A kicsik is játszanak?
Kis- és középvállalati körkép
A szakértők szerint Európa-szerte egyre erőteljesebben érezhető tendencia, hogy az informatikai ipar „nagyjai” is mind élénkebben érdeklődnek a kkv szektor iránt. Ennek oka egyrészt az, hogy a nagy volumenű vállalati és intézményi fej lesztési projektek már nem hordozzák magukban a néhány évvel ezelőtti növekedési potenciált, másrészt a kis- és középvállalati szegmensben is artikulálódnak fejlett megoldások iránti igények.
Az EU gazdasági társaságai között a legnagyobb számban a kis- és közepes méretű vállalatok képviseltetik magukat. A 25 tagállamban nagyjából 20 millió kkv tevékenykedik, ez a kör adja a teljes GDP 57 százalékát. Az alábbiakban a BellResearch évente kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentésének legfrissebb adatai alapján a hazai kis- és középvállalati szegmens infokommunikációs helyzetéről kapunk körképet.
A hazai kis- és középvállalatok
Magyarországon a 233 ezer társas vállalkozásból minden hetedik-nyolcadik cég, mintegy 32 ezer szervezet tartozik a legalább 10, de kevesebb mint 250 munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalati körbe. Az üzleti szférában a legnagyobb számosságot az 1–9 fős mikrovállalkozások képviselik, ez a 200 ezer cég jelenti a vállalati kör 86 százalékát; az 1250 hazai székhelyű nagyvállalat az összes gazdálkodó szervezetnek csupán fél százalékát teszi ki.
Hazánkban a 10–49 fős kisvállalkozások száma 26 900-ra tehető, kétharmaduk 20 fő alatti cég, míg 50–249 alkalmazottat foglalkoztató középvállalatokból összesen 5143 van. A regionális elhelyezkedést tekintve erőteljes a főváros-központúság: minden harmadik cég budapesti székhellyel rendelkezik, míg a legkevesebb cég Délnyugat-Magyarországon működik; a többi vidéki régióban nagyjából azonosak az arányok. Az egy társaságra jutó alkalmazottak száma a középvállalati körben 108 és 123 közé esik régiótól függően, a kisvállalkozási szegmensben 18–22 fő között alakul.
Legalább egy PC
A vállalkozások infokommunikációs helyzetét alapvetően határozza meg és minősíti a PC-használat. A kutatási eredmények tanúsága szerint a kis- és középvállalati szegmens személyiszámítógép-ellátottsága még nem teljes, összességében mintegy 94 százalékra tehető: a 32 ezerből 30 ezer cég rendelkezik legalább egy működő, asztali vagy hordozható PC-vel.
A mikrovállalkozásoktól a 250 fő feletti nagyvállalatokig terjedő teljes üzleti szféra informatikai helyzete rendkívül változatos képet mutat, de a méretskála közepén elhelyezkedő cégek körében vizsgálódva is számottevő eltérések mutatkoznak a vállalatméreti alapszegmensek között. A középvállalati PC-penetráció – a Magyar Infokommunikációs Jelentés eddigi öt évfolyamában mért adatokhoz hasonlóan – teljes, 50 fő felett minden hazai cég használ számítógépet. Az ellátottsági statisztikát a kisvállalatok rontják le, az elmúlt években tapasztalt növekedés ellenére jó másfél ezer cégnél még egyetlen PC sem található. A desktop eszközöket tekintve a kisvállalati körben az 5–9 PC-s állomány fordul elő leggyakrabban (a cégek 27 százaléka esik e kategóriába), viszont a vállalkozások közel fele ennél kevesebb gép felett diszponál. A középvállalatok körében ezzel szemben a 10 darab alatti PC-park viszonylag ritkának számít, a szervezetek mindössze egyötöde tartozik ide. Ebben a szegmensben a legtöbb cég 20–49 darabos állománnyal rendelkezik, és minden negyedik vállalat több mint 50 PC-t használ.
Az üzleti szféra teljes asztali-PC-parkjának közel kétötöde esik a kis- és középvállalati szegmensre, nagyjából egyenlő arányban. Az azonos állományok mögött az egy cégre jutó darabszám, illetve a vállalatok számosságának jelentős, ellentétes irányú különbségei állnak: a PC-vel rendelkező kisvállalkozások száma a középvállalati kör méretének mintegy ötszörösére rúg, az 50 fő feletti szervezetek viszont átlagosan ötször akkora gépparkot üzemeltetnek, mint a 10–49 alkalmazottat foglalkoztató cégek.
