Áramszünet – Ha sötétbe borul Budapest
Európában nem fordulhatna elő olyan mértékű áramszünet, mint ami az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékét sújtotta augusztus közepén. Ha mégis sötétségbe borulna Magyarország, akkor lekapcsolnák a nemzetközi hálózatról, hogy ne terjedjen tovább a baj, és két erőmű segítségével újraépítenék a rendszert. Az embereknek addig számtalan kellemetlenséget kellene elviselniük: nem tudnának pénzt felvenni a bankban, tankolni a benzinkútnál, összeomlana a közlekedés, mert a jelzőlámpák sem jeleznének, a metróból kimentett utasok tömegesen indulnának haza gyalog a bedugult városban.
Hét dollárom van; ennyi pénzből vehetsz egy hotdogot és egy üveg vizet – panaszolta az AP tudósítójának egy New York-i, miután telefonja lemerült, a repülőtérre vezető utak bedugultak, a bankjegykiadó automaták nem működtek, szállodába pedig akkor se mehetett volna, ha tele lett volna pénzzel, mert a nagy hotelek elektronikus szobafoglalási rendszere nem működött.
Augusztus 14-én meghibásodott három távvezeték Ohio államban. Így indult az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb áramszünete. Egyesek az al-Kaida újabb művének tartották, hogy az USA északkeleti és Kanada keleti partvidéke sötétségbe borult, mások emlékeztettek rá: Észak-Amerika energiaellátási rendszere a fejlődő országok színvonalát idézi. Utóbbiaknak lett igazuk, noha a szakértők hangsúlyozták: a távvezetékrendszert úgy tervezték, hogy egyes meghibásodások esetén a probléma nem terjed át az egész rendszerre, vagyis meg kellett volna állnia az első három ohiói vezetéknél. Nem ez történt. Az Észak-Amerikai Elektromossági Megbízhatósági Tanács vezetője adatokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy augusztus 14-én Cleveland körzetében négy meghibásodás történt. Csak ezután következett be az ország legalább hat északkeleti, illetve közép-nyugati államát, továbbá több kanadai körzetet érintő áramkimaradás. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a két érintett ország vezetője, George Bush amerikai elnök és Jean Chrétien kanadai miniszterelnök megállapodott egy, az ügy kivizsgálására hivatott bizottság felállításában.
Az amerikaiakat a vártnál kevésbé ijesztette meg az áramhiány, noha emberek tízezrei maradtak váratlanul hajlék nélkül. Szállodák halljaiban, parkok padjain, irodaházak lépcsőin, kapualjakba terített újságpapírokon aludtak egymás mellett a New York-i polgárok. A metró nem járt, a vasutak leálltak, az utak bedugultak, a buszokra lehetetlen volt felférni. Voltak, akik a zsúfolásig telt füstös szórakozóhelyeken vészelték át az éjszakát, ahol a rendkívüli alkalom miatt nem tiltották a dohányzást; ital volt bőven, a sörcsapoló szerencsére nem árammal működik, bár a borok behűtésével már akadtak problémák. A kórházakban a gyerekek gyertyafény mellett jöttek a világra, a repülőterek jó része nem indított és fogadott gépeket, a munkahelyeken, számítógép híján, megállt az élet, a felhőkarcolók lépcsőházaiban öltönyös urak küszködtek izzadva az emeletekkel, a vidámparkokban tűzoltók szedték le az óriáskerékről a fennragadt utasokat.
Velünk is megtörténhet
Nem valószínű, hogy egy tartós fővárosi áramszünet esetén az agglomerációs településekre hazajutni képtelen emberek tömegesen vennék igénybe a négycsillagos szállodákat, a Hotel Inter-Continental mindenesetre felkészült a váratlan helyzetekre. Igaz, egy többnapos áramkimaradás rajtuk is kifogna. „A szobafoglalást végző számítógépek szünetmentes tápegységgel tíz órát képesek üzemelni, egy ideig még járnának a liftek, működne a belső világítás” – mondja Virág Katalin, a szálloda munkatársa. Feszültségváltozás esetén egyébként a rendszer automatikusan tartalékra kapcsol. Az Inter-Continental különben két áramszolgáltatóval is szerződéses kapcsolatban van, így vész esetén egyik helyettesítheti a másikat.
