Antenna magazin 2005 III. negyedév – Tartalomjegyzék

Villanybankok

Elektronikus bankhasználat Magyarországon

Egyre többen tudják, hogy létezik, azt is, hogy kényelmes és gyors, egyelőre azonban mégis viszonylag sokan bizalmatlanok az elektronikus bankolással szemben. A BellResearch nemrégiben nagy mintás lakossági kutatásban vizsgálta a hazai lakossági e-bank piacot, az e-banking ismertségét, használatát és a terjedésére ható tényezőket.

Az elektronikus bankolás (e-banking) gyűjtőfogalom. Három típusát különböztetjük meg: a mobil, a telefonos és az online bankolást. A mobil bankolás sms-ben, illetve WAP segítségével történik, a telefonos ügyintézőn vagy automata rendszeren keresztül, az online bankolást pedig interneten vagy modemes direkt kapcsolattal, egy egyszerű böngészővel vagy speciális, külön telepítendő alkalmazással bonyolítjuk le.

Olcsóbb e-bankok?

A szakemberek néhány éve még némi nyugtalansággal, de legalábbis komoly érdeklődéssel figyelték az elektronikus csatornák megjelenését és fokozatos térnyerését a banki világban. Ezeknek az alacsony költségű és elvileg korlátlanul hozzáférhető technológiáknak a jóvoltából ugyanis jóval lejjebb kerül a szereplők bankpiacra való belépésének egyik hagyományos korlátja, nevezetesen a fiókhálózat kiépítésének beruházás- és időigénye. Így a szolgáltatók megtakaríthatják a működési és fenntartási költségek jó részét, és ezért kedvezőbb kondíciókat biztosíthatnak ügyfeleiknek. Az egyéb korlátok és feltételek – köztük az internetpenetráció a vártnál (jóval) kevésbé dinamikus fejlődése – miatt azonban a fiókhálózat nélküli, csak elektronikus csatornákon elérhető direktbankok nem árasztották el a piacot, hogy elcsábítsák a hagyományos szereplők klientúráját – sokkal inkább az utóbbiak terjesztették ki szolgáltatásaikat az új eszközökre.

250 milliárd dollár e-bankra

Az internetes szolgáltatásokat kínáló bankoknak nem csupán arra kell koncentrálniuk, hogy az elektronikus bankolás jogi és technológiai alapfeltételeinek megfeleljenek, hanem egyre inkább arra is, hogy olyan új szolgáltatásokat vezessenek be, amelyek elnyerik az online bankoló ügyfelek növekvő táborának tetszését is. Az IDG adatai szerint tavaly világszerte 250 milliárd dollárt fordítottak e-bankolás fejlesztésére és a szolgáltatások kiépítésére, és az IT-piac árbevételének 20 százaléka a pénzügyi szférától – bankoktól, biztosítóktól és egyéb szolgáltatóktól – származik.

Az utóbbi években kifejlesztett, felhasználóbarát online szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal a hazai bankok igazán jó példát mutatnak a mögöttük jócskán lemaradt központi és önkormányzati intézményeknek, illetve a közszolgáltató vállalatoknak. Mára a vezető 10-15 pénzintézet mindegyike kiépítette online szolgáltatásait, és sokuk mobilon is kínál szolgáltatásokat – ha mást nem, legalább értesítő sms-t. A telefonos ügyintézés lehetősége gyakorlatilag általánosnak számít. Szintén sokat elárul a pénzügyi szektor és az új gazdaság eszközeinek „barátságáról”, hogy az Év Honlapja pályázat 2004-es nyertese a nagyvállalati kategóriában bankos oldal lett, és néhány éve külön díjat is alapítottak az internetes bankoknak.

Sok mobil – kevés számítógép és internet

Ahhoz, hogy az elektronikus csatornákon nyújtott bankszolgáltatásokat igénybe vehessék, az ügyfeleknek több dologra is szükségük van – mindenekelőtt az elektronikus csatornákra.

Mobiltelefon-előfizetés jelenleg a közel 3,9 millió magyarországi háztartás háromnegyedében van, vezetékes telefonvonal pedig nagyjából kétharmadában. A háztartások mobilhasználatának növekedése trendszerű, évről évre néhány százalékponttal gyarapodik az aktív SIM kártyával rendelkező háztartások száma, míg a lakossági vezetékes előfizetés egyre kevesebb. Ami az egyéni szintet illeti, ott szintén elterjedt eszköz a mobiltelefon, a mintegy 8,5 millió, legalább 15 éves lakos körülbelül 70 százaléka, közel 6 millió honfitársunk használ mobilt (1. ábra).

