Halló, itt a pénz beszél! – A mobilfizetési megoldások elterjedtsége és népszerűsége
A mobiltelefonon keresztüli fizetés lehetősége iránt egyelőre még csak minden negyedik mobilfelhasználó érdeklődik, többségük azonban csupán 5 ezer forint alatti, úgynevezett mikrofizetésekhez venné igénybe. Legtöbben a családtagpre-paid kártyájának feltöltésére, mozijegyrendelésre, gyorsétterembeli fizetésre, vonat- és buszjegyfizetésre vagy parkolójegy-vásárlásra használnák telefonjukat. Mindez a BellResearch és Think Consulting által készített Multimédiás és emelt díjas mobilszolgáltatások, a mobiltartalom-értéklánc üzleti modellje és jövőjea hazai piacon című tanulmányból derül ki.
Egyre gyakrabban esik szó a mobiltelefonok beszédkommunikáción kívüli, új felhasználási területeiről. A mobilokkal elérhető szolgáltatások és a segítségükkel végrehajtható tranzakciók körének növekedésétől nem csak a mobilszolgáltatók várják bevételeik növekedését, hanem a tartalomszolgáltatók és az alkalmazásfejlesztők is. Az "új felhasználási terület" napjainkban többnyire emelt díjas sms-ért cserében a telefonokra letölthető digitális mobiltartalmakat (szavazást, horoszkópot, játékokat, képeket, dallamokat stb.) jelenti. Ugyanakkor mobiltelefonon keresztül nem csupán a magán a készüleken élvezhető tartalmakért fizethetünk: az emelt díjas sms fizetési konstrukcióként való alkalmazása már számos internetes oldal szolgáltatásai közt is megjelent: szórakoztató tartalmaktól (zeneszámok, képek stb.) az üzleti információkig (cégadatbázisban való keresés) egy sor termékért és szolgáltatásért fizethetünk így. Létezik már megoldás arra is, hogy mobillal fizessünk egy automatánál vagy hagyományos bolti környezetben, amikor is bankkártyához hasonlóan, a mobiltelefonon és POS terminál közötti kommunikáció útján egyenlíthetjük ki a számlát. Telefonunk WAP-os felületét elméletileg használhatnánk arra is, hogy egy áruház választékában böngésszünk vagy bankunknak megbízást adjunk átutalások teljesítésére.
Mobilfizetési rendszerek az EU-ban
Az Európai Bizottság megbízásából működő Institute for Prospective Technological Studies intézete 2002-ben publikálta az elektronikus fizetési rendszerek európai trendjeit, melyben külön kezelte a mobiltelefonos fizetési rendszerek speciális területét. A 100 vizsgált e-payment megoldás közül 19 felelt meg az m-payment (mobile payment) definíciónak, amely szerint az olyan fizetési rendszert tekintjük m-payment rendszernek, amelyet kimondottan a mobilcsatornára fejlesztettek ki (további 15 rendszer érhető el mobilhálózatról, de ezek eredetileg tradicionális internetkapcsolatra épültek, később tették lehetővé, hogy valamilyen mobilmegoldással is elérhetők legyenek). 2001-ben a vizsgált rendszerek közül 10 működött éles üzemben, három bevezető/felmérő, vagyis pilot fázisban volt, öt bevezetését beharangozták az üzemeltetők, 1 pedig már meg is szüntette tevékenységét. Ami az üzemeltetés módját illeti, a legjellemzőbb a vegyes üzemeltetés (vagyis pénzügyi és mobilszolgáltatók összefogása) – kilenc ilyen rendszer létezik. Hét rendszert nem banki üzemeltető működtet (ezek jellemzően speciális fizetési feldolgozásra szakosodott, független induló vállalatok, startupok), hármat pedig banki vagy úgynevezett "bank közeli" cégek, amelyek lehetnek hitelkártya-társaságok vagy bankok által alapított, fizetési feldolgozással foglalkozó vállalkozások (mint például a dán PBS).
A rendszerek elsősorban a virtuális, online piacot szolgálják ki. 17 ilyen virtuális POS megoldás létezik, de a hagyományos "brick and mortar" (valós világbeli) kereskedők számára biztató jel, hogy 8 rendszer a valós világbeli üzletekben is használható. A fizetési eszközöket tekintve abszolút nyertes a hitelkártya, mivel 17 rendszeren hitelkártyával is lehet vásárolni. 11 rendszer debit kártyát fogad el, öt pedig közvetlen számlaterhelést (direct debit) tesz lehetővé. Mikrofizetésre (ami alatt az intézet az 5 eurós összeg alatti vásárlást érti) kilenc rendszer alkalmas, hűségpontokat pedig jelenleg egyetlen rendszerben lehet gyűjteni. Az ügyfelek számára rossz hír, hogy öt rendszer esetében extra kiadásokra kényszerülnek, vagyis valamilyen plusz eszközre is szükség van ahhoz, hogy mobiltranzakciókat bonyolítsanak le.
