A Magyar Postától a Swisscomig
Antenna-történelem
A magyarországi műsorszórás 1925-ben indult. 1990 januárjáig a Magyar Posta volt a kizárólagos postai, távközlő és műsorszóró szolgáltató, a rendszerváltás után azonban az egyes tevékenységi ágak szerint szétosztották a szolgáltatásokat. A műsorszórás az újonnan alakult Magyar Műsorszóró Vállalat (ma már Antenna Hungária) feladata lett, míg a távközlési tevékenység folytatására létrehozták a Magyar Távközlési Vállalatot (ma már Magyar Telekom).

Állami tulajdon és kárpótlási jegy
A Magyar Műsorszóró Vállalatot az Állami Vagyonügynökség 1992-ben Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádió-hírközlési Részvénytársaság néven egyszemélyes zárt részvénytársasággá alakította. A vállalat felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az ÁPV Rt. gyakorolta. A részvények 100 százaléka a magyar állam tulajdonába került, mely ezt követően több önkormányzatnak tulajdoni részesedést adott át. 1994 májusában az ÁPV Rt. nyilvános forgalomba hozatal útján értékesített egy részvénycsomagot.
Kossuth, Petőfi, Bartók, mikrohullám és száloptika
1996-97 fordulópontot jelentett a hazai rádiózásban és televíziózásban. Megszületett a médiatörvény, s megalakulhattak a kereskedelmi televíziók és rádiók. A három országos közszolgálati földfelszíni és műholdas tévé (m1, m2, Duna TV) mellett 1997 óta a kereskedelmi tévécsatornák (TV2 és RTL Klub) műsorának földfelszíni szórását is az AH végzi. Ugyanekkortól a közszolgálati adók (Kossuth, Petőfi, Bartók) mellett a Danubius és a Sláger kereskedelmi adókat is országosan sugározza az AH.
Az OTH (Országos Transzport Hálózat) üzembe helyezésével az Antenna Hungária a távközlési piacon is megjelent: 1998 óta földi és műholdas adat- és beszédátviteli szolgáltatásokat is nyújt. Ehhez a mikrohullámú gerinchálózat, a budapesti száloptikai rendszer és a VSAT műholdas átvitel jelentik a technológiai hátteret.
BÉT, tőkeemelés, Vodafone
Az Antenna Hungária 1999. február 9-én bevezette részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. 1999–2000-ben az ÁPV Rt. az AH jegyzett tőkéjét zártkörű tőkeemelések keretében 11,875 milliárd forintra emelte. A cég időközben 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország mobiltelefon-szolgáltatóban.
Több fázisban
2000-ben indult az Antenna Hungária privatizációja. Ennek első lépéseként az év júliusában tőzsdei aukció keretében 171 ezer AH-részvényt értékesített az ÁPV Rt., majd zártkörű értékesítés keretében 2001 januárjában még 133 ezer darabot. A dolgozói értékesítés keretében 219 ezer darab részvényt jegyeztek le.
Az állami tulajdonrész 2002–2003 fordulóján 73,71 százalékra csökkent, amikor az ÁPV Rt. az AH jegyzett tőkéjének 10 százalékát kitevő részvénycsomagot adott át a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt.-nek. A profiltisztítás következő lépéseként, hogy a műsorterjesztési alaptevékenység és a távközlés világosan elváljon egymástól, távközlési tevékenységét az AH 2003. október 1-jétől kiszervezte az Antenna Távközlési Rt.-be.
Az AH privatizációs koncepciójáról 2004 második felében született kormánydöntés. Eszerint nyílt pályázaton értékesítik a 75 százalék + 1 szavazatnyi részvénycsomagot, s a tendert a szakmai szempontok mellett a legmagasabb vételárat kínáló pályázó nyerheti. A profiltisztítás részeként 2004 szeptemberében az AH a Vodafone Magyarország Rt.-ben meglévő részesedését eladta a Vodafone International Holdings B. V.-nek. A portfólió további racionalizálása jegyében pedig eladta a nem alaptevékenységével foglalkozó leány- és társult vállalkozásokban meglévő részesedéseit. A privatizációs előkészületek része volt az is, hogy az AH összes kiemelt ügyfelével hosszú távú szerződéseket kötött.
Digitális adás
Budapest és Kab-hegy a két telephely, ahonnan 2004 októberében az AH elindította az üzemszerű digitális földfelszíni (DVB-T) sugárzást. Első körben a három közszolgálati adó, az m1, m2 és a Duna TV műsorai lettek digitálisan foghatók. Még ebben az évben megszületett a döntés arról, hogy digitalizálják a 2000-ben elindított analóg, kódolt műsorelosztó szolgáltatást, s így 2005 december 1-jén az AntennaMikrót felváltotta az Antenna Digital.

Új tulajdonos
2005 tavaszán az ÁPV Rt. értékesítési pályázatot írt ki az Antenna Hungária privatizációjára. A pályázat első fordulójában tíz ajánlattevő adott be előzetes ajánlatot, s közülük hatan jutottak a második fordulóba. Az adatszobai átvilágítás, a menedzsmentprezentációk és helyszíni látogatások után három kiválasztott ajánlattevő adott be végleges ajánlatot, melyek közül a legmagasabb vételárat, 46 759 millió forintot kínáló Swisscom Broadcast AG lett az Antenna Hungária többségi tulajdonosa.
AH Guinness
Az ország legmagasabb pontja az AH kékesi adótornyának teteje.
A legmagasabb helyre épített adótorony ugyanis a Kékesen emelkedik. A hegycsúcs magassága 1014 méter, az adótorony magassága 178,6 m – Magyarország legmagasabb pontja így 1192,6 m.
A vállalat legmagasabb, 240 méteres tv-adótornya Szentesen van.
A legmagasabb rádióadó a lakihegyi középhullámú torony – 314 m-es magasságával ez az országos csúcstartó.
Lakihegy nemcsak magasságicsúcs-tartó: Itt működik az ország legöregebb még üzemelő adóberendezése is. A Lakihegy 135 kW-os KH-adót, amely időnként a budapesti körzeti műsort viszi a 873 KHz frekvencián, 1948-ban telepítették, vagyis most 58 éves.
Az AH legfiatalabb adója 2006. április 3-tól üzemel Letenyén a 100 MHz-es Kossuth-hálózat részeként.
Lakihegy harmadszor: a legrégebbi, közel 80 éves antenna szintén Lakihegyen található. A középhullámú berendezés 117 m magas, és 1927-ben építették. Jelenleg a budapesti körzeti műsor antennájaként szolgál.
A legnagyobb teljesítményű adóberendezés ma Magyarországon a solti 2000 kW-os középhullámú adó. Világszerte is kevés ilyen nagy teljesítményű adóberendezés működik.
Az AH adótornyainak összmagassága meghaladja a 7000 métert.


