„A megfigyelés hatalomgyakorlást jelent”
Dr. Simon Éva jogász, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatója, az elektronikus privátszféra társadalmi, gazdasági és technológiai aspektusaival foglalkozó Infinit Privacy hírlevél szerkesztője, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogi képviselője, és a privátszféra védelme iránt elkötelezett, a videokamerás adatkezelés veszélyeire figyelmeztető No Camera csoport egyik alapító tagja.
Antenna: Miért érdekel egy jogászt az elektronikus privátszféra védelme?
Simon Éva: Nem hiszem, hogy ez szakmaspecifikusérdeklődés. Engemazértérdekel, mert az egyik olyan alkotmányos alapjog, amely sok csorbát szenved. Egyrészt Magyarországon a mai napig él egyfajta posztkommunista beidegződés, ami a hatóságoknak való kiszolgáltatottság elfogadását jelenti. Sőt a hatóságok mellett már az üzleti élet szereplői is folyamatosan veszélyeztetik privátszféránkat. Engem bosszant, amikor igazoltat a rendőr és az aluljáróban mindenki füle hallatára hangosan mondja a nevemet, és egyéb személyes adataimat. Bosszant, hogy automatikusan fénymásolják a személyi igazolványomat, hogy a bíróságon a tanúkénti meghallgatásomon mindenki végighallgathatta, hogy mikor születtem, hogy hívják az anyámat. Tehát egyrészt személyes élmények sarkalltak arra, hogy ezzel foglalkozzam, másrészt számomra mindig az alkotmányjog volt a legérdekesebb jogterület. Az alkotmány alapozza meg a jogrendszert, az alapjogok rendszere és érvényesülése a demokrácia szintjét.
Antenna: Kiknek készül az InfinitPrivacyhírlevél?
SÉ: Nem tudom. Azt gondolom, hogy egy privacy hírlevél szerkesztőjének erkölcsi kötelessége, hogy a megrendelőkről fenntartott adatbázisban ne kotorásszon.
Antenna: Miért jött létre a No Camera csoport?
SÉ: Faur Mártával a Társaság a Szabadságjogokért munkatársával, és Szabó Mátéval, adatvédelmi jogásszal együtt találtuk ki, hogy csináljunk valamit az egyre nagyobb számban – a rendőrség és magánszemélyek által – telepített megfigyelőkamerák ellen,mert azt gondoljuk, hogy az emberek megfigyelése vagy a megfigyeltség érzetének kialakítása alapvetően megváltoztatja viselkedésünket, korlátozza szabadságunkat. Michel Foucault a Felügyelet és büntetésben a megfigyelésnek a társadalmi ellenőrzésben játszott szerepére vonatkozóan azt állapítja meg, hogy a megfigyelés olyan hatalomgyakorlást jelent, amely nem elsősorban fizikai,hanem az emberi tudatfeletti hatalom, a megfigyeltségérzete pedig a normák betartására ösztönöz. A térfigyelőkamerák tehát a hatalomgyakorlás eszközei, amelyek nem megszüntetik a bűnözést, hanem kiszorítják más területekre, ugyanakkor folyamatosan kontrollálják mindennapi életünket, és a megfigyelők által elvárt normáknak megfelelő magatartásra ösztönöznek.
Antenna: Milyen akciók fűződnek a No Camera csoport nevéhez?
SÉ: Van egy webszájtunk, a figyelnek.hu,amin cikkeket közlünk, és reményeink szerint előbb-utóbb a Budapesten elhelyezett térfigyelőkamerákról is felkerül egy térkép. Van több száz plakát a kocsimban, amiket majd kiragasztunk olyan helyekre, ahol térfigyelőkamerák működnek,és erre vonatkozóan nem tartják be a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettséget.
Antenna: Milyen hasonló szervezetek, civil kezdeményezések működnek a világ más országaiban?
SÉ: Például az American Civil Liberties Union jogvédő civil szervezetnek van hasonló kezdeményezése, és tudunk egy New York-i Surveillance Camera Projectről is. A Nagy Testvér-díjat számos országban kiosztják a privátszférát veszélyeztető szervezeteknek és magánszemélyeknek, Magyarországon összesen öt kategóriában. A magyarországi mutációt a Technika az Emberért Alapítvány hozta létre 2001-ben. A díjak kiosztásába bárki beleszólhat. Egyrészt bárki felterjeszthet valakit a díjra, másrészt az állami szervek, cégek és magánszemélyek számára kiosztott Nagy Testvér-díj mellett van egy közönségdíj is. Az ötödik díj a pozitív e-privacy díj, amit a személyes adatok védelméért legtöbbet tett szervezetnek, személynek ítélnek oda.
Antenna: Véleményed szerint elképzelhető az elektronikus információáramlás totális, kulcsszavas szűrése?
SÉ: Abban az esetben igen, ha a felhasználók nem tesznek valamit ellene. Számos titkosítási megoldás van, azonban erről az emberek nagy része nem tud. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a felhasználók nagy része azt sem tudja, hogy akár internetezési szokásaikat, akár e-mail-jeiket meg lehet figyelni.