Kim Hicks a fővárosi vidámparkban jóval nagyobb biztonságban lenne, mint a massachusettsiben volt augusztus 14-én; akkor húsz perc elteltével szedték le a tűzoltók a mozdulatlan hullámvasútról. „Szakmailag nehezen hihető, hogy az Egyesült Államokban voltak, akik fennragadtak a játékokon” – ad hangot meglepetésének Tari Julianna, a Budapesti Vidám Park Rt. vezérigazgatója, aki megemlíti: szezononként előfordul ugyan négy-öt áramszünet, a váratlan helyzetekre azonban felkészültek. Az óriáskerék mögött például aggregátor áll, amelyet egy gombnyomással működésbe lehet hozni, ha elmegy az áram. A hullámvasutat, ha egyszer már felért, a nehézségi erő hajtja. Ha netán a felvonópályán állna meg a szerkezet, akkor a mellette kiépített lépcsőrendszeren biztonságosan földet érhetnének az utasok. Azokat az eszközöket, amelyek „forogva vagy egyéb módon” jutnak a csúcsra, vészhelyzet esetén akkumulátorral is működésbe lehet hozni. A szellemvasútban áramkimaradás esetén illúzióromboló vészvilágítás kapcsolódna fel, a bennrekedteket pedig a Vidámpark besiető dolgozói mentenék meg az esetleges szellemektől. Igaz, a kép nem mindig volt ilyen idilli. Az óriáskerék mellé az aggregátort huszonöt éve építették. Az Antenna Magazinnak arra a kérdésére, hogy miért éppen akkor, Tari Julianna lakonikus tömörséggel válaszol: „Mert akkor volt az első áramszünet.” A többi szórakoztató eszközt eleve akkumulátorral hozzák forgalomba, e nélkül egyik sem kaphatna engedélyt. Hogy nem túlzott biztonsági előírásokról van szó, azt bizonyítja, hogy a tartalék energiaforrásokra szezononként négyszer-ötször szükség van.
Vészhelyzet
„A metróvonalak energiaellátási rendszere jól átgondolt, ma sem számít korszerűtlennek” – nyugtatja meg az esetlegesen aggódókat Héri József, metróinfrastruktúra-főmérnök. A kelet–nyugati metróvonalat például tíz helyen táplálják árammal, valamint két tartalékforrás is van. Az energiát különböző áramátalakítók adják, így igazán nagy bajnak kell bekövetkeznie, hogy a szerelvények az alagútban álljanak le. Ha a tíz plusz két bemenetből hét-nyolc felmondaná a szolgálatot, akkor a kocsik ennyi energiával is elvánszorognának a következő állomásig. A két mozgólépcsőből egy működne, és a világítás sem menne el. A New York-ihoz hasonló áramkimaradás esetén a vész-energiarendszer lépne működésbe. Az akkumulátorok a kocsikat nem tudnák ugyan megindítani, de a szerelvények jó része lendületből begurulna még valamelyik állomásra.
Az esetleg mégis az alagútban rekedt metrókocsi utasaiért az állomások személyzete sietne, őket a kocsikban továbbra is működő rádiórendszer és az alagúti vészvilágítás segítené. Az utasokat ők kísérnék ki az alagútból az állomásra, ahol az álló mozgólépcsőn lehetne a felszínre gyalogolni. Ott már nyilván nagy lenne a zűrzavar, mert nem működnének a közlekedési lámpák sem, így a város utcáin moccanni sem tudnának a gépkocsik. Ezért aztán azt is felesleges számolgatni, hogy hány autóbusszal lehetne pótolni a föld alatti tömegközlekedést. „A metró felszíni közlekedéssel jól járható utakon sem pótolható” – figyelmeztet Héri József.