Régiók hátrányban
Az éles különbségek nemcsak az alapszegmensek között, hanem azokon belül is megragadhatók. A vállalati gépparkok jelentős eltéréseket mutatnak például regionális elhelyezkedés szerint a kis- és a középvállalati körben egyaránt. Az utóbbi szegmensben a fővárosi cégek a vidéki „kollégákéhoz” viszonyítva jó kétszeres asztali-PC-állományt használnak, az e szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben lévő északkelet-magyarországi vállalatokhoz képest közel 2,7-szeres a szorzó. A 10–49 fős vállalkozásoknál a differenciák szintén fennállnak, bár valamivel kisebbek: a budapesti székhelyű szervezetek 1,6-szeres egy cégre jutó PC-számmal állnak a vidéki országrészek átlaga fölött. A regionális különbségek mellett a cég tevékenysége is meghatározó jelentőséggel bír, a szegmensben a pénzügyi és a szolgáltató cégek vezetnek, messze meghaladva a mezőny átlagos PC-számát.
A 2004-ben beszerzett desktop PC-k több mint kétötöde (43 százaléka) volt márkajelzés nélküli eszköz. A kutatási eredmények tanúsága szerint a vállalatméret növekedésével a no-name hardverek aránya csökken: míg a mikrovállalati körben 55, a nagyvállalatoknál csupán 18 százalékot tesznek ki a nem márkás új gépek. A kis-közepes cégek e szempontból egyelőre még a mikrovállalkozásokhoz hasonlóan viselkednek, a tavalyi beszerzések valamivel kevesebb, mint felét tették ki a márkás asztali eszközök, a cégek többsége no-name, illetve vegyes összetételű PC-ket vásárolt.
Hordozható eszközök
A kutatási eredmények szerint a hazai vállalatok lassacskán kezdenek ráérezni a hordozható számítógépek kínálta előnyökre. Az asztali PC-k teljesítményéhez viszonyítva ma már nem kényszerülnek kompromisszumokra a felhasználók, és a mobil eszközök árban is összehasonlíthatók a desktop gépekkel. A laptopok hazai üzleti piaca dinamikusan fejlődött az elmúlt években, a 2004-es adatokhoz viszonyítva valamennyi vállalati szegmens számottevő növekedést produkált. Nem volt ez másképp a kis-közepes szegmens körében sem, mára nagyjából minden tizedik PC hordozható.
Az idei év elején a középvállalatoknak már a kétharmada rendelkezett legalább egy darab mobil eszközzel, ugyanez az arány a kisvállalkozásoknál is valamivel 40 százalék fölé tehető. Így összesen közel 15 ezer hazai kkv-nál található hordozható PC – igaz, legtöbbjüknél csak egy-két darab. A kisvállalkozások kevesebb mint fele használ kettő vagy több laptopot, a középvállalatok közel 50 százalékának pedig maximum 2 hordozható PC-je van.
Az asztali számítógép-állományhoz hasonlóan a hordozható eszközparkot tekintve is jelentős a kis- és a közepes méretű cégek közötti differencia, az egy vállalatra jutó laptopok száma a nagyobb alkalmazotti létszámmal dolgozó cégek körében több mint két és félszeres.
A kézi számítógépek elterjedtsége egyelőre messze elmarad a hordozható PC-kétől. A 2005 eleji adatok szerint a középvállalatok alig több mint egytizedénél található zseb-PC, a kisvállalkozások körében ez a mutató egyelőre 8 százalék alatti.
Hálózatok és szerverek
Az üzleti szféra hálózati infrastruktúrájának felmérése során a BellResearch a legalább 2 darab számítógéppel rendelkező cégek körében (a kis-közepes szegmensben közel 27 ezer ilyen található) vizsgálta a LAN-ok kiépítettségét. A több PC-t használó hazai kis- és középvállalatok kicsivel több mint háromnegyede, 77 százaléka köti össze számítógépeit. A LAN-penetrációs mutató a vállalatmérettel – és az ezzel szorosan összefüggő PC-számmal – párhuzamosan nő: míg a számosságukat tekintve domináns súlyú kisvállalkozások körében 75 százalékos, a középvállalati szegmensben tízből közel kilenc cégnél található helyi háló. A kutatók rámutatnak: a 10 fő feletti teljes vállalati körben a cégméret mellett az árbevétel is szignifikáns összefüggést mutat a LAN-ok kiépítésével (200 millió felett szinte mindenhol találunk hálózatot), emellett pedig az átlagosnál magasabb a hálózatok előfordulása a budapesti, illetve a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégek körében; a hordozható eszközök esetében relevanciával bíró telephelyszerkezet e szempontból indifferens.
