Böngészőháború – Hódít a Firefox
Hódít a Firefox
Alig több, mint egy év alatt a világ második legelterjedtebb böngészője lett a Firefox, ami igen szép teljesítmény egy másfeles verziótól. Különösen a tekintetben, hogy az ingyenes böngésző legfőbb vetélytársa, a Microsoft Internet Explorer az összes Windows alapú számítógépen megtalálható, és 2005 szeptemberétől a roppant fejlett Opera böngésző is ingyen letölthető.
A Firefoxot kifejlesztő Mozilla Founda-tion annak köszönheti sikerét, hogy mögötte áll a nyílt forráskódot használó fejlesztői közösség, és agresszív reklámstratégiával elérte, hogy tömegek ünnepeljék az új böngésző érkezését. Persze nem elhanyagolhatók a Firefox kiváló tulajdonságai sem.
Automatikusan frissít
A tavaly decemberben debütált Firefox 1.5 első ránézésre semmiben sem különbözik az elődjeitől: még mindig átlátható a kezelőfelülete, és gyorsan tölti be a weboldalakat. Alaposabban megvizsgálva azonban hamar felfedezhetők a különbségek, különösen akkor, ha nem a legfrissebb kiadás kerül fel a gépre. Az egyik legfontosabb újítás ugyanis az automatikus szoftverfrissítés, amely teljesen a háttérben zajlik, azaz a felhasználónak nem kell törődnie a hibajavítással (én például egy régebben lementett 1.5-ös telepítővel raktam fel a gépemre a Firefoxot, és böngészés közben azonnal elkezdődött az 1.5.0.1-es frissítés letöltése). Mivel a frissítések mérete általában nem haladja meg az ötszáz kilobájtot, a felhasználó – hacsak nem lóg még mindig modemen – semmit sem vesz észre. A biztonság miatt egyébként azért sem kell aggódni, mert a Firefox fejlesztői éppen arról híresek, hogy a felfedezett hibákat nagyon gyorsan kijavítják, egyedül az okozhat gondot, hogy verzióváltáskor néhány régi kiegészítő nem működik – a Firefox ezeket automatikusan letiltja, és szól, ha megérkezett az új változat.
Simább böngészés – nagyobb memóriaigény
A felhasználói felület egyik leglátványosabb újdonsága, hogy a böngészőlapok sorrendje szabadon megváltoztatható. Egyszerűen csak meg kell ragadni a lap fülét, és odébb ráncigálni. A Firefox 1.0-ban ezt csak egy kis kiegészítő telepítése után lehetett megtenni, alapbeállításnál a megnyitás sorrendjében jelentek meg a lapok. Emellett érezhetően gördülékenyebb lett a böngészés, e gyorsulásért azonban igen komoly árat kell fizetni: a Firefox nagyon sok memóriát lefoglal, különösen akkor, ha több ablak van megnyitva. Bár sokan azzal vádolták meg a Mozillát, hogy hanyagul kódoltak a fejlesztői, ennek éppen az ellenkezője az igaz. A memóriazabálás egy fontos újításnak, az úgynevezett intelligens gyorstárnak köszönhető, amelyet azért vezettek be, mert tanulmányok szerint az internetezők gyakran visszalépnek a korábban betöltött weboldalakra. Például akkor, amikor a Google segítségével keresnek valamit, és rendszeresen visszalépnek a keresőoldalra. Ez az intelligens gyorstár minden egyes böngészőlapon öt mentést készít az előzményekről, ami nagyon sok adat.
Kiegészítők
Mivel a végletesen egyszerű Firefox önmagában nem túl szórakoztató, érdemes körülnézni a Mozilla weboldalán (https://addons.mozilla.org/extensions/), ahonnan több mint ezer kiegészítőt lehet letölteni. Ezek közül némelyik csupán a meglévő menüket rendezi át, némelyik rejtett képességeket csalogat elő, de vannak olyanok is, amelyek egészen új tulajdonságokkal egészítik ki a Firefoxot. Csupán arra kell vigyázni, hogy ne telepítsünk fel fölösleges bigyókat, mert túl sok kiegészítőtől teljesen használhatatlanná válhat a böngésző. Persze ehhez nagyon szorgalmas gyűjtögetőnek kell lenni, mert a Firefox 1.5 sok mindent elbír.
Milyen kiegészítőket érdemes letölteni? Bár a Firefox alapból blokkolni tudja az előugró ablakokat és jelzi, ha biztonságos weboldalra tévedünk, érdemes tovább erősíteni a védelmet. A NoScript segítségével megoldható, hogy a JavaScript és a Java csak az általunk biztonságosnak ítélt weboldalakon fusson le, így számos ismeretlen biztonsági hiba kihasználása megelőzhető. Nem annyira a támadásoktól, inkább a fölösleges idegeskedéstől kímélik meg a felhasználókat a különféle reklámblokkolók: az Adblock az egyszerűbb hirdetéseket, a FlashBlock a zavaróan villogó Flash animációkat tiltja le.
Mivel a pdf dokumentumok általában a böngészőablakban nyílnak meg, és ekkor az Acrobat Reader plugin általában elfelejti kikapcsolni magát, hasznos lehet a PDF download nevű kiegészítő, amelynek a telepítése után magunk dönthetjük el, hogy a böngészőben szeretnénk-e betölteni a dokumentumokat vagy inkább letöltenénk a fájlt. Jelentősen felgyorsítja a letöltést a DownThemAll: a weboldalakról szinte egyetlen egérkattintással lementhető minden. Beállíthatjuk, hogy egy weboldalról milyen típusú tartalmakat akarunk megszerezni (képeket, videókat vagy zenéket), és ha ezt kiválasztottuk, mindent automatikusan lement a merevlemezre.
A véletlen ablakbezárás által okozott katasztrófa a SessionSaver segítségével elkerülhető, ez a parányi program ugyanis automatikusan elmenti a nyitva levő ablakokat, és a böngésző újraindításakor mindegyiket újra megnyitja.
Tóth Balázs
