Új jégkorszak közeleg? – A Pentagon klímatanulmánya
A Pentagon klímatanulmánya
Nagy port vert fel az a Pentagon-tanulmány, mely egy közeljövőben bekövetkező jégkorszak környezeti és nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálja. Történt ez annak ellenére, hogy a klímakutatók siettek mindenkit megnyugtatni: annak, hogy leálljon a Golf-áramlat és pár éven belül beköszöntsön egy új jégkorszak, igen kicsi az esélye, bár a számítógépes modell szerint tizenötezer évenként egyszer ez magától is bekövetkezhet.
A Pentagon 82 éves katonai stratégája, Andrew Marshall kezdeményezésére készült, február elején a Fortune magazinban bemutatott tanulmány azzal foglalkozik, hogy milyen környezeti és gazdasági-politikai következményekkel járna, ha a közeli jövőben, tíz-húsz éven belül drasztikus klímaváltozás állna be. A jelentés készítői szerint ez reális lehetőség, ugyanis a sarki jég vizsgálatából már kimutatták, hogy a jelentős változások a múltban is igen rövid idő, akár egy-két év leforgása alatt is bekövetkezhettek.
Ha leáll a Golf
Az éghajlat-változás fő oka a tanulmány szerint az lehet, ha leáll a Golf-áramlat, ami egészen Skandináviáig szállít meleg vizet a Mexikói-öböl felől, így fűtve az Egyesült Államok keleti részét és az észak-európai területeket. A Golf az elmélet szerint azért állhat le, mert a globális felmelegedés miatt olvadó jégsapkákból származó édesvíz felhígítja az áramlatot, ami a kisebb sótartalom miatt nem „fordul vissza”, azaz lehűlve nem süllyed le a tengerfenékre, hogy így visszaáramoljon az Egyenlítő felé. A Golf-áram leállása miatt Európa hőmérséklete olyannyira lehűlhet, hogy jéghegyek jelennek meg Portugália partjainál, és a földrész átlaghőmérséklete a jelenlegi szibériaihoz lesz hasonló, emellett a csapadék mennyisége is jelentősen csökkenhet. Külön spekulációkra adott alkalmat egyébként, hogy a Fortune szerint a Pentagonnak nem volt ellenére, hogy a lap nyilvánosságra hozza a katasztrófa-forgatókönyvet.
A Pentagon-tanulmány természetesen elsősorban az Egyesült Államokra gyakorolt hatásokkal foglalkozik, ahol is a forgatókönyv szerint a szárazság és a szélviharok miatt jelentősen visszaesik a mezőgazdasági termelés, ezért folytonos élelmiszerhiánnyal lehet számolni. Ezeket a nehézségeket azonban az USA fejlettsége révén többé-kevésbé képes lesz leküzdeni, emiatt azonban védekezésre is kényszerül majd a szegényebb országoktól, elsősorban Mexikótól. Kanada és az Egyesült Államok biztonsági okokból valószínűleg egyesül, mint ahogy Oroszország is Európához csatlakozik védekezésképpen. Európának különben a délebbre költöző skandinávok tömegeivel kell majd megbirkóznia, Kínát pedig az élelmiszerhiány kényszeríti térdre.
Kicsi az esély
A klímakutatók a tanulmány megjelenésekor siettek mindenkit megnyugtatni: annak, hogy leálljon a Golf-áramlat, és pár éven belül beköszöntsön egy új jégkorszak, igen kicsi az esélye, bár azt is beismerik, hogy a témáról annyira kevés adat áll rendelkezésre, hogy semmit sem lehet teljes bizonyossággal kizárni. Vannak, akik szerint az emberi tevékenység hatásai eltörpülnek az egyébként is zajló folyamatok mellett, bár azt senki sem tagadja, hogy a civilizációs gázkibocsátás lehetséges következményei még nincsenek feltérképezve, és így megjósolhatatlanok. A Pentagon-jelentés azonban a legpesszimistább lehetőséget vizsgálja, és annak is elsősorban nemzetbiztonsági következményeivel foglalkozik.
A kilátások tehát nem annyira szörnyűek: az ENSZ 1988 óta működő Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) ötévente tesz közzé jelentést az éghajlatváltozásról. Ezek szerint a Golf-áramlat semmiképpen nem állhat le ilyen hamar, ahhoz több évtized vagy akár néhány évszázad is kellhet. Az IPCC által lefuttatott számítógépes modell szerint különben tizenötezer év alatt egyszer magától is, azaz mindenféle nagyobb külső behatás nélkül, egyszerűen az éghajlati rendszer belső folyamatai eredményeképpen is bekövetkezhet a Pentagon-jelentésben vizsgált állapot.
Bírálnak a zöldek
A zöldszervezetek mindenesetre kaptak az alkalmon: a Greenpeace szinte azonnal közleményben bírálta az amerikai kormányt a tanulmány okán, és azt követelte, hogy Bush elnök ratifikálja végre az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről szóló kiotói jegyzőkönyvet. Az 1997-ben született kiotói jegyzőkönyvben a fejlett ipari országok vállalták, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az Egyesült Államok felelős a gázok 35 százalékának kibocsátásáért, a mai napig nem ratifikálta azonban a jegyzőkönyvet, és ezt még Oroszország sem tette meg, így a szerződés eddig nem léphetett életbe.
A téma különben azóta sem hűlt ki: a májusban a mozikba kerülő, Holnapután (The Day After Tomorrow) címmel vetített film is az új jégkorszakkal foglalkozik, természetesen hollywoodi tálalásban, ezzel egy időre bizonyára ismét nyilatkozgatásra kényszerítve az éghajlatkutatókat, és tovább fűtve a kedélyeket.
Szalai Balázs
