Megöli-e a műsorszórást a hiperdisztribúció?
Dr. Magyar Gábor docens, BME Távközlési és Telematikai Tanszék
Mark Pesce teátrális kijelentései egy trend lényegét ragadják meg. Az on – line műsor- (tartalom-) terjesztés térhódítása kézenfekvő: kialakul(t) a szélessávú közmű, miért ne használnánk minél több szolgáltatásra, ha egyszer „elfér” rajta? A klasszikus, több évtizedes műsorszerkezet és műsorszórás napjai meg vannak számlálva. Az új közmű a sokféleség és a választási lehetőségek új minőségét teszi lehetővé. Pesce jóslatának lényegével ezért egyetértek.
Lassúbb terjedés
Megfogalmazásai azonban túlzók. Elsősorban a változás tempóját és kizárólagosságát illetően. A fogyasztási szokások nem ilyen gyorsan alakulnak át. Kezdetben az új technikákkal is a régi módon él a legtöbb ember, s csak fokozatosan jövünk rá az új lehetőségekre. „A közönség készen áll”, állítja Pesce – ám tudja, hogy az amerikaiak csak egy százaléka használja a hiperdisztribúciót. Egy underground szokás hamar válhat főárammá, csakhogy: az egy százalék nagyon kevés, az EU-nak és Ázsiának még a fejlett országai is messze vannak az USA internethasználatától, és szerintem vannak itt generációs jelenségek is, aminek nem rövidülő időállandója van. Jó darabig együtt élhet a régebbi és az új elosztási/fogyasztási szokás. Ezért az új üzleti modell sem olyan viharosan válik átütővé.
Szabványproblémák, megbízhatatlanság
Vannak még technológiai problémák is, akadnak kiforratlan szabványok (pl. MPEG4). Különböző gyártók készülékei nem vagy kisebb-nagyobb hibákkal működnek együtt. Azaz: nem sima ügy még az, hogy veszek egy ketyerét a diszkontáruházban, otthon csatlakoztatom és használom. Mintha nem vehetnék tévét a boltban, hanem ki kellene hívnom a szolgáltató emberét, azt vásárolhatnám csak meg, amit ő hoz és telepít. Megszoktuk a megbízhatóságot is. Bekapcsolom a tévét vagy a rádiót, és jön a műsor. Nem hiszem, hogy beletörődünk váratlan lefagyásokba vagy megkezdett letöltések megszakadásába. Túl bonyolult még az új eszközök kezelése is. A tévé távkapcsolóján is sok a gomb, de a legtöbben csak a be/ kikapcsolót és a csatornaváltót használják.
Többféle értéklánc
A főleg gyártói-kereskedelmi pozícióharcból eredő műszaki kiforratlanság néhány év alatt meghaladható lesz – ha ezalatt valóban vonzó szolgáltatási-üzleti modell alakul ki. Ez azonban még nincs, erről Pesce-nek is csak ötletei vannak. A modell, az új értéklánc persze más lesz, s általánosságban nem is olyan nehéz elképzelni, hogy milyen. Először is: többféle. A tartalom előállításának- csomagolásának-terjesztésének többféle lehetősége lesz a szélessávú közmű korában. Az egyenrangú amatőrök fájlcserélő hálózata nem teszi életképtelenné a „gyári” tartalomterjesztést.
Jogi problémák
Triviális, hogy a mai szereplők szerepei módosulnak, lesz, aki kiesik a játékból. Az új értéklánc legnagyobb rejtélye egyelőre az, hogy az értéket termelők mennyi pénzhez juthatnak és hogyan. A szerzői jogok mai rendszere szerintem tarthatatlan, de nem látszik még, hogy mi váltja fel. Remek modellekről olvashatunk, várom, hogy bizonyítsanak. A jelenlegi egysíkú modellt remélhetően színesebb jogkezelési és elszámolási világ váltja fel. Legyen lehetőségem arra, hogy amit létrehoztam, azt jogtisztán átadhassam másnak, akár ingyen, akár pénzes konstrukcióban! Úgy is, hogy nem kérem senkinek a közreműködését, sem terjesztőét, sem jogvédőkét. Az alkotók többsége szerintem a jövőben is védettnek akarja majd tudni a szerzőségét, és keresni is akar az alkotásával – anélkül hogy saját maga bíbelődne ezekkel a dolgokkal. Alkotni akar, nem terjeszteni és kereskedni. Biztos vagyok abban, hogy ez meg is oldható: az önszabályozás és a centrális megoldás egyetlen széles szabályozási spektrum két szélső pontja.
Hogyan fizessünk érte?
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az online fizetési megoldások még gyerekkorban vannak. Az emberek meghökkennek, amikor millió bankkártya adatait ellopja valaki, de hamar napirendre térnek a dolog fölött. Jelszó- és PIN-kód-használati szokásaink gyengék. Mintha töretlenül hinnénk a technológia egyenes vonalú fejlődésében. Alábecsüljük a kockázatokat. Remélem, megússzuk nagyobb krach nélkül, de nem biztos. Az pedig jócskán visszavetné az átalakulást.
Új irányok, átalakuló szokások
A változás megállíthatatlan. A műsorszórók monopolhelyzetét kikezdte a szélessávú közmű. A „mindenes” tévét felváltják a tematikus csatornák és a letölthető tartalmak. (A rádió esetében ez lényegében már meg is történt.) Sok ember önálló és változó fogyasztási szokásokat alakíthat ki. A nagy többség azonban nem lesz ennyire önálló és nem lesz interaktív. Tévedés azt hinni, hogy az egyre nagyobb választék hajtja a médiafogyasztás átalakulását. Lesznek médiacsomagok a jövőben is, lesznek csomagolók és terjesztők is – de mások, mint ma. Az jár jól, aki hamar rámozdul az új irányra.
Kozma Zsolt
