Terápia vagy emberkísérlet? – Őssejtek a gyógyászatban
A Sejtbank Kft. és az Egészségügyi Tudományos Tanács összetűzése nyomán itthon is a közérdeklődés homlokterébe került az őssejtekkel történő gyógyítás kérdése. Ez a gyógyászati ág ugyan még gyerekcipőben jár, az elmúlt egy-két évben mégis sorra röppentek fel hírek újabb és újabb áttörésekről és előrelépésekről.
A Sejtbank Kft. a New York-i központú Cryo-Cell alvállalkozásaként már egy éve foglalkozott az újszülöttek köldökzsinórvéréből kinyerhető őssejtek levételével és külföldre szállításával, amikor idén januárban az Egészségügyi Tudományos Tanács úgy foglalt állást, hogy az őssejtek gyűjtése Magyarországon embereken végzett tudományos kutatásnak minősül, így engedélyköteles. A Sejtbanknak nem volt ilyen engedélye, így a tevékenység felfüggesztésére kényszerült. A kft. és egy gyermekét május közepére váró szülő pert indított az állásfoglalás visszavonásáért, ennek kimenetele lapzártánk időpontjában még nem ismert.
A köldökzsinór őssejtek eltárolása az Egyesült Államokban és Európában is egyre népszerűbb szolgáltatás. Az őssejtek különleges gyógyászati értéke azon képességükben rejlik, hogy elvileg bármilyen testi sejt kialakulhat belőlük. Ez a specializáció a magzat életének tizenötödik napján kezdődik meg, ekkor kezdenek kialakulni a bőrsejtek, izomsejtek, idegsejtek, és így tovább. A magzat fejlődése során azonban kis számban megmaradnak az őssejtek is, ezek a köldökzsinórvérből a szülés során kinyerhetők.
Magyar eredmények
Őssejtek a felnőtt szervezetben is vannak, bár ezek már „elkötelezettek” valamely sejttípus irányába, feladatuk az adott szövet javítása, pótlása. Újabb kutatási eredmények szerint azonban a felnőtt őssejtek jóval rugalmasabbak lehetnek, mint azt korábban gondolták. Ez év elején éppen egy magyar kutató, Mezey Éva és amerikai csoportja jutott erre a következtetésre. Az amerikai ideggyógyászati és stroke-kutató központ munkatársaként Mezey Éva olyan elhunyt nők agyát vizsgálta, akik életükben férfiaktól kaptak csontvelő-átültetést. A kutatók a boncolásos vizsgálat során találtak olyan agysejteket, amelyek tartalmaztak Y kromoszómát; ezek semmilyen más módon nem kerülhettek oda, mint az átültetett férfi csontvelőőssejtjeiből. Az Y kromoszómás agysejtek ráadásul csomókban voltak jelen, ez azt jelenti, hogy az őssejtek az agyba kerülve még osztódtak is. Hasonlóan vélekednek a Los Angeles-i Maxine Dunitz idegsebészeti központ kutatói az Experimental Neurology szakfolyóiratban tavaly decemberben publikált tanulmányukban: szerintük a felnőtt csontvelőből kivont őssejtekből előállíthatók lennének a központi idegrendszer sejtjei, és így kezelhető lenne például az Alzheimer-kór vagy az agydaganat. A Los Angeles-iek a kísérleteiket ugyan patkányokon végezték, mégis bíznak benne, hogy emberek esetében is működhet a módszer.
Kísérleti stádium
A köldökzsinórőssejteket a különböző sejtbankok jelenleg még inkább csak a jövőbeli tudományos eredményekben bízva tárolják el, az őssejtterápia ugyanis korántsem tekinthető kiforrottnak. Egy hozzáértő megfogalmazása szerint a tárolás most még úgy folyik, hogy „valamire csak jó lesz, elrakjuk”. Állatkísérletekben már jutottak biztató eredményekre a kutatók, legutóbb például egerek embrionális őssejtjeiből sikerült petesejteket létrehozni a pennsylvaniai egyetemen. Szintén egereken végeztek kutatásokat a milánói Raffaele Kórház őssejt-biológiai intézetének munkatársai, ők szklerózis multiplex miatt lebénult egereket tudtak csaknem teljesen meggyógyítani beinjekciózott idegi őssejtekkel. Tavaly pedig a melbourne-i Monash orvosi egyetem kutatóinak egy bizonyos őssejttípusból, szintén egérkísérletekben, sikerült teljes, működő csecsemőmirigyet létrehozniuk. Ez utóbbi eredmény azért is különösen érdekes, mert az egér és az ember immunrendszere nagyon hasonló, a csecsemőmirigy pedig a védekezési folyamatokban különösen fontos T-sejtek előállításában játszik döntő szerepet.
Nem szabad azonban azt hinni, hogy a humán gyógyászat túlságosan le lenne maradva: tavaly a torinói Regina Margherita gyermekkórházban végeztek el egy operációt egy egyéves gyermeken, aki veleszületett bénulásos betegsége miatt gép nélkül még lélegezni is képtelen volt. Az orvosok a gyermek saját csontvelejéből vettek ki őssejteket, és átültették azokat a gerincvelőbe; a beavatkozás után a gyermek már önállóan is képes volt a levegővételre. Piemont tartományban egyébként már több felnőtt betegnél is alkalmazták a módszert. Többen bevetették az őssejtterápiát szívrohamon átesett betegek sérült szívizmának újjáépítésére is, jó eredménnyel. Ezekben az esetekben azonban már „elkötelezett” sejteket használtak.
Etikai problémák
Bizonyos kutatási eredmények szerint elképzelhető, hogy a felnőtt, differenciált őssejtek valamiképpen visszaalakíthatók kezdeti állapotukba. Ez nagy könnyebbség lenne a kutatóknak is, ugyanis jelenleg csak embriókból lehet hozzájutni – kutatási célra – ezekhez a sejtekhez, ami viszont alapvető etikai problémákat vet fel, mivel az őssejteket eddig nem csak a mesterséges megtermékenyítéseknél keletkező fölösleges embriókból nyerték ki, de direkt erre a célra is létrehoztak embriókat attól függően, hogy az adott ország törvényei mire adtak lehetőséget. Ezen etikai megfontolások miatt az Európa Parlament év végén esedékes döntésében akár meg is tilthatja az emberi embriók őssejtkutatási célokra történő előállítását. Az esetleges tiltás természetesen nem befolyásolja a saját őssejtek eltárolását és gyógyászati célú felhasználását, ezen a területen remélhetőleg teljes gőzzel folyik tovább a kutatás.
Szalai Balázs
