Rendszer e tett
Egy decentralizált enciklopédia születése
Győztünk: a Wikipédia kapta idén az Ars Electronica díját Linzben, a Digital Communities (Digitális közösségek) kategóriában. Győzött mindenki, aki a Wikipédiát olvassa és/vagy írja – márpedig egyre többen olvassák, másolják, szerkesztik, frissítik és fejlesztik.
A Wikipédia a világ legnagyobb enciklopédiája: szócikkeinek száma szeptemberben elérte az egymilliót. Bárki által egyszerűen kezelhető nyilvános tartalom: nincs főszerkesztője, nincsenek alkalmazottai. Nincs lezárt szócikk, sem változatlan oldal, a tartalmat a felhasználók írják és írják át, folyamatosan. A Wikipedia rendszere „copyleft”, vagyis tartalma bárki által ingyen és szabadon hozzáférhető, másolható, változtatható és terjeszthető, menedzsmentje nonprofit,aprojekt az önkéntesekre alapoz. Míg a weboldalak többségénél – az általános felfogás ellenére – az interaktivitás egyoldalú (vagyis a felhasználó „kérdez”, a weboldal „válaszol”), a Wikipédia éppen a minél több embert mozgató interaktivitásnak köszönheti létrejöttét és dinamikus fejlődését.Nem ez az első elképzelés a világméretű tudáselosztásról: az alexandriai könyvtár, valamint Diderot és köre Enciklopédiája óta H. G. Wells novellája, a World Brain (1937) és Vannevar Bush víziója, a Memex, egy mikrofilmalapúmesterséges emlékezet (As We May Think, 1945) is ezt az álmot álmodja tovább.
Jimmy Wales, a Bomis internetes cég igazgatója és munkatársa, Larry Sanger indították útjára a Wikipédiát 2001 elején azzal a céllal, hogy a semmiből együttműködéssel jöjjön létre egy új, teljesen más tudásforrás, mint az eddigiek. Filozófiája:decentralizált enciklopédia, decentralizált kontrollal.
A „legtöbbek konszenzusán” és az ebből kikristályosodó semleges állásponton alapszik: minél többen nyúlnak bele, annál több és jobb lesz. A sokaság intenzív jelenléte miatt a vandál elemek hamar kiszorulnak (a The Wall Street Journal februári cikke szerint átlagosan öt percen belül). Nem egyszerűen az objektivitásra törekednek, hanem arra, hogy egy adott dologgal kapcsolatban a lehető legtöbb álláspont jelenhessen meg. Emiatt – a vélemények és az ismeretek hatalmas tömege miatt – jönnek létre a nyílt forráskódú, interaktívan épülő rendszerben a megalapozott konszenzusok. A cikkek aránya a sokaság érdeklődését is tükrözi. Bizony, egy tévéműsorról néha többen és többet írnak, mint az afrikai polgárháborúkról – de nem árt szembenézni az igazsággal, vagyis azzal, hogy mi foglalkoztatja az embereket. Éppen most.
Közös tudásunk
A Wikipédia azonban szaknyelven emergens tudásbázis: folyton változik, fejlődik, nő és kapcsolódik a többi részhez. A csoport nézőpontja vagy konszenzusa emergál: minél több, annál jobb/minél többen vagyunk, annál jobb. Richard Stallman Common knowledge (kb. közös tudás, köztudott dolgok, a köz tudása) című esszéjében olvashatjuk: nem állítható meg a folyamat, mely az információnak árat szab, de kínálhatunk alternatívát. „Terjesszük az igét!” (Spread the word) – írta Stallmann egy bárki által hozzáférhető és továbbírható, elektronikus és decentralizált enciklopédiáról elmélkedve. A cél azóta megvalósult, illetve önfenntartó módon fejlődik, mert a Wikipédia célja a történelem legnagyobb élő tudástárházának közös fenntartása. Online szerveződő tudásgazdaság: olyan kollaboratív kaland, mely a nyilvános és kollektív gondolkodáson alapszik. Annyian monitorozzák az oldalakat, hogy kiszűrődik a téves információ, noha a résztvevők – többnyire tudósok, tanárok, diákok, akik tudásuk javát önként teszik közkinccsé – nem tudatosan kooperálnak egymással.
Más is megjósolta már a közösségi együttműködéssel épülő tudásforrás eljövetelét: Az internet első polgáraként számon tartott Howard Rheingold kaliforniai technológiaguru néhány éve közzétett, az eljövendő társadalmi forradalomról szóló elmélete szerint az interneten a szabad forráskódú szoftverek felhasználóinak kollektív cselekvésén alapuló gazdasági rendszer fog majd kialakulni.
A témáról a weben:
A tartalom
A Wikipédiát egyesek olyan kerthez hasonlítják, melyben néhányan szorgalmasan ültetnek, mások elszántan gyomlálgatnak. A weboldalakat masszívan összekapcsoló szoftvert Ward Cunningham fejlesztette, és ennek köszönhetően bármikor visszatekinthetünk: minden oldalnak megvan a maga története, ez a page history linkek (oldaltörténet linkek) segítségével követhető. Aki hagyományosabb tudásforrásokhoz vonzódik, az választhatja a Wikipédia testvérprojektjeit: a Wiktionaryt, mely tényleg egy szótár, a Wikibooks kínálatát e-könyvekből vagy a Wikiquote idézetgyűjteményét, a nagyobb szöveg- és adatforrásokat tartalmazó Wikisourcelot, vagy a szabad útikönyvet, a Wikitravelt, mely már egy éve kínál hasznos információkat. A propaganda leleplezését szolgálja a Desinfopedia, a Consumerium pedig a fogyasztókat szolgálja ki termékinformációkkal, azzal a nyílt céllal, hogy növelje erejüket a piacgazdaságban. Nem a szócikkek szövegében zajlik a vélemények ütköztetése: a szerkesztőknek az úgynevezett vitalapokon van módjuk megbeszélni, ha nézeteltéréseik lennének egy bizonyos szócikk átszerkesztéséről.
Magyar Wikipédia
Van már magyar Wikipédia is, 2003. július 8-án született meg. Aki lapot, szócikket akar benne szerkeszteni, az a wiktionaryben tájékozódhat a részletek felől. Megszületett a magyar wikijelölő nyelv is, kezdenek meghonosodni a wikiterminusok: a névtér, vitalapok, a számozott, egymásba ágyazott vagy kevert listák, a vitafonalak, az időjel stb. Arra is van lehetőség, hogy a szerkesztők utaljanak az ugyanolyan témájú, de más nyelvű szócikkekre. Üzenhetünk is az utánunk jövőknek, a lapok forráskódjának kommentezésével (megjegyzésekkel, kommentárokkal) – ez a lapon nem jelenik meg –, vagyis bízhatunk abban, hogy lelkes szerkesztőgárda lép majd a nyomdokainkba... és tarthatunk is attól, hogy revizorként fogják majd gondosan szerkesztett műveinket górcső alá venni.
A Wikipédia azonban nem rólunk szól, és nem is a soron következő „beavatkozóról”. Tehát nem az egyes elemről, és nem is a szerkezetet mutatja meg, hanem magát a rendszert ábrázolja, annak élő mivoltában. Önszervező és önfenntartó, létrejötte törvényszerűen adódik az elmúlt század technikai fejlesztéseiből és az ennek nyomán kibontakozó hálózattudatból, a digitális közösségi magatartás egyik kollektív tudattartamából.
Szvetelszky Zsuzsanna – Szekfű Balázs
