Az öröklődés titkai
Műemlékeink védelme
Magyarországon ma mintegy 12 000 műemléknek minősített épület található. Kultúrális örökségünk eme kincseinek ápolása, állaguk javítása és megóvása nagy szakértelmet és állandó felügyeletet igénylő és nem utolsó sorban komoly költségekkel járó feladat – felelősség.
A műemlékek először a XIX. század végén, a historizáló szemlélet térnyerésével kerültek a társadalmi figyelem, a kultúráról való felelős állami és polgári gondolkodás központjába. Elindult a műemlékvédelem, a műemlékek összeírása, tudományos feldolgozása és a kor szellemében történő felújítása. Ezt a munkát a világháborúk és az azokat követő negatív gazdasági folyamatok megakasztották. Ma a Magyarországon található műemlékek védelméről, felújításáról és hasznosításáról, mely igen összetett és igen költséges feladat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gondoskodik. Munkáját segíti az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Műemlékek Állami Gondnoksága.
A műemlékeket felmenőink építették és hagyták ránk, az ő életükről, szellemi és fizikai teljesítményeiről tanúskodnak ezek az épületek. Nemcsak azért fontosak tehát, mert az építészet, az iparművészet kiemelkedő alkotásai, hanem azért is, mert közvetítik számunkra mindazt, ami elődeink életében követésre méltó, amire közös múltunkból büszkék lehetünk. A műemlékek védelme tehát nemcsak építészeti felújításokat jelent, hanem olyan gondoskodást, ami ezeket az értékeket a ma emberének közvetíti.
Mitől lesz műemlék?
Műemlékké nyilvánítanak általában minden olyan ingatlant, amely 1875 előtt épült, vagy amely későbbi ugyan, 1956 előtti, de valamilyen közösségi, pl. egyházi, oktatási, kereskedelmi, közigazgatási célt szolgált, és lényegében eredeti állapotában megvan. Lehet a műemlékké nyilvánítás szempontja a művészeti érték, a ritkaság vagy épp a tipikusság. Védetté nyilvánítható egy épület, ha korának jellegzetes jegyeit hordozza, vagy egy típus első megjelenése, vagy annak legépebben megmaradt emléke. Szempont lehet az építéstechnika, akár a modern technikák, mint pl. a vasbeton egyik első alkalmazása vagy az egyedi, különleges megoldások megjelenése. Az épületek fizikai valóján túl fontos azok szellemi, történeti vonatkozása. Műemlék lehet egy épület akkor is, ha a fenti szempontoknak ugyan nem felel meg, de pl. valamely jelentős személy szülőháza vagy más kiemelkedő történelmi esemény színhelye. Ha egy épület beletartozik valamelyik kategóriába, még nem lesz automatikusan műemlék. Ehhez a KÖH-ben le kell folytatni az eljárást, melynek során különféle dokumentumok és szakvélemények alapján születik meg a döntés a védetté nyilvánításról, melyet végül a kulturális örökség minisztere rendel el.
Nemzetközi alapelvek
A kulturális örökség védelmének alapelveit nemzetközi dokumentumok határozzák meg, mint a Velencei Charta (1964), a Granadai Egyezmény (1985), a Narai Dokumentum (1994) vagy a Krakkói Charta (2000). Ezek szellemében született meg a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, melynek 2. fejezete foglalkozik a műemlékvédelemmel. A törvény módosítását (T/15888) – mely alapjaiban nem változtat a korábbi szabályozáson, csupán az azóta a gyakorlatban felmerült problémákat kívánja megoldani – jelenleg tárgyalja az országgyűlés. A módosításban nevesítik a tudományos feladatokat és megerősítik a KÖH hatósági jogosítványait.
Tulajdonosok, források
Jelenleg több mint 12 000 műemlék található Magyarországon állami, önkormányzati vagy magántulajdonban. Mivel a törvény szerint a műemlékért a tulajdonosa a felelős, a védelmükre többféle forrásból származhat pénz. A tavalyi évben, a KÖH költségvetésében szereplő műemlék-felújításra szánt 44 millió forint igen kevésnek tűnik, de önkormányzati és pályázati forrásokból ennél lényegesen többet költöttek erre a célra. A pályázatokat általában a Nemzeti Kulturális Alapprogram írja ki. Az Európai Uniótól is lehet erre a célra pénzt igényelni, de csak több ország összefogásával, többnyire regionális együttműködés keretében megvalósítandó célokra.