Mi tart vissza?
A fent említett alkalmazások közül néhányra láthatunk már példát a magyar piacon, ezek a kezdeményezések azonban még nemzetközi szinten is inkább csak szárnypróbálgatásoknak tekinthetők. A piac kezdeti fejlettségi fázisában is vizsgálhatjuk azonban a potenciális felhasználóknak a mobilfizetési megoldások iránti attitűdjét, vagyis azt, mennyire valószínű, hogy igénybe vennék, milyen tranzakciókra használnák azokat, és mi tartja vissza őket leginkább attól, hogy ezekkel a lehetőségekkel a gyakorlatban éljenek. A BellResearch és Think Consulting említett tanulmányában részletesen foglalkozik a mobilfizetési megoldásokkal kapcsolatos aktuális trendeket érintő kérdésekkel. A vizsgálat célcsoportját a 14-60 év közötti mobilhasználók alkották, akik közül minden második nyilatkozott úgy, hogy korábban már hallott arról, hogy mobiltelefonon keresztül is lehet fizetni árukért és szolgáltatásokért. Mindazonáltal feltételezhető, hogy a válaszadók többsége az egyszerű emelt díjas sms formájában megvalósuló megoldásra gondolt, amikor igennel válaszolt. Ugyanakkor kisebbségben voltak a válaszadók közt azok, akik nemcsak hallottak a mobilfizetési lehetőségről, de élnének is azzal: hozzávetőleg egynegyedük kezdeményezne ilyen módon fizetést, míg további egynegyedük valószínűleg nem alkalmazná a jövőben ezt az elszámolási megoldást. Összességében a mobilhasználók közel fele (44%-a) jelenleg teljes mértékben elzárkózik ettől a lehetőségtől. (Lásd az ábrát a következő oldalon.)
Kik hajlandóbbak?
Hogy egy felhasználó mennyire érdeklődik a mobilfizetési szolgáltatások iránt, a kutatás tanúsága szerint csak néhány, a felméréskor figyelembe vett olyan mutatóval mutat szignifikáns összefüggést, mint a mobil- és egyéb infokommunikációs eszközök használata. A kutatásból bebizonyosodott, hogy a mobilfizetés iránt – érthetően – jobban érdeklődnek azok a 14-60 éves mobilhasználók, akik rendszeresen használják az internetet (a világhálón ugyanis valószínűleg már volt alkalmuk megismerkedni az internetes vásárlási lehetőségekkel), valamint akik már vettek igénybe fizetős (emelt díjas) sms-szolgáltatást, gondolkodnak mms-szolgáltatás igénybevételére alkalmas telefon beszerzésén és a mobilkészülék kiválasztáskor a multimédiás funkciók kezelése számukra kimagasló fontosságú ismérv. Mindebből kitűnik, hogy a mobilfizetés első kipróbálói az alapvetően nyitott, új technológiákra is általában fogékony fővárosi tinédzserek közül fognak kikerülni. Ők viszont valószínűleg a tranzakciók számával, nem pedig az elköltött összeg nagyságával fognak majd kitűnni a későbbi felhasználók közül.
Hogyan fizetne?
Azoknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy biztosan vagy valószínűleg igénybe vennék a mobiltelefonos fizetést, a BellResearch kutatói további kérdéseket tettek fel arról, hogy milyen területeken élnének a mobilfizetési lehetőséggel, milyen számlázási konstrukciót látnának legszívesebben, illetve maximálisan mennyi pénzt költenének a tranzakciók alkalmával.
Használná-e a mobiltelefonos fizetést...?
