Ki van a PC-n? – Már nem csak a fiatalok használják
Az utóbbi három évtizedben mindennapos személyi eszközzé lett a személyi számítógép, a PC. A hardver, az operációs rendszerek, a szoftverek és az alkalmazási területek változásával együtt nyomon követhetjük azt az emancipációs folyamatot, amely során felhasználói köre a kezdeti szűk, szakértők és zömmel középkorú férfiak dominálta alkalmazói körből gyakorlatilag az egész társadalomra kiterjed. A fejlett információs társadalmakban már nincs is „tipikus” júzer (felhasználó), itt a technológia nagymértékű popularizálódását az jelzi, hogy az eszközt használó kör demográfiai összetétele a népesség egészére érvényes arányokat közelíti.
Hárommillió felett
A BellResearch éves átfogó kutatása keretében végzett legutóbbi, 2003. első fél év végi adatfelvétel idején a tizenöt éves vagy idősebb hazai népesség mintegy 36 százaléka, nagyjából tehát minden harmadik tagja használt személyi számítógépet kisebbnagyobb intenzitással. A szóban forgó, nyolc és fél milliós korosztályból tehát a kutatók becslése szerint kicsivel több, mint hárommillió ember használ PC-t otthon, munkahelyén vagy iskolájában, illetve egyéb nyilvános vagy privát helyen, míg úgy öt és fél millióan mindeddig távol tartották magukat a számítógéptől.
A nemek emancipációja a számítógépek alkalmazásában a 15 év felettiek körében gyakorlatilag megvalósult. A PC-használati penetráció a nőknél és a férfiaknál közel azonos, s a használókon belül a nemek megoszlása egyezik a teljes populáció arányaival.
A számítógép-használat elterjedtsége azonban a társadalom különböző szegmenseiben, csoportjaiban közel sem azonos. Érdemes tehát „nagyobb felbontással”, közelebbről is szemügyre venni ezeket az eltéréseket, és részletesen megvizsgálni a használatot valószínűsítő, illetve differenciáló demográfiai jegyeket.
Élen a fiatalok
Az első és legszembetűnőbb ilyen tényező az életkor. Az elemzések tanúsága szerint a PC a vizsgált sokaság legfiatalabb tagjai között a leginkább elterjedt, hiszen a közel 1 480 000 hazai 15–24 éves ifjú négyötöde számítógépezik; ők teszik ki az összes felhasználó 40 százalékát. A magas penetrációs arány kialakulásában a korcsoportra jellemző fogékonyság és nyitottság mellett elsősorban az oktatás kiemelt szerepét ragadhatjuk meg.
Annak ellenére, hogy a gyermekes családok PC-ellátottsága átlag feletti, az e korosztályba tartozók mintegy felének nincs lehetősége otthon számítógép elé ülni, s csak a foglalkozásokon, illetve az órák után jutnak géphez. Az infrastruktúra mellett a szervezett oktatás, az órák és szakkörök szerepe szintén pozitív hatással bír az ifjú generáció „számítástechnikai írástudására” – ezt a későbbiekben részletesen is taglaljuk. Egyelőre azonban térjünk vissza a használat elterjedtségéhez, és vizsgáljuk meg az idősebb korosztályok helyzetét!
A húszéveseké a világ?
A legfiatalabbak kiemelkedően magas használati arányához képest az idősebb korcsoportok felé haladva jelentősen csökken a penetrációs mutató: a 25–34 és 35–44 éveseknek csak 44–50 százaléka, míg a 44 feletti korosztálynak kevesebb mint negyedrésze számítógépezik. A visszaesés érthető, hiszen e fordulóponton számos, a korábbiakban a hozzáférést segítő körülmény megváltozik. 25 év felett már nincs iskola – vagy ha mégis, jobbára másoddiplomásként –, és nem érvényesül a számítástechnika-óra vagy szakkör pozitív hatása sem. Van viszont munkahely, ahol csupán minden harmadik hazai dolgozó használ PC-t, és e korhatár felett az ember már magának, saját jövedelméből veszi az otthoni komputert is. Kérdés, hogy az iskolában „gépre szoktatott” fiatalok közül hányan tartják majd meg e szokást a saját otthonaikban.
