iRobot Roomba
Az iRobotot a világ kevésbé szerencsés részein arról ismerik, hogy termékeik lövik szét változó időközönként a szomszéd házát. A társaság azonban nem csak a következő generációs gyilkológépeken dolgozik, hanem Roomba néven egy jóval ártalmatlanabb, de ugyanolyan agresszív terméket is gyárt: automata porszívót tudniillik.
A társaság tehát főként harci robotokat gyárt az amerikai hadseregnek. Lánctalpas kis Terminatoraik a közeljövőben a katonák előtt tisztítják majd meg a terepet, hogy a hadseregnek már csak a grillsütőt kelljen felállítania az ellenség frissen elfoglalt főhadiszállásán. Hogy jön ide a porszívó?
Robottal a kosz ellen
Ez a termékcsoport még csak pár éve jelent meg a piacon, mostanra azonban már több cég is próbálkozik azzal, hogy automatizálja a takarítás gyötrelmeit. Persze még messze az a világ, amikor a háziasszonyok legnagyobb problémája a gombnyomogatás kiváltotta ínhüvelygyulladás lesz, de a Roomba legújabb készüléke megtette a sokadik lépést. Pedig egyáltalán nem egyszerű olyan használható terméket gyártani, amelyik túl azon, hogy végigjárja a szobát, annak minden szegletét, még valóban használható is, egyszóval takarít.
Márpedig a Roomba ilyen. Felépítése tökéletesen megfelel a kosz támasztotta követelményeknek, ennek megfelelően úgy néz ki, mint egy torz mérleg. A porszívó kör alakú, így kellően fordulékony, ráadásul alacsony is, tehát befér a szekrények, székek alá. Ott is kitakarít, ahol mi csak sunyítunk, és úgy teszünk, mintha ezek a terra incogniták nem is léteznének, pedig a szobán vészjóslóan átgördülő porcicák szinte kivétel nélkül ezekről a területekről származnak.
Hanyatt fekve
Ha a Roombát a hátára fektetjük, egyrészt úgy néz ki, mint egy szerencsétlenül földet ért bogár, másrészt megfigyelhetjük az összetett tisztítószerkezetet. Egy apró kis karocska hajtja be a szívófejhez azokat a mocskokat, amiket a gép nem érne el, mert a kerék miatt holttérbe kerültek. A kosznak először egy gumilapáttal kell szembenéznie, ami a megfelelő helyre juttatja a nagyobb darabokat. Ezt követi a szöszvakaró, amit arról lehet megismerni, hogy úgy néz ki, mint egy körkefe. Végül a szívószájon túl következik egy gumiszoknya, ami talán csak önmagáért való, gyakorlati hasznát nem látjuk.
Nem tér ki
Persze ez mind unalmas, érdektelen, valójában az a kérdés, hogy mire képes a gép munka közben. Különösen izgalmas látványban lehet részünk, hiszen a készülék sok más hasonló porszívóval ellentétben kevéssé törődik az útjába kerülő tereptárgyakkal. Amaz felismeri, ha közelít valami felé, lelassít, majd kitér, a Roomba azonban nem szórakozik, onnan tudja, hogy tereptárgy van a közelben, hogy fél másodperccel korábban nekiment. A gép orrában elhelyezett érzékelő az ütközés energiájának jelentős részét felfogja, így szekrényekben például nem tesz kárt a porszívó, de egy muranói üvegvázával vagy annak szilánkjaival minden további nélkül elfocizgatna a kis agresszív.
Bekapcs
A Roombát a szoba közepére kell rakni, beindítani, aztán menekülni. Először spirális alakban támad, egyre nagyobb köröket ír le, míg valamilyen tereptárgynak nem ütközik. Itt kezdődik az akció: a készülék megőrül, nekitámad mindennek, cikázik a szobában jobbra-balra, akinek nincs szeme a bonyolultabb algoritmusokhoz, azt hihetné, hogy minden logika nélkül, ad hoc jelleggel járőrözik a Roomba. Nekünk sincs szemünk a bonyolultabb algoritmusokhoz, ezért ravaszul mindenfelé koszokat rejtettünk el a szobában.
A teszt meglepő eredménnyel zárult: a porszívó minden piszkot megtalált, a véletlenszerűen elhelyezett csapdákat is, így bizonyítottnak tekintettük, hogy a Roomba valóban végigjár mindent. Ráadásul személyes öröm, hogy nem csak a teszt kedvéért kitett mocskokat takarította fel a porszívó, hanem azokat is, amelyek a szoba alapértelmezett részei: a kézzel is csak nagy nehézségek árán tisztítható, a különösen rosszindulatú szőnyegen csak elvétve maradt a különösen rosszindulatú takaróból kihulló bolyhokból, a seprőkarnak köszönhetően pedig ott is kitakarított a készülék, ahol logikusan csődöt kellett volna mondania.
Sarokba szorulva
Persze azért akadnak még problémák, hogy legyen hova fejlődni. A sarkokban például minden kosz megmarad. A porszívóra veszélyt jelentenek a drótok, zsinórok (pontosabban a Roomba veszélyezteti azokat), a házimozi hangrendszerének vezetékeit például rendszeresen bekapta és nem eresztette. Ugyanígy problémás a rojtos szőnyeg, a készülék bezabálja az apró szálakat, és húzza magával, türelmesen. Természetesen előbb-utóbb kapcsol, hogy ez így nem lesz jó, de a látvány annyira rémisztő, hogy nem szívesen hagynánk a Roombát méregdrágán vásárolt perzsaszőnyegünkkel kettesben, még ha lenne ilyesmink, akkor sem.
A modellhez virtuális falakat is adnak, ezeket csak el kell helyezni valahova a szobában, be kell kapcsolni, és már ott is a láthatatlan vonal, amelyen a készülék nem hatol át. Különösen szerencsés az ilyen megoldás, ha a szomszéd szobában sértődékeny, láncra kötött madárpókokat tartunk. Ha a készülék elfárad, megkeresi a töltőjét és dokkol hozzá, így az etetéssel sem kell bajlódnunk.
A Roomba tehát remekül használható, de csak szülői felügyelettel, ugyanakkor komolyabb fáradság nélkül kitisztítja a szobát.