| Előre megadott válaszlehetőségek Bázis: akik valószínűleg/biztosan használnák mobilkészüléküket fizetésre, n=148 |
|
|---|---|
| Igen (%) | |
| Családtag pre-paid mobiltelefon-kártyájának feltöltésére |
74,3 |
| Mozijegyrendelésre | 69,3 |
| Fizetésre gyorsétteremben | 60,4 |
| Vonat, buszjegy rendelésre | 55,1 |
| Parkolási díj kiegyenlítésére | 47,3 |
| Interneten keresztüli archívumokban való keresésre |
36,2 |
| Interneten keresztüli számítógépes felhasználói programok letöltésére |
34,8 |
| Interneten keresztüli zeneszámok letöltésére |
34,5 |
| Interneten keresztüli filmek letöltésére |
31,3 |
| Interneten keresztüli számítógépes játékprogramok letöltésére |
19,8 |
A potenciális használók közül legtöbben egy nagyon kézenfekvő lehetőségre, a családtagok pre-paid kártyájának feltöltésére (74%) vennék igénybe a mobiltelefonos fizetési lehetőséget. Amellett, hogy ez az alkalmazási lehetőség igen praktikus, a vele szembeni ellenérzéseket csökkentheti a mobilszolgáltatóba fektetett bizalom, hiszen ebben az esetben az elszámolásba harmadik fél nem kapcsolódik be.
A válaszadók leggyakrabban jellemzően kisebb értékű tranzakciókat – mint a mozijegyrendelés (69%) vagy gyorsétterembeli fizetés (60%) – említettek arra a kérdésre, hogy mire használnák leginkább a mobilfizetést. Magas arányban vennék még igénybe ezt a csatornát vonat- vagy buszjegy fizetésére (55%) és parkolójegy vásárlására (47%) – ebben nyilvánvalóan kényelmi szempontok játsszák a főszerepet.
Mobilfizelés online tartalomért
Az interneten elérhető tartalmakért csak minden harmadik mobilfelhasználó lenne hajlandó mobilkészülékén keresztül fizetni. Ez két okra vezethető vissza: egyrészt kialakult egy olyan nézet, amely szerint az internetes tartalmakért nem szükséges fizetni, ezért a magyar piacon jelenleg is nagyon kevés a fizetős tartalom; másrészt az interneten keresztüli vásárlásokkal kapcsolatos félelmek, esetleges negatív tapasztalatok is kedvezőtlen hatást fejthetnek ki. A felhasználók interneten és mobilon egyelőre nem szívesen vásárolnak úgy, hogy az áru vagy szolgáltatás értékekét előre kell megfizetni. A mobiltelefonon keresztüli fizetési megoldások közül legtöbben, a potenciális vásárlók 48%-a, egy független pre-paid kártya vagy egy független számla formájában szeretné elszámolni az így kifizethető, illetve kifizetett összeget; míg 30%-uk közvetlenül – a mobiltelefon-használattal kapcsolatos költségekhez hasonlóan – a mobilszámlával együtt kívánja a vásárlás költségeit kezelni. Az érdeklődők 18%-a úgy nyilatkozott, hogy közömbös számára az elszámolás módja, míg 4%-uk nem tudott vagy nem kívánt választ adni a kérdésre.
Egyelőre óvatosan költenek
A potenciális felhasználók több mint fele csak 5 ezer forintál kisebb értékű vásárlások esetén venné igénybe a mobiltelefonon keresztüli fizetési lehetőséget, 10 ezer forintnál nagyobb összegű tranzakció esetén csak minden negyedik fontolná meg egyáltalán, hogy mobilkészülékét használja a fizetésre.
Azok többségét (44%-ukat), akik nem kívánnak mobiltelefonjukon keresztül pénzügyi tranzakciókat bonyolítani, egyszerűen nem érdekli ez a lehetőség: ők minden bizonnyal elégedettek a bankkártyás fizetés nyújtotta kényelemmel. Mindössze a mobilfelhasználók egyötöde nem tartja megfelelően biztonságosnak a megoldást, bár további 17%-uk fél a kiforratlan technológiától. A potenciális ügyfelek 15%-át az utólagos ellenőrzés lehetőségének hiánya tartja vissza a kipróbálástól, míg minden tizedik nem bízik a tartalomszolgáltatókban. (Lásd a fenti ábrát.) Ez utóbbi érv elsősorban a piac jelenlegi érettségi állapotában lehet visszatartó erő, amíg a felhasználók a fizetést elsősorban a mobiltelefonra lekérhető digitális tartalomért fizetendő ellenértékkel azonosítják. A nagyobb érdeklődés felkeltéséhez nyílvánvalóan olyan új mobilfizetési megoldásokat kell biztosítani, amelyek többletértéket vagy nagyobb kényelmet jelentenek a felhasználók számára. Ilyen lehet a tranzakciók sikerességéről való visszajelzés vagy az azonnali fizetést lehetővé tevő mobilpénztárca.
A kutatás módszere
A kutatás során 14-60 év közötti mobiltelefon-felhasználókkal készült 542, egyenként 20-25 perces telefonos interjú a BellResearch call centerében 2002. október 1-10. között. A kutatás eredményei reprezentatívnak tekinthetők a magyarországi piacra nézve mobilszolgáltató kapcsolat és kártyatípus szerint, valamint a mobilhasználókra nézve, nem, életkor és regionális elhelyezkedés szerint.