A személyi számítógépek tekintetében közel sem állunk olyan jól, mint a mobiltelefonokéban: a magyarországi háztartásoknak csak valamivel több, mint egyharmadánál, 37 százalékánál található PC, ami az egy évvel korábbi arányt csak 3 százalékponttal haladja meg.

Többen, többet

Internetkapcsolattal százból 18 otthon, mintegy 680 ezer háztartás rendelkezik, 17 százalékkal több, mint 2004-ben. A közel 3,2 millió, internet-hozzáféréssel nem rendelkező háztartás jelentős hányadának egyelőre számítógépe sincs.

Az elmúlt egy év folyamán biztatóan, 35- ről 39 százalékra nőtt a 15 év feletti lakosság számítógép-használata (1. ábra), ami 3 millió 352 ezer főt jelent. Hasonló ütemben nőtt az internetezés elterjedtsége is: míg 2004-ben százból csak 21-en szörföztek kisebb-nagyobb rendszerességgel a világhálón, idén már minden negyedik magyar állampolgár, vagyis több mint 2,1 millióan.

4,5 millió bankszámla

Lakossági folyószámlája a 8,5 milliós, legalább 15 éves magyar lakosság kicsivel több, mint felének (52 százalék, azaz mintegy 4,4 millió fő) van, arányuk nem változott számottevően az elmúlt egy évben.

Ki mit tud?

A WAP-on vagy sms-sel elérhető mobilos bankolás lehetőségéről a megkérdezettek fele (51 százaléka), körülbelül 4,36 millió fő hallott, s hasonló arányú a telefonos ügyintézés ismertsége is (50 százalék). Az online (internetes vagy modemes) bankolási formákról a lakosság kevésbé tájékozott: a válaszadók 56 százaléka még nem tud ezekről. Összességében a három alaptípusból legalább egyről a 15 év felettiek 55 százaléka értesült. Azok körében, akiknek van banki folyószámlájuk, természetesen jóval magasabb ez az arány (73 százalék), ám közel sem teljes; a 4,4 millió folyószámlafőtulajdonmosból 3,2 millió ismer legalább egy e-banki szolgáltatást.

T. Gy.: Egy-két ellentmondásra szeretnék még rámutatni: Pesce az interjú elején említi, hogy a televíziózás vissza fog térni az élő adáshoz, mert ez volt az igazi területe és a gyökere. Ez valójában technikai kérdés volt, és addig volt így, amíg csak filmre lehetett rögzíteni mozgóképet. A rögzített műsorokat ekkor még úgy készítették, hogy először filmre vették, azután konvertálták televíziós formátumra. Szükségmegoldás volt az élő adás, mert nem lehetett mindent felvenni és átalakítani. Az elektronikus képrögzítés feltalálása néhány évvel később meghozta azt a lehetőséget, hogy a felvételeket korlátlanul rögzíteni és konzerválni lehet.

A fővárosban vagy megyeszékhelyeken élők, a 15–44 éves korosztály, a legalább érettségivel rendelkezők, a dolgozók és eltartottak (azaz tanulók, háztartásbeliek stb.) a leginformáltabbak az elektronikus bankolási lehetőségekről, s a PC- és internethasználók közül is az átlagnál jóval többen tudnak az online bankolásról. A tájékozottság ezen a téren a 60 év feletti korosztály, a mobiltelefon- előfizetéssel nem rendelkezők, illetve a munkanélküliek és inaktív keresők körében a legalacsonyabb (2. ábra).

Kihasználjuk?

Az egyes e-banking formákat ismerő, mintegy 3,2 millió hazai folyószámla -tulajdonos közül 2,78 millió szerint nyújt fő pénzintézetük mobiltelefonon elérhető szolgáltatást, és megközelítőleg ugyanennyien, 2,67 millióan vannak azok, akiknek tudomásuk van arról, hogy bankjuk telefonos ügyintézési lehetőséget biztosít, míg internet banki szolgáltatást 2,3 millió fő szerint kínál elsőszámú üzleti partnerük. Összességében 2,8 millió folyószámla tulajdonos szerint nyújt fő bankja legalább egy banki szolgáltatást.

A folyószámlával rendelkező 4,4 millió magánszemély 15 százaléka, azaz körülbelül 660 ezer fő használ rendszeresen legalább egy elektronikus banki szolgáltatást.

Miért szeretik?