Adatgyűjtés és engedélyezés
A műemlékvédelem tehát a műemlékek összeírásával kezdődik. A KÖH folyamatosan gyűjti az adatokat, dolgozik azok digitalizálásán és internetes közzétételén. Az összegyűjtött adatokat szakemberek tudományosan feldolgozzák. A fennmaradt leírások, metszetek sokban segítik a feltárásokat, a különféle, pl. talajmechanikai, épületdiagnosztikai vizsgálatokat. Mindezek alapján határozható meg, hogy a felújítás milyen módon történhet. A műemléket birtokló tulajdonosra számos feladat hárul. A legkisebb építészeti beavatkozáshoz is a KÖH engedélye szükséges. Mivel a régi építészeti technikák erősen eltérnek a ma alkalmazottaktól, egyre nehezebb olyan szakembereket találni, akik a korabeli mesterek gyakorlata szerint, a kor szellemének megfelelő anyagokból el tudnak végezni egy-egy feladatot. Mivel ezek a munkák sokkal költségesebbek, mint egy egyszerű felújítás, a műemlékek tulajdonosait támogatások, illetve kedvezmények illetik meg.
Kötelező a látogathatóság
A törvény szerint a műemléket látogathatóvá kell tenni, hisz „a műemlék közérdekből védett”. Ez ismét terhet jelenthet a tulajdonosnak, épp ezért a látogathatóságot térben és időben korlátozni lehet, valamint költségeit belépődíj szedésével lehet kompenzálni.
Mindez még akadozik kissé, mivel a felújítandó és épp ezért látogatók fogadására még nem alkalmas műemlékek száma igen nagy, valamint fejleszteni kell az információszolgáltatást, azaz a műemlékek propagálását, hiszen sok látnivaló egyáltalán nem ismert, megközelítésüket nem mindig könnyítik táblák.
Felelős vagyonkezelők
Ezt a tulajdonosi szemléletű szak-vagyonkezelői feladatot igyekszik ellátni a nemzetközi mintára 1992-ben alapított Műemlékek Állami Gondoksága (MÁG), melyhez jelenleg 19 kiemelten fontos műemlék tartozik. A közeljövőben újabb 28 műemlék kerülhet a felügyeletük alá, ám ennek anyagi forrásait még meg kell teremteni, hisz a jelenlegi személyi állomány (a regionális irodákkal együtt 83 fő) sem lenne elegendő ennyi feladat ellátásához. Ezek az emlékek meglehetősen rossz állapotban vannak, mivel a szocializmus idején a világháborúban kisebb vagy nagyobb mértékben megrongált, kirabolt épületeket többnyire szociális célokra hasznosították: kórház, nevelőintézet vagy idősek otthona működött bennük, melyek nemes célok ugyan, de a műemlékek nagymértékű pusztulásával jártak. Az addig csodával határos módon megmaradt falfestmények, intarziás parketták, stukkók rongálódtak meg erősen vagy épp megsemmisültek.
Egy épületet természetesen nem lehet üvegkalitkába zárni, és nem is ez a cél. Az egyik legtöbb ötletet, szervezést igénylő munka épp az, hogy a műemlékvédelem előírásainak megfelelő, ugyanakkor a hely szelleméhez méltó „feladatot” találjanak az épületeknek. Céljuk nemcsak a védelem, a felújítás, hanem a műemlékek revitalizációja, azaz új életre keltése. Ez nemcsak fizikai, hanem szellemi rehabilitációt is jelent.
A műemlék saját arca
Dobó Ágota, a MÁG igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy a munkát a szükséges állagmegóvás és felújítás mellett mindig a helyi önkormányzatokat is bevonva, a területfejlesztési terveket átnézve kezdik, hisz a műemlék elsősorban a helyiek közös kincse lesz, közvetve vagy közvetlenül az ő életüket gazdagítja. Az állami finanszírozás ma már nem egy-egy feladatot, hanem átfogó, több intézmény összefogásával megvalósítható projekteket támogat.