A kutatás során megkérdezett informatikai döntéshozók rövid távú tervei alapján a LAN-ok elterjedtségének kismértékű növekedése prognosztizálható, ami az érintett cégeknél megnyitja az utat a hálózati vállalati alkalmazások előtt. A kis- és középvállalati alapszegmensekben a helyi hálóval még nem rendelkezők 6, illetve 11 százaléka tervezi a géppark összekapcsolását 2005 folyamán.
Internet
Az év elején felvett adatok szerint a személyi számítógéppel rendelkező kis- és középvállalatok kilenctizede rendelkezik legalább egy telephelyén internet-hozzáféréssel, a teljes körre vetítve a PC-használattól független penetrációs hányados 84 százalékra tehető. Az 50 fő feletti szegmensben a behálózottság közel teljes (97 százalékos), e kör nagyjából másfél-két év fáziskéséssel ért a nagyvállalatokat már 2002 végén jellemző telítődési szakaszba. A kisvállalkozások körében mért 82 százalékos elterjedtségi arány viszont még tartogat némi növekedési potenciált, mintegy 4800 cég egyelőre nem kapcsolódik a világhálóra. Az elmúlt év folyamán egyébiránt egyedül a mikrovállalatok körében volt számottevő a penetrációnövekedés, ahol 12 százalékponttal nőtt a PC-s cégek ellátottsága. A Jelentésben a kutatók az infokommunikációs döntéshozók tervei alapján modellezik az internetkapcsolatok terjedését; az eredményekből kitűnik, hogy teljes ellátottságra 2005 végéig még nem számíthatunk.
A hozzáférésekhez igénybe vett kapcsolatok között az elmúlt év folyamán a kapcsolt vonali megoldások jelentősen hátrébb szorultak, a szélessáv mára valamennyi üzleti szegmensben átvette a vezetést. Az 50 fő feletti középvállalatok mintegy fele használ DSL technológiát, és négyből egy cégnél található bérelt vonal. A betárcsázós megoldások persze nem tűntek el, nagyjából minden harmadik vállalat alkalmaz analóg vagy ISDN telefonos hozzáférést (is).
A kisvállalkozások körében a DSL dominanciája még erősebb (a középvállalatokhoz viszonyítva a bérelt vonali technológia rovására), a szervezetek 60 százaléka használja; a dial-up megoldások mára a 10–49 fős cégek mindössze egyharmadát jellemzik.
Honlapok
Saját céges honlappal az internet-hozzáféréssel rendelkező hazai kis-közepes cégek kicsivel kevesebb, mint 60 százaléka, a szegmens 15 900 szervezete jelenik meg a világhálón. A 2004-es arányszámokhoz viszonyítva a kis- és középvállalatok honlap-ellátottsági helyzete nem változott számottevő mértékben, a vizsgált időszakban weboldalt létrehozó cégek mindössze egynegyede esik e körbe. Nagyobb pozitív elmozdulás a mikrovállalati körben volt mérhető, ahol 8 százalékponttal emelkedett a mutató, úgy tűnik tehát, hogy a honlapépítési kedv inkább a kisebb cégeket jellemzi.
A 10 fő feletti teljes vállalati szegmensben a legmagasabb arányban a fővárosi székhelyű cégek tartanak fenn saját weboldalt, a 75 százalékos budapesti ellátottságtól a vidéki országrészek 43–61 százalékos penetrációs mutatói jócskán elmaradnak. A tevékenységi ágakat tekintve élen járnak a pénzügyi és a szolgáltatócégek, míg a sereghajtók között vannak a szállítási-raktározási, illetve az építőipari cégek, a sor végén pedig a mezőgazdasági-bányászati vállalatok állnak mindössze 17 százalékos ellátottsággal. A cégek internetalkalmazásának evolutív jellegére utal az a tény, hogy a hozzáférésüket 1999-ben vagy korábban kiépítő cégek körében a honlap-penetráció 81 százalékos, míg az elmúlt három évben a világhálóra csatlakozók átlag alatti arányban hoztak létre weboldalt.