A 25–44 évesek korosztálya azonban nem csupán az alacsonyabb penetrációs mutatók miatt érdekes: míg a legfiatalabbak között a lányok körében elterjedtebb a PC-használat, mint a fiúknál, a két felsőbb életkori csoportban a férfiaknál tapasztalható nagyobb affinitás a számítógépek iránt. Ez azonban a következő, 45–59 éves életkori kategóriában megfordul, s ismét a nők kerülnek az élre.
A 60 éven felüliek jelenléte a mai magyar számítógépes társadalomban alig mérhető. A most nyugdíjas korúak nagy része az aktív munkaévek alatt nem nagyon került kapcsolatba a számítógéppel, és – ellentétben az utazgató nyugat-európai és amerikai nyugdíjasokkal – a hazai nagymamák és nagypapák nemigen engedhetnek meg maguknak akár csupán egy alsó kategóriás PC-t sem.
A PC-használat nemek szerinti elterjedtsége az egyes korcsoportokban.
Bázis: összes válaszadó, N=1000 fő
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
A számítógép-használók és a 15. életévet betöltött hazai lakosság korcsoportonkénti megoszlása.
Bázis: az összes 15 év feletti számítógép-használó, N=3 018 414 fő; a teljes 15 év feletti alapsokaság, N=8 503 379 fő
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003; KSH népszámlálási adatok
Számít a végzettség
A számítógép ma már mindenkié, az elmúlt egy-másfél évtizedben az akadémiai és vállalati szférából indulva sokak számára elérhetővé vált, megfizethető árért a hétköznapi felhasználó (a szakértők így mondják: „mezei júzer”) is tarthat otthon egy komolyabb gépet. A magasabban kvalifikáltakra azonban még mindig sokkal jellemzőbb a PC-használat. A középiskolai érettségivel rendelkezők fele, a diplomások több mint kétharmada számítógépezik, míg az általános iskolát végzettek és az érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében csak 21, illetve 26 százalékos az alkalmazási arány.
A hazai PC-használat eddigiekben megismert fiatalos és értelmiségi jellege mellett fontos urbánus karaktere is, a számítógépek elterjedtsége ugyanis az életkor és az iskolázottság mellett a településmérettel szintén arányban áll. A fővárosban és a megyeszékhelyeken a legmagasabb, itt a lakosság 43 százaléka tartozik a használók körébe, míg a vidéki városokban csak minden harmadik, a községekben pedig százból csupán 28 ember ül időnként a gép elé.
Biztató gyarapodás
Az említett kutatás azt is feltérképezte, hogy a felhasználók mióta használnak PC-t, így az eredmények lehetőséget adnak a lakosság számítógépes rutinjának, illetve a használat terjedési ütemének bemutatására is.
A komputeres társadalom mintegy ötödrésze régi felhasználónak számít, ők már 1996-ban vagy korábban is használtak számítógépet, s 1999-ig csatlakozott hozzájuk a jelenlegi felhasználók további negyedrésze. Az azóta eltelt időszakban a felhasználók száma több mint kétszeresére nőtt, az évenkénti 500 ezer fős bővüléssel 2000 és 2001 ezen belül is kiemelkedőnek számít. A 2003. első félévi adatok a számítógép-használat további dinamikus terjedését vetítik előre, hiszen az adatfelvétel idején az addigi 304 ezer új belépő már a teljes használói kör 10 százalékát tette ki.
A kutatás a rendelkezésre álló idősoros adatokra építve modellezte a növekedés ütemét, s így sikerült előrejelzést készíteni arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező időszakban hány fővel gyarapodhat a hazai számítógép-használók tábora. Feltételezve, hogy a jövőbeli változások üteme megfelel a korábbi időszakban mértnek, az elkövetkező években egyre több új belépőre számíthatunk. Az extrapolált adatok szerint 2003-ban az év végéig még mintegy 220 ezren kezdtek, 2004 folyamán pedig közel 570 ezren kezdenek számítógépet használni, így, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az idei év végére várhatóan 3,8 milliósra nő a hazai felhasználói kör. Természetesen ezen a tendencián rontani és javítani egyaránt lehet. A múltbelinél kedvezőtlenebb környezet visszaveti a fejlődést, s a modell által jelzettnél kevesebben csatlakoznak a számítógép-használókhoz, viszont egy sikeres támogatási program, népszerűsítő kampány vagy az eszközök eddigieknél nagyobb árcsökkenése – tulajdonképpen erről szól az adatfelvétel lezárultát követően indult Sulinet Expressz is – jelentős lökést adhat a modellezett fejlődésnek.
