Minden betű mögött egy ember van
Szegi Amondó betűtervező
„A tipográfia láthatóvá teszi a nyelvet. Tud suttogni, kiabálni, dalolni, dörmögni, nevetni, kuncogni és társalogni. Bármi, ami képes ezeket a je lentéseket felerősíteni és a nyelv egyéb finomságait kifejezni, az a tipográfia lényegi részét képezi. Ezért van szükségünk olyan sokféle betűtípusra, mint ahány emberi hang van.”
Ezt a gondolatot Erik Spiekermann, a nemzetközileg elismert designer, tipográfus, betűtervező fogalmazta meg, akinek 1989-ben alapított cége – a FontShop International – ma már havonta legalább három-négy új betűcsaládot mutat be, amelyeket az interneten lehet megvásárolni.
Több tízezer család, aki a számítógépet csak szövegszerkesztésre és levelezésre használja, még az is tudja, hogy egy szöveg megformázásakor különböző betűtípusokból választhat, a szöveg formális, avagy informális jellegének megfelelően, vagy akár ezektől függetlenül, ízlése szerint. Egy Windows alapprogram általában húsz-harminc betűtípust ajánl fel, a világháló digitális könyvtáraiban viszont több tízezer betűcsalád létezik.
Magyarok a könyvtárban
Szinte napról napra új betűcsaládok jelennek meg a legnagyobb betűkönyvtárak – az Adobe, a Monotype, az ITC, a Linotype, a myfons.com – internetes oldalain. Mint minden szoftver mögött, minden egyes betűcsalád mögött is van egy ember – a betűkészítő. A betűkönyvtárakat is, akárcsak a nagy divatcégeknél, neves tervezők alapítják. A PSY/OPS híres tervezője Rodrigo X. Cavazos (RXC), és ha rákattintunk az oldalukra, magyar névvel is találkozhatunk, például Kóthay Gáboréval, akinek több betűcsaládja megtalálható itt.
A másik magyar név, amelyre rábukkanhatunk a nemzetközi fontvonalon, Szegi Amondóé, aki kassáki hitvallással, kétkezi munkásként indult, és a betűtervezéssel vált világszerte ismertté. Az egyik általa készített betűcsalád a Nexodus, amelyet Misztótfalusi Kis Miklós örmény betűi inspiráltak. Misztótfalusi méltatlanul elfeledett erdélyi tipográfus, aki a 17. században Hollandiában dolgozott, és több mint százezer latin és hé ber betűt öntött. Betűmetsző művészetének híre eljutott a világban mindenfelé, még II. Ince pápa is vele készíttetett betűket a vatikáni nyomda számára. „Barátaim biztatására küldtem el a T26-hoz első betűimet. Elküldtem, és elfogadták. Jelenleg hat fontomat kínálják, de talán a legnagyobb siker a Telegdi. Ezt Telegdi Miklós, esztergomi prépost 16. századi nyomtatványai nyomán készítettem. Ez most egy másik betűm mellett az IHOF palettáját színesíti” – meséli Szegi Amondó. A betűvető hagyományok felélesztése, vagyis a revival azonban csak egy a munkamódszerek közül. „Korábban festettem, most az érzéseket, gondolatokat betűben fejezem ki, betűbe öntöm. Ugyanaz az izgalom, ugyanaz a vágy kerít hatalmába, mint amikor az olajjal dolgozom. A keleti filozófia felé fordulva például egy füstölő dobozán talált szanszkrit felirat inspirált, és aztán hónapokon keresztül készítettem a betűket és karaktereket – így született a Mantra betűcsalád. Kicsit olyan ez, mint a kézírás – az, hogy ki milyen betűtípust készít, az egyéniségét jellemzi.” Az első mindig a vázlatfüzet, aztán jön a gép. A számítógépen minden karakter vektorokból áll, és minden egyes karakternél meg kell határozni a vektorokat. Természetesen a vektorizálást is szoftver végzi. „Először én is úgy találkoztam a betűkkel, mint általában mindenki. Egy újság szerkesztőségében dolgoztam, és elkezdtem gondolkodni, hogy melyiket mire használnám. Később már magam is megpróbálkoztam egy ecsettel festett betűsorral, szép lassan megismertem az egész technikát. Kóthay Gábor barátommal 1999-ben létrehoztuk a Fontanát, az első magyar digitális betűkönyvtárat.” A betűkészítés hosszú folyamat, az ötlettől eljutni az egy családot alkotó 256 karakter – kis- és nagybetűk, írásjelek stb. – kidolgozásáig sok hónap munkája. Nagyon ritka az a betűkészítő, aki ebből él, és még nemzetközi viszonylatban is inkább csak a betűkönyvtárak jogtulajdonosai tudnak akkora bevételre szert tenni, amely mellett nem kell más munkát vállalniuk.
Minden korszaknak van kedvelt betűtípusa, például a szecessziós plakátok rajzolt betűiről azonnal azonosítani tudjuk az adott korszakot. „Ma viszont mindent lehet – mondja Amondó –, a barokk vagy a konstruktivizmus által inspirált betűk jól megférnek a street artra reagáló típusokkal. Nincsenek szabályok és nincsen jól körülírható korstílus, csak egy van, a szépen megmunkált betű.”
A témáról a weben:
Timár Anetta