Tényleg jól átgondolt lehet a metró áramellátási rendszere, mivel a felújítás alatt álló piros metró vonalán sem lesznek lényeges változások és a várhatóan az évtized végén átadásra kerülő négyes metró is hasonló elven jut majd energiához. Az alállomások a legkülönbözőbb leágazásokról jutnak áramhoz, így megyényi méretű áramszünetnek kell lennie ahhoz, hogy leálljanak a szerelvények. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor szükségforrásból jut áramhoz a hálózat. „Ettől még leállna a közlekedés, de az alagútban rekedtek kimentéséhez legalább lenne elegendő fény, és az állomások sem borulnának sötétbe” – mondja Gulyás László, a DBR Metró projekt igazgatója, vagyis a rendszer kísértetiesen emlékeztet a már meglévőkre. Hasonló biztonsági elemeket építettek a New York-i metróba.
„A kórházban áramszünet nincs, ha mégis, ahhoz súlyos terrortámadásnak kell történnie” – jelenti ki Bencze Attila, a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet műszaki igazgatója. Az áramot két trafóból kapják, ha az egyik megsemmisülne, akkor a másik tudna áramot adni. „Hogy a két forrás egyszerre szűnjön meg, olyan nincs” – mondja magabiztosan a műszaki igazgató, de ha mégis, akkor az intenzív osztály teljes műszerezettségéhez, a használatban lévő inkubátorokhoz és a vészvilágításhoz szünetmentes tápegység biztosítaná két-három órára a szó szoros értelmében éltető energiát. Ezt követően, „akkor már igazi krach lenne”, akkumulátorokat kellene a kórházba vinni vagy a legsúlyosabb állapotban lévő betegeket szállítanák más helyre.
Áramimport és tartalék turbinák
„Magyarországon nem kell számítani amerikai léptékű áramszünetre” – oszlatja el az amerikai tudósítások nyomán született félelmeket Kovács Krisztina, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. kommunikációs osztályvezetője. Az amerikai és az európai rendszer között az alapvető különbség a távvezetékek hosszában és az összekapcsolódási pontokban van. Európa egyes államai felépítették önálló villamosenergia-rendszerüket, amellyel egyúttal kapcsolódtak egy szigorú szabályokat érvényesítő rendszerhez; ennek hálózata Marokkótól Ukrajnáig tart. Az áramot a tagsággal rendelkező országok egymás között adják-veszik attól függően, hol keletkezett hiány, illetve többlet. Amelyik ország tizenöt percen belül nem képes rendezni saját hálózatában felmerülő zavarát, azt lekapcsolják a rendszerről, nehogy tovább gyűrűzzön a baj. Ilyen esetre még nem volt példa, apróbb gondot legfeljebb a nem tervezett import elszámolása vagy rendszerirányítási kérdések okoznak.
Magyarország az áramimport mellett, vész esetén, tíz percen belül beindíthatja tartalék gázturbináit, amelyek üzemeltetése „normál időszakban” nem lenne gazdaságos. Ezek tíz közepes nagyságú magyar város energiaigényét képesek kielégíteni. Ha ez sem lenne elég, akkor az erőműveket utasítják a nagyobb termelésre. „Paksot azért nem szokás ezzel abajgatni” – jelzi Kovács Krisztina, hogy a Mavirnál tudnak mértéket tartani.
Magyarországon legfeljebb tizenöt évente van olyan áramszünet, hogy azt a lakosság is észreveszi. Legutóbb idén januárban ismerkedett meg az ország az ötfokozatú fogyasztói korlátozás fogalmával, a kevésbé szerencsések már az első kört megérezték, vagyis hiába kapcsolgatták reggel a villanyt. A lekapcsolási sorrendet törvény szabályozza, a kórházak, a metró, a vízmű, az élelmiszer-ipari üzemek lehetőleg végig kapnak áramot. Ha netán mégis bekövetkezik a legrosszabb és sötétségbe borul az egész ország, akkor a százhalombattai és a lőrinci erőművel újraépíthetik a rendszert.
Tóth-Szenesi Attila