Nagyon nehéz megtalálni azt a középutat, ami egy kifejezetten csak a műemlék megőrzésére vonatkozó régebbi szemlélet és a minél nagyobb üzleti hasznot hozó, ám esetleg nem méltó hasznosítás között van. Dobó Ágota szerint, akár egy cégnél, a dolog itt is a saját arc megtalálásánál kezdődik. Például ne rendezzenek minden várban ugyanolyan várjátékot, nemegyszer ugyanazokkal a katonákkal. Meg kell találni a kifejezetten az adott helyhez kötődő jellegzetességeket. Pozitív példaként Fertődöt említette mint olyan mintát, melyet a többi műemlék hasznosításakor is követendőnek tart.
Fertőd – a követendő példa
Fertőd jelenlegi állapota kétévi, mintegy 1 milliárd forintba kerülő munka eredménye, mely még korántsem ért véget. Befejeződött a közművek és a homlokzat rekonstrukciója, a kápolna freskóinak restaurálása, a park részleges rehabilitálása. A díszterem freskójának restaurálása hamarosan kezdődik, és folytatódik a park, a kerti épületek rekonstrukciója is. Nemrégiben a kastély padlásán találták meg a díszterem különleges, 220 cm széles és 260 cm magas csillárjának darabjait igen romos állapotban. Ennek restaurálása is a jövő feladata.
Fertődön Esterházy „Fényes” Miklós pompás udvarát, a maguk korában legfényesebb bálok, opera-előadások és hangversenyek világát szeretnék visszaidézni. Hangversenysorozatokon Joseph Haydn Eszterházán írt műveit és a neki dedikált műveket mutatják be, de szerveztek egy korabeli bált megidéző táncelőadást is. Eszterháza ma már UNESCO-világörökségi terület és 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek.
Kiállítástervek
Terveznek kiállításokat, pl. Cziráki Margitról, az egyik herceg feleségéről, akinek nevéhez Eszterháza második virágkora köthető, illetve az angol betegként ismert Almási grófról, akinek útját az Esterházyak finanszírozták.
Az egyébként Ausztriában élő herceg számára is kialakítottak egy lakosztályt, aki személyes jelenlétével maga is emeli egyes rendezvények fényét.
Számítógépes animáció
A műemlékvédelem a legújabb technikákat is alkalmazza: a BMGE-TTK Építészmérnöki Kar Rajzi Tanszéke segítségével létrehoztak egy 20 perces számítógépes animációs filmet, melynek segítségével virtuális látogatást tehetünk Fényes Miklós kastélyában, parkjában és megnézhetjük a XIX. században lebontott operaházat is. A képeket kísérő kommentár négy nyelven hangzik el, hogy a külföldi látogatók számára is érthető legyen. A film CD-n, afféle virtuális katalógusként a helyszínen megvásárolható.
Esterházy-minta
Bevétel származik különleges, csak a helyszínen kapható, ahhoz köthető exkluzív tárgyak árusításából is. Kaphatók lesznek a Herendi porcelánmanufaktúra híres Esterházy-mintájával készült porcelántárgyai vagy épp Cziráki Margit parfümje. A bevételi források között ez is egy kényes terület. Szigorú odafigyelés és meg nem alkuvó, kemény jellem kell ahhoz, hogy a „gagyi” az üzleti haszon reményében ne férkőzhessen be a műemlékek kínálatába.
A műemlék nemcsak az épületet, hanem annak környezetét, Fertőd esetében a kastély parkját is jelenti. A valaha volt 200 hektárból immár 20 hektárt rehabilitáltak. Közvilágítást, térfigyelő rendszert szereltek fel, padokat tettek ki és a parkot nyáron este 11 óráig tartják nyitva. Másképp is igyekeznek gondoskodni a látogatók kényelméről: a kisgyermekkel érkező látogatókat pelenkázó és szoptatószoba várja.
Regionális kapcsolatok
Az elmúlt években kialakult az együttműködés a másik, az ausztriai Eisenstadtban (Kismartonban) található Esterházy-kastéllyal, illetve az opera-előadások kapcsán a Cesky Krumlov-i barokk színházzal. A hangversenyek mellett tervezik Haydnnal kapcsolatos zenei események, konferenciák, mesterkurzusok szervezését, melynek méltó helyszíne lesz Fényes Miklós pompás palotája.