A szegmens céges honlapjainak legnagyobb hányada házon belüli fejlesztés eredményeként jön létre, a vállalatok dolgozói, jellemzően informatikai munkatársai készítik az oldalakat. E körben nem ritka a munka kiadása külsős programozóknak vagy ismerősöknek sem, informatikai vállalkozásoknál vagy professzionális webfejlesztő cégeknél a honlapok csupán egynegyede készül. A szegmens honlapjainak közel kétharmadát havi rendszerességnél ritkábban aktualizálják; legalább heti gyakoriságú frissítés a középvállalati szegmensben is csak a cégek heted-, nyolcadrészénél fordul elő.
A honlapok legnagyobb hányada, közel kétharmada statikus, egyedileg programozott html-oldalakból áll. Dinamikus, gyakran frissülő tartalmak csak minden hatodik honlapon jelennek meg. A tartalomkezelő rendszerre, adminisztrációs alkalmazásra épülő oldalak elterjedtsége az e szempontból fejlettebb középvállalati alapszegmensben is 10 százalék alatti, míg integrált vállalati portálmegoldást egyelőre csak elvétve találunk a kis- és középvállalati szegmensben.
Kutatási módszertan
A BellResearch a telekommunikációs, informatikai és internetes piacok keresleti oldali, tényadatokon alapuló, szakértő elemzését tartalmazó Magyar Infokommunikációs Jelentést 2001 óta, éves rendszerességgel készíti el. Az idei kiadás 46 részpiaci kiadványban méri fel a hazai keresleti piac fejlődését vállalati, intézményi és lakossági körben. A Jelentés üzleti szegmens moduljai évente kétszer 1600 db, legalább 1 főt foglalkoztató magyarországi társas vállalkozás informatikai és távközlési területért felelős vezetőjének személyes kérdőíves megkérdezésén alapulnak. Az idei kutatás informatikai és internetes témaköreinek adatfelvétele január–februárban zajlott. A nagy mintás, bevált módszertannal készülő felmérés eredményei reprezentatívnak tekinthetők a hazai társas vállalkozásokra foglalkoztatotti létszám, gazdasági ágazat és regionális elhelyezkedés szerint.
BellResearch
Az EU kategóriái
Az uniós csatlakozással Magyarországon is érvénybe lépett az EU mikro-, kis- és a középvállalkozások fogalmi és kritériumrendszerére vonatkozó ajánlása. A korábban alkalmazott létszám-kategóriák mellett pénzügyi mutatókat is figyelembe vesznek a besorolásnál, ami különösen az igénybe vehető támogatások, valamint egyéb szabályozási területek vonatkozásában kap hangsúlyt. A fentiek mellett számít a tulajdoni szerkezet is: a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben az állam, az önkormányzat vagy a kisvállalkozói körön kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tőke, illetve szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladhatja meg a 25 százalékot. Idén január 1-jétől módosult a kritériumrendszer, emelkedett a kis- és középvállalkozások mérlegfőösszeg- és árbevételi határa. A foglalkoztatottak számára vonatkozó ismérvek nem változtak, tehát mikrovállalkozásnak a 10-nél, kisvállalkozásnak az 50-nél, középvállalatnak pedig a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató cégek számítanak. Az új meghatározások szerint hazánkban majdnem ezer vállalkozás került átsorolásra, csökkent a mikro- és a közepes cégek száma, és nőtt a kisvállalati kör.
| Vállalati szegmensek kategorizálása | |||
|---|---|---|---|
| Létszám | Nettó árbevétel | Mérlegfőösszeg | |
| Mikrovállalkozások | maximum 10 fő | maximum 2 millió € (~500 millió Ft) | maximum 2 millió € (~500 millió Ft) |
| Kisvállalkozások | maximum 50 fő | maximum 10 millió € (~2,5 Mrd Ft) | maximum 10 millió € (~2,5 Mrd Ft) |
| Középvállalatok | maximum 250 fő | maximum 50 millió € [~12,5 Mrd Ft) | maximum 43 millió € (~10,7 Mrd Ft) |