A legjobb otthon?
A magyar felhasználók körében összességében az otthoni PC-használat a legelterjedtebb. A „júzerek” közel kétharmada a lakásában (is) szokott számítógépezni, s a legnagyobb hányaduk számára a saját számítógép az elsődlegesen igénybe vett eszköz.
Néhány kiemelt csoportban azonban eltérő a helyzet. A 15–24 éves eltartottak körében magasan az iskolai hozzáférés a gyakoribb, tízből kilencen használják az iskolai gépet, s minden második diák esetében ez a legfontosabb hozzáférési pont. Az aktív dolgozóknál hasonló módon a munkahelyi használat kicsivel megelőzi az otthonit, 69 százalékuk vesz igénybe céges gépet, s közel ugyanekkora részük számára ez is számít elsődlegesnek. Az otthoni, munkahelyi és iskolai infrastruktúrán kívüli lehetőségek jelentősége viszonylag alacsony. A hazai felhasználók 14 százaléka használja barátja, ismerőse gépét, s nyilvános helyre – könyvtárba, teleházba, internetkávézóba – a számítógépező magyarok kevesebb mint tizede tér be ilyen célból.
A tényleges használati helyszínek után vizsgáljuk meg a hozzáférési lehetőségek kihasználtságát is! E szempontból az iskolák és kollégiumok által biztosított informatikai infrastruktúra áll az első helyen: ezzel száz potenciális használóból 95-en élnek. A munkahelyi számítógépeket az elvi hozzáféréssel bírók 87 százaléka veszi igénybe, míg a PC-vel rendelkező háztartásokban élők közel ugyanekkora hányada szokott otthon (is) számítógépezni – mindkét helyen vannak tehát szabad kapacitások. A legrosszabb a nyilvános lehetőségek – könyvtárak, internetkávézók – kihasználtsági aránya: azon felhasználóknak, akik megtehetnék, csupán kevesebb mint egyharmada veszi igénybe e PC-ket. Ez talán nem is csoda. Azon túl, hogy sokan nem is tudnak e lehetőségekről, a nyilvános hozzáférési pontok használata kényelmetlenebb, mint az otthoni vagy munkahelyi számítógépezés: a helyszín esetleg messze esik, sokszor várni kell az általában gyengébb felszereltségű gépekre és a használat sem minden esetben ingyenes.
A számítógép-használat helyszínei a hazai felhasználók körében.
Bázis: az összes, számítógépet használó válaszadó, N=355 fő (több válasz lehetséges)
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
Nem nekem tanulsz
A fejlesztési tervekben és stratégiákban megcélzott információs társadalom a computer literacy, a számítógépes írástudás alapjártasságára támaszkodik, amely eligazítja az egyszerű halandót a gépek világában. A technológiára leginkább fogékonyak számára nem jelent különösebb gondot a számítógép és egy-egy új alkalmazás használatának látszólag önálló, külső segítség nélküli elsajátítása – bár a profik is sokszor nyúlnak a nyomtatott és elektronikus szakirodalomhoz vagy kérnek segítséget internetes fórumokon. Azért a többség számára az alapismeretek megszerzésének leghatékonyabb formája a szervezett oktatás – legyen az iskolai óra, szakkör vagy tanfolyam –, amire aztán az öntovábbképzés és a használatban szerzett rutin épülhet.
Magyarországon a 15 év feletti lakosság mintegy kétharmada, több mint 5 millió 620 ezer ember soha nem tanult számítógépekről, szoftverekről sem szervezett formában, sem pedig „magánszorgalomból”, autodidakta módon. E kör túlnyomó többsége a PC-t jelenleg nem használók táborába tartozik, ahol az informatikai analfabetizmus, iskolázatlanság az emberek 92 százalékát jellemzi.