A fiatalabb generáció figyelmét is igyekeznek felkelteni. A Magyarországon található GPS-pontok egyike éppen a kastély parkjában van, ahol bizony a múzeum működésére vonatkozó megjegyzéseket is hagynak a GPS-es felfedezők. A pozitív és negatív kritikák fontos visszajelzések, hiszen ez lényegesen könnyedebb forma, mint a Látogatók Könyve. Ennek kapcsán tervezik az internet ilyen jellegű bevonását, műemlékekre vonatkozó fórumok, blogok elindítását.
Több mint százezren
Fertődön a látogatók száma már meghaladja az évi 100 000-t. Szép bevételük van a fenti programokból, a múzeumi belépőkből, illetve a rendezvények bérleti díjaiból is.
Eszterháza példáján keresztül jól érzékelhető az az újfajta szemlélet, ami ma a műemlékek hasznosítását jellemzi. Remélhetőleg a többi műemlék rehabilitációjára is ebben a szellemben kerül sor. A múltunkhoz való visszatalálás, az identitáskeresés kényes problémáján sokat segíthet, ha az épített emlékek és az általuk közvetített szellemi örökség ily módon minél szélesebb rétegekhez jut el.
Nemesek, grófok, remeték
A fertődi kastély mellett természetesen számos – egyre több – olyan műemlék van az országban, amelyekre érdemes felhívni az utazgatók figyelmét. Az egyre szélesedő kínálatból most álljon itt még három példa az ország egymástól távol eső pontjairól. Olyan műemlékekről van szó, amelyek láttán az utazó kedvet kaphat ahhoz, hogy azontúl tudatosabban utazzon, célirányosan keresse fel hazánk műemlékkincseit.
Pécel – Ráday-kastély
A péceli Ráday-kastély a XVIII. században elsősorban az ott lévő gazdag könyvtár révén Magyarország egyik kulturális központja, írók, tudósok találkozóhelye volt. Ráday Pál és Gedeon Mayerhoffer Jánost és fiát bízta meg a kastély építésével. Dísztermének mitológiai jeleneteket ábrázoló, monokróm freskói és azok magyar nyelvű magyarázatai jól érzékeltetik a korabeli irodalmi élet szellemiségét. Az épületben 1997-ig kórház működött, de néhány éve megkezdődött az épület helyreállítása, a freskók restaurálása és a korabeli berendezés, és a könyvtár rekonstrukciója. Különféle irodalmi programokkal igyekeznek felidézni az egykori „péceli parnasszus” szellemét.
Majki remeteség
Oroszlányhoz közel, a Vértesben található Majkpuszta, ahol az országban egyedülálló remeteség épületei maradtak fenn. A területet galántai gróf Esterházy József adományozta a rendnek, melyen az egyes épületeket különböző nemesi családok adományaiból építették fel. A családok címerei ma is láthatók az épületek homlokzatán. Majkon a kamalduli szerzetesek különleges tudományát, a gyógynövények termesztését és az azokból előállított gyógyhatású termékeket szeretnék rekonstruálni. A majki remeteséget a Lengyel Intézettel közösen szervezett kiállításon fogják hamarosan bemutatni.
Nádasdladány
A Nádasdy család XVIII. századi kastélyát a XIX. század végén romantikus, középkort idéző stílusban építették át. Nádasdy Ferenc az angol Tudor stílust választotta, amivel ez egyszerre utal a család angol származására és a modernizálódni képes, ám az ősi hagyományt gondosan ápoló szellemiségre. Eredeti a könyvtár, az ún. Ősök csarnoka és a kápolna berendezése, famennyezete, melyek Hauszmann Alajos tervei alapján készültek. 1993-ban nyilvánították műemlékké. Benne működik a Nádasdy Ferenc által létrehozott Nádasdy Alapítvány, mely a kultúrát és a környezetvédelmet támogatja. Az épület teljes rekonstruálása után itt szeretnék működtetni a Nádasdy Akadémiát is.
Bálványos Anna
Mi a műemlék?
A műemlék pontos meghatározását a KÖH honlapján olvashatjuk: „minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.”