Antenna: Az elektronikus levélforgalom és a kommunikáció más fajtáinak kulcsszavas szűrése aligha tekinthető eseti és célzott lehallgatásnak. Nem jogellenes ez?
SÉ: De, egyértelműen.
Antenna: Létezik Magyarországon az amerikai Freedom of Information Acthez hasonló jogszabály, amely lehetővé tenné hogy a megfigyelést végző szervezetek legalább részben a társadalom ellenőrzése alá kerüljenek?
SÉ: Az állam átláthatóságáról és az állampolgár átláthatatlanságáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényünk rendelkezik. A jogszabály egyben kezeli ezt a két, egymással szorosan összefüggő jogot, amelyeket egymásra tekintettel kell értelmezni. A megfigyelést végző szervek tevékenységének egy része, így a feladatköre, a költségvetése, a szervezete mindenképpen közérdekű adat. Természetesen vannak olyan állami, nemzetbiztonsági, bűnüldözési érdekek, amelyek korlátozzák, hogy e szervezetek tevékenysége teljes mértékben átlátható legyen. Jelenleg zajlik a jogszabály módosítása, amely az elektronikus információszabadságra vonatkozik. A módosítás célja, hogy elektronikus úton is megismerhetők legyenek a közérdekű adatok. Egyrészt elektronikus úton is lehessen adatot igényelni, másrészt, és talán ez a fontosabb, az ilyen adatot kezelő szervek bizonyos, törvényben meghatározott adatokat kötelesek legyenek honlapjukon külön kérés nélkül is közzétenni.
Antenna: Minek tulajdonítható, hogy a 2001. szeptemberi terrortámadásokra a fejlett világ többek között a személyi szabadságjogok és az információs önrendelkezési jogok megkurtításával reagált?
SÉ: A kormányzati, nemzetbiztonsági és bűnüldöző szervek a magánszféra védelmét, és ezen belül a személyes adatok védelmét sokszor valami gonosz dolognak próbálják beállítani, ami a terroristákhoz, a kábítószer-kereskedőkhöz, a pénzmosókhoz és a gyermekpornóhoz kacsolódik. Bármilyen politikai válsághelyzetben, így a 2001. szeptember 11-i eseményeket követő nemzetbiztonsági megoldások esetén is, a magánszféra tiszteletben tartása, ezen belül is a személyes adatok védelme az első, amit a kormányzati szervek megpróbálnak felszámolni.
Antenna: Mi lehet az oka annak, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon akkor sem indult társadalmi vita a kérdésről, amikor kiderült, hogy a titkosszolgálatok itthon is megteremtették az internet lehallgatásának műszaki feltételeit?
SÉ: Az, hogy gyenge a civil szerveződés és nincs érdekérvényesítés. Tudom, hogy egy-két cikk akkor megjelent e témában, de úgy tűnik, ez kevés volt ahhoz, hogy a felhasználók tiltakozzanak.
Bodoky Tamás
A térfigyelés haszna
Budapesten először a VIII. kerületben vezettek be térfigyelő rendszert. Az első 12 kamerát 1999-ben vásárolták, jelenleg már 96 kamera figyeli a kerület kiemelt köztereit. A szabálysértési törvény 1999-es módosítása ugyanis lehetővé tette, hogy a kisebb, nem bűncselekménynek minősülő eseteket gyorsított eljárásban folytassák le, a tetten ért elkövetők (kéjelgők, zsebtolvajok stb.) ellen pedig a kamerák felvételei szolgáltatták a bizonyítékot a bíróság előtt. A rendszert a rendőrség működteti, a 96 kamerát 6 rendőr figyeli éjjel-nappal,a csoporthoz két járőr is tartozik, akik riasztás esetén azonnal kiszállnak a helyszínre.
A kamerarendszer bevezetése után a bűnügyi statisztikák alakulását látván a VIII. kerületi önkormányzat örömmel állta az évi 272 millió forintra rúgó költségeket. A rendőrség adatai szerint ugyanis a gépkocsilopások száma az 1997-es szint (305) 24 százalékára csökkent hat év alatt, tavaly mindössze 75 autót loptak el a kerületben. Drasztikusan csökkent a betörések száma is, az 1997-es 1116-ról 2003-ra mindössze 386 esetre. A korábban tömeges mértéket öltő utcai nyílt prostitúció szinte teljesen felszívódott, tavaly már csak 415 esetben kaptak rajta kuncsaftokat és lányokat. A fejleményekre jól reagált az ingatlanpiac is: a józsefvárosi átlagárak dinamikusan emelkedtek az utóbbi években, a kerület fővárosi viszonylatban ma már középkategóriásnak számít.
Az adatvédelmi ombudsman egy korábbi állásfoglalása értelmében a felvételek készítése adatkezelésnek minősül, amire a rendőrséget a törvény hatalmazza föl. A kamerák jelenlétére a járókelőket figyelmeztetni kell, a felvételek nem adhatók ki a médiának és a rendőrség nem őrizheti meg azokat, 24 óra elteltével törölni köteles, kivéve ha a felvétel szabálysértést vagy bűncselekményt bizonyít.