Számítástechnikai ismeretszerzés a 15 év feletti lakosság körében
Bázis: az összes válaszadó, N=1000 fő
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
A tudás forrásai között az iskolai oktatás súlya meghatározó: akik valamilyen intézményi vagy önálló módon tanultak a számítástechnikáról, azok közel kétharmada kötelező vagy szabadon választható tantárgy, illetve szakkör keretében tette ezt. Fontosak a baráti, ismerősi kapcsolatok is, minden negyedik válaszadó megjelölte ezt a kategóriát, míg munkahelyi IT-képzésben és egyéb szervezett tanfolyamokon a megkérdezettek ötödrésze vett részt. Az autodidakta tanulás súlya szintén számottevő: könyvekből, folyóiratokból és műsorokból a téma iránt érdeklődők negyede, míg az internet segítségével 14 százalékuk képezte magát.
Az ismeretszerzés forrásai a számítástechnikáról tanult válaszadók körében
Bázis: a számítástechnikáról valamilyen formában tanult válaszadók, N=337 fő (több válasz lehetséges)
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
Még több a tapasztalatlan, mint a rutinos
A kutatás felmérte a PC-használók számítástechnikai ismereteit, felkészültségét is, a válaszadók saját jártasságuk szintjét 5 értékes skálán osztályozták.
A számítógépet használók legnagyobb része, mintegy fele „átlagos” szintűnek tartja informatikai ismereteit. A következő csoportot az ennél gyengébb jártasságúak képviselik, minden harmadik hazai júzer ide tartozik, nagyobb részük a kezdők közé sorolja magát. Átlagon felüli számítástechnikai jártasságról csupán minden hatodik válaszadó számolt be; e kör túlnyomó részét az „átlagosnál jobb” ismeretekkel rendelkezők jelentik, a „profik” alig 3 százalékot tesznek ki. Az utóbbi két kategóriát magában foglaló csoportban a fővárosi, 25–34 éves, felsőfokú végzettségű, illetve aktív dolgozó felhasználók fordulnak elő szignifikánsan magasabb arányban.
A számítógép-használók tudásszintje
Bázis: az összes, számítógépet használó válaszadó, N=355 fő
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
Mégis mi haszna?
A kutatás a felhasználók és a jelenlegi nem használók körében egyaránt felmérte a számítógép hasznosságának megítélését. A válaszadók egy ötfokú skála segítségével osztályozták a PC-k szubjektív hasznosságát az egyes használati területeken, az értékek a „teljesen haszontalan” és a „nagyon hasznos” végpontok közötti véleményeket jelölték.
A jelenlegi használók véleménye meglehetősen pozitív képet fest a számítógépekről: minden egyes felhasználási terület a közepesnél magasabb osztályzatot kapott (a legalacsonyabb átlagérték 3,55), és a teljes „bizonyítvány”, azaz az egyes területek összesített értéke erős négyes (4,11). A válaszadók szerint a számítógép a tanulás, tudásszerzés, illetve a munka területén a leghasznosabb (4,58 és 4,53), ezt a hobbi, speciális érdeklődés, illetve a szórakozás, kikapcsolódás követi (3,99 és 3,92). A legalacsonyabb pontszámot a játék érte el (3,55) – ám jegyezzük meg, ez is a „közepes” osztályzat feletti érték.
A számítógépet nem használó válaszadók véleménye a PC-ről nemcsak a felhasználókéhoz viszonyítva kedvezőtlenebb, hanem abszolút értékben is meglehetősen negatív. A vizsgált öt alkalmazási terület szubjektív hasznosságának összesített értéke 2,36, és a legpozitívabban minősített terület, a tanulás, tudásszerzés átlaga sem érte el a közepes szintet (2,66). A nem használók vélekedése szerint számukra a számítógép a szórakozás, kikapcsolódás, a hobbi, speciális érdeklődés, illetve a munka területén egyaránt meglehetősen csekély hasznot jelentene (2,37 és 2,33 közötti értékekkel). A legkevésbé a játék vonzza e válaszadókat (2,11) – ez utóbbi vélemény nagy részben annak is betudható, hogy a legfiatalabb, e tevékenységre legnagyobb affinitású korosztály túlnyomó része a PC-használók táborát gyarapítja.