A fejlesztés eredményeképpen egy az eddigieknél biztonságosabb, készpénzkímélő fizetési rendszer jön létre, amely szolgáltatótól független, valós idejű tranzakciókat tesz lehetővé.
A kényelmes és gyors rendszer lényegéhez tartozik, hogy a felhasználók bankon vagy mobilszolgáltatón keresztül, mobil- és internetes fizetésekre és vásárlásra egyaránt használhatják majd a rendszert. A SEMOPS a tervek szerint 2006-ban már teljes körűen elérhető lesz az Európai Unió országaiban.
A SEMOPS projekt
2002 novemberében indult útjára az Biztonságos Mobilfizetési Szolgáltatás (Secure Mobile Payment Service – SEMOPS) projekt. Az EU megbízásából magyarországi fejlesztéssel megvalósuló projekt célja egy olyan univerzális elektronikus fizetési rendszer kidolgozása, amelyet a tervek szerint 2006-ig az Európai Unió országaiban is bevezethetnek, és a világon bárhol, bármilyen fizetési helyzetben használható lesz. Az EU támogatásával megvalósuló projekt költségvetése mintegy 6 millió euró, s egy döntően magyar vállalatokból álló, 15 tagú konzorcium hajtja végre. A 2002 novemberétől működő konzorcium tagjai jelenleg a Motorola Magyarország Kft., a SafePay Systems Kft. mint kordináló vállalatok, valamint a Bull Magyarország, Deloitte & Touche Kft., Fraunhofer FOKUS, Fornax Rt., Intrasoft Ltd., Kereskedelmi és Hitelbank, Libri Kft., Motorola Kft., Piraeus Bank, Profitrade Kft., Raiffeisen Bank Rt., SafePay Systems Kft., Vodafone-Panafon (Görögország), Westel Mobil Rt.
A nyílt projekthez külső partnerek is kapcsolódnak – jelenleg az Oberthur Kft, az IBM, a Sun Microsystems, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Néhány mobilfizetési alapfogalom a SEMOPS definíciói alapján
Mobil C2B (consumer to business – vásárló az eladónak/szolgáltatónak) – A vásárló mobil eszközével böngész az eladó WAP – vagy weboldalán, választ, megrendeli, illetve megkapja az árut vagy szolgáltatást, és azután mobilon fizet. A mobil C2B kereskedelem tehát a C2B elektronikus, vagyis e-kereskedelem mobil megfelelője.
A legfejlettebb mobilkészülékeknél, GPRS-átvitellel teljes a mobil- és az e-kereskedelem közötti megfelelés, illetve együttműködés.
Mobil P2P (person to person – pénzátutalás két személy között) – A hagyományos átutalás mobil megfelelője. Valaki pénzt küld valakinek, vagyis hivatalos megfogalmazásban "Egy személy, a kötelezett, saját bankján keresztül fizetést kezdeményez a kedvezményezett javára." Mobilfizetése esetén a legfontosabb különbség a hagyományos postai átutaláshoz képest az, hogy a kedvezményezett néhány nap helyett pár másodperc alatt értesül arról, hogy pénze érkezett.
Mobil – POS (közvetlen fizetés hagyományos bolti környezetben) – A hagyományos üzletekben alkalmazható mobilfizetési megoldás. A tranzakcióknál közvetlen kapcsolatot kell létrehozni a mobileszköz (PDA) és a POS terminál között. A legkevésbé költséges az, ha az üzlet többfunkciós terminálokat vezet be, amelyek a hagyományos és az újfajta tranzakciókat képesek lebonyolítani. Itt kiemelt jelentősége van a tranzakció sebességének.
P2M (person to merchant – tranzakció a fogyasztó és a kereskedő közt) – Az alapvető különbség a P2M- és a POS-tranzakciók között, hogy a vásárló és az eladó közti interakció teljesen automatizált. Az időfaktor szerepe is kisebb, és a tranzakciók átlagos értéke is valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a POS-vásárlásoknál.
Elektronikus pénztárca (e-wallet) – Az elektronikus pénztárca olyan tranzakciók végrehajtására szogál, amelyeknél a néhány másodperces átfutási idő is túl hosszú. Ilyen például, amikor a felhasználó haladás közben fizet autópályadíjat. Az elektronikus pénztárca voltaképpen egy rendszeresen feltölthető fizetési keret. A keret feltöltésénél játszik majd szerepet a mobilátutalás.