A válaszadók többsége számára az e-banking fő vonzerejét a gyorsaság, a kényelmes, sorban állás nélküli ügyintézés jelenti. Mindemellett az online bankolás elvitathatatlan pozitívuma az időben korlátlanul elérhető online felület, illetve azok a szolgáltatások, amelyeket telefonos formában nemigen lehetne használni – ilyen például a számlatörténet lekérése, amelyet a netbankolóknak papír formájában sem kell nélkülözniük.

Öt felhasználóból kettő kéthetente használja az egyes elektronikus bankolási formákat. Mindhárom formánál a banki műveletek megtörténtéről szóló visszaigazolás dominál: a legtöbben (az igénybe vevők mintegy háromnegyede) a tranzakciókról, vásárlásról, pénzfelvételről kérnek/kapnak értesítést mobilon, a telefonos ügyfélszolgálattól, illetve online banki szolgáltatást. Az átutalások és egyéb, „komolyabb” banki műveletek elektronikus intézése egyelőre viszonylag ritkának számít. Ez némiképp egybecseng az egyéb területeken is megragadható visszafogottsággal: az MNB adatai szerint a magyarországi kártyabirtokosok jellemzően készpénzfelvételre használják kártyáikat; noha a vásárlások aránya évről évre emelkedik valamelyest, ezek a tranzakciók 2004-ben a forgalomnak mindössze 13 százalékát tették ki. Igaz, a műveletek számát tekintve sokkal enyhébbek a különbségek, tavaly százból már 42 esetben vásárlásra használták a kártyát.

E-bankolni tehát kényelmes – vallják a használók. De vajon hogyan vélekednek minderről azok, akiket eddig nem ragadtak magukkal a korszerű lehetőségek?

Aki nem kéri...

Az elektronikus banki szolgáltatásokat ismerő, de nem használó, közel 2,6 millió honfitársunk több mint háromnegyede azért zárkózik el a szolgáltatástól, mert szerinte nincs rá szüksége (3. ábra).

A másik legfontosabb indok a csatornák személytelensége: minden második megkérdezett jobban szereti emberekkel intézni a bankügyeit, mint gépekkel.

Az ellenérvek alapján az elektronikus banki szolgáltatások használatától idegenkedők négy csoportba sorolhatók: a legnagyobb, kb. 1,2 millió főt jelentő körbe azok tartoznak, akiknek nincs fenntartásuk a technikai megoldásokkal szemben, de nincs szükségük az elektronikus banki szolgáltatás(ok)ra. A távolmaradó számlatulajdonosok egyötödét alkotó csoportba körülbelül 545 ezren tartoznak: ők nem félnek a félnek az e-bankingtól, de jobban szeretik személyesen intézni bankügyeiket. Szintén egyötödre (kb. 515 ezerre) tehető azoknak a számlatulajdonosoknak a tábora, akik azért nem használják ezeket a szolgáltatásokat, mert kételkednek az adatok biztonságos kezelésében, valamint saját képességeikben is: tartanak attól, hogy nem tudnák használni az elektronikus megoldásokat. A nem-használók közül minden tizedik mondható nyitottnak a kérdésben; a negyedik csoportba tartozó mintegy 285 ezer főre egyik félelem vagy kétség sem igaz jellemzően, valamint érdektelenségüknek sem adtak hangot. Így ők potenciális jövőbeni felhasználóknak tekinthetők.

A felmérésben a BellResearch kutatói az e-banking jövőbeli használati szándékait is vizsgálták azok körében, akik ismerik az e-banking formáit. A 2005-ben online szolgáltatásra szerződni kívánók aránya közel 3 százalék a teljes, 15 év feletti lakosság vagy annál idősebb magánszemélyek körében, így a válaszadók szándékai alapján az év folyamán mintegy 260 ezer fővel bővülhet a hazai pénzintézetek e-banki ügyfélköre.

Az elektronikus szolgáltatásokat jellemzően továbbra is a 25-34 éves, legalább középfokú végzettséggel rendelkező, munkaviszonyban álló magánszemélyek kívánják igénybe venni, így az egyéb demográfiai csoportokban a közeljövőben nem várható az e-banking lendületes terjedése.

A kutatás módszertana

A kutatás 1591 lakossági válaszadóval készített személyes, kérdőíves interjúra épül, s eredményei reprezentatívnak tekinthetők a 15 éves vagy idősebb magyarországi lakosokra régió, településtípus, korcsoport, iskolai végzettség, nem, gazdasági aktivitás és családi állapot szerint. A teljes minta maximális hibája 95%-os megbízhatósági szinten ±2,5%. A kutatás személyes, kérdőíves adatfelvételre épül, amelyet a BellResearch 240 fős országos kérdezőbiztosi hálózata és központi call centere végzett el 2005 júniusában.

BellResearch