A számítógép szubjektív hasznossága az egyes használati területeken a PC-t használók és nem használók körében (1: teljesen haszontalan, 5: nagyon hasznos)
Bázis: a számítógépet használó válaszadók, N=355 fő; a számítógépet nem használó válaszadók, N=645 fő
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
Akik nem használnak PC-t
A számítógépet jelenleg nem használók túlnyomó többsége korábban sem használt PC-t, míg a felmérésben vizsgált kör 8 százaléka korábban valamilyen módon már kapcsolatba került a komputerrel. A nem használat arányát tehát a lemorzsolódás kismértékben befolyásolja, mindazonáltal a kutatók becslése szerint több mint 400 ezerre tehető e 15 év feletti magyar lakosok száma.
A használattól visszatartó okok között a legtöbb válaszadó (58 százalékuk) a konkrét igény, szükség hiányát jelölte meg, számukra a PC nem jelent hasznot – ez egybevág a számítógép hasznosságának korábban bemutatott értékelésével. A második helyen a hozzá nem értés szerepel, ami minden második interjúalanynak jelent gátló tényezőt; ezért is kiemelt fontosságú az ismeretterjesztés és az oktatás, ha a használói kör bővítése valóban stratégiai célunk. A negatív befolyásoló tényezők sorában a harmadik az általános érdektelenség, a válaszadók 45 százaléka közömbös a számítógép jelentette lehetőségekkel és újdonságokkal szemben. Az infrastruktúra, a hozzáférés hiánya csak a megkérdezettek ötödrészét tartja vissza a használattól, míg a PC magas ára csupán 17 százalékukat. A számítógéptől mint technológiai eszköztől való általános idegenkedés csak a nem használók egytizedét érinti, míg időhiányra ennél is kevesebben hivatkoztak. Az igény hiányának meghatározó súlyát az a tény is alátámasztja, hogy a jelenlegi nem használók több mint 40 százalékának valamely helyszínen lenne lehetősége PC igénybevételére, sőt ötödrészük akár a háztartás otthoni, meglévő számítógépét is használhatná.
Megjegyzendő, hogy a fentiek alapján a költségszempontok látszólag csak egy szűk réteg számára bírnak jelentőséggel. Ebben vélhetően nagy szerepet játszik az igény hiánya, illetve az általános érdektelenség „prioritása”; akit nem izgat a számítógép, az árával is kevésbé törődik. Konkrét, igényen alapuló döntéshozatal előtt az anyagi szempontok minden bizonnyal nagyobb súlyt kapnak, mindazonáltal az érdeklődés felkeltése, az igények kialakítása bizonyosan sok honfitársunkat hozná közelebb az információs társadalomhoz.
A számítógép-használattól visszatartó okok a PC-t nem használók körében
Bázis: az összes, számítógépet nem használó válaszadó, N=645 fő (több válasz lehetséges)
Forrás: BellResearch – Magyar Infokommunikációs Jelentés, 2003
Kutatási módszertan
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003-as lakossági adatfelvétele során a BellResearch kérdezőbiztosai összesen 1582 háztartásfőt és 1000 egyént kerestek fel személyesen, valamint további 809 otthoni PC- és internethasználót telefonon keresztül. A kérdezések 2003. április–májusban folytak. A kutatás eredményei reprezentatívnak tekinthetők a magyarországi háztartásokra (régió, településtípus, korösszetétel, a háztartástagok száma, illetve a háztartásfő kora és neme szerint), illetve személyekre és otthoni PC-felhasználókra (régió, településtípus, korcsoport, végzettség, nem, gazdasági aktivitás és családi állapot szerint); a háztartási minta hibahatára ±2,4%, a személyes mintáé ±3,1%.
A témáról a weben: www.bellreasarch.hu
Jakab Áron – BellResearch
