„Kitüntetett figyelmet kapunk”
Dr. László Géza, az Antenna Hungária vezérigazgatója
László Géza (43) 1999 óta vezeti az Antenna Hungáriát. A vállalatcsoport 2005-ben lezajlott privatizációjának „levezénylése” után is az AH élén maradt. Arról kérdeztük, mit jelent az AH számára az új tulajdonos, és mit az AH az új tulajdonos számára, milyen új piacokat vesz célba a cég, hogyan változik tevékenysége a házon kívül, a házon belül és a társadalmi felelősségvállalás terén.
Antenna: A tavaly ősszel lezárult privatizáció óta már eltelt annyi idő, hogy érdemes legyen arról beszélni, mennyiben hozott változást a tulajdonosváltás, milyen új szervezeti, tevékenységi modell, feladatok rajzolódnak ki?
L. G.: Nincsenek drámai változások. Az új felállásban egy svájci nagyvállalat birtokolja az Antenna Hungária részvényeit, s ebbe a vállalatba kell betagozódnia az AH-nak. Kitüntetett figyelmet kapunk Svájcból, ugyanis sok év után mi vagyunk a Swisscom első nagy nemzetközi befektetése. Az új tulajdonosnak rendkívül komoly tervei vannak a régióban: szeretne fejlődni, növekedni az Antenna Hungárián és természetesen új befektetéseken keresztül is. Nekem nagyon izgalmas kihívás, hogy a vállalatot, amit sok éven át mint magyar többségi állami tulajdonú vállalatot vezettem, most ebbe a nagy nemzetközi telekommunikációs cégbe kell integrálnom. Ráadásul a Swisscom-csoport nem pusztán egy távközlési vállalat, hanem az amerikai tőzsdén jegyzett cég. Tehát immár minden olyan szabály, amely egy ilyen típusú vállalatra vonatkozik – vagyis az amerikai tőzsdéhez kötődő szabályok – vonatkozik ránk is. Stratégiai szempontból pedig az a feladatunk, hogy ahogy eddig is a több lábon állás politikáját folytattuk, ezt tovább folytatva megkeressük azokat a projekteket, amelyeket akár zöldmezős, akár akvizíciós beruházások révén integrálni tudunk a vállalatba.
Antenna: Az AH eladása sikertörténet volt. Az új tulajdonos igen magas áron, 46,76 milliárd forintért jutott hozzá a 75%-os részesedéshez…
L. G.: Az adott részesedéshez igen, de ez tulajdonképpen azt jelzi, hogy az egész céget több mint 60 milliárdra értékelték, ami komoly siker. Ahhoz az értékhez képest, amin a vállalatot akkor jegyezték, amikor idekerültem [1998] – az OTC-piacon forogtak a cég részvényei –, körülbelül meghatszoroztuk az AH-csoport értékét.
Antenna: Az összeg a magyarországi privatizációtörténetben is jelentősnek számít. De mit jelent nemzetközi viszonylatban? Egy hasonló kaliberű cégnek mekkora az értéke a nemzetközi piacon?
L. G.: Nagyságrendileg a Swisscom számára közepes méretű befektetésnek tekinthető. Korábban fontolgatták olyan méretű vállalatok megvásárlását is, mint a Telekom Austria vagy az Irish Telecom, amelyek pontosan egy nagyságrenddel nagyobb vállalatok, mint az Antenna Hungária. Ugyanakkor a Swisscom műsorszóró leányvállalata árbevételét és eredményességét tekintve körülbelül ugyanakkora, mint az Antenna Hungária. A nemzetközi benchmarkokkal összhangban volt az a szorzó, amin a Swisscom az AH-t megvásárolta. Kicsit magasabb, mint a távközlési vállalatoknál szokásos, és talán kicsit alacsonyabb, mint az infrastruktúra-vállalatok esetében jellemző. Ez nem véletlen, hiszen az Antenna Hungária a kettő egyfajta keveréke.
Antenna: Ha ez közepes méretű befektetés az anyacég életében, akkor az két dolgot mindenképpen jelent: egyrészt komoly fantáziát láttak az Antenna Hungáriában, másrészt ha ennyi pénzt elköltöttek, nyilván komoly elvárásaik vannak…
L. G.: A privatizáció óta eltelt hónapokban elsősorban a tranzakció lezárásával, az Antenna Hungária szervezeti integrálásával voltunk elfoglalva. Most zajlik a tervek újragondolása, a stratégiaképzési folyamat, amelyben meghatározzák, hogy pontosan mit várnak az Antenna Hungária menedzsmentjétől. Ez nyárra lesz teljesen világos. Azok a tervek, amelyekkel a céget megvásárolták, azt jelzik, hogy mindenképpen szeretnék, ha az Antenna Hungária dinamikusabban fejlődne szűkebb szakterületén, a műsorterjesztési piacon, és nyilván a műsorszórás digitalizációja az a terület, ami igazán vonzóvá tette az AH-t. Emellett minden olyan lehetőség is izgalmas, ami a Swisscom tevékenységébe tartozik, és az Antenna Hungária bázisán, a cég környezetében elindítható Magyarországon. Tehát több irányban is szeretnénk majd elindulni.
Antenna: Hogy látszik Svájcból a magyarországi piac? Mennyiben átültethetők az ottani tapasztalatok, vagy mennyiben tekintheti a befektető kísérleti terepnek Magyarországot?
L. G.: Nagyon sok hasonlóságot látok. Vannak területek, ahol számunkra nagyon előnyös, hogy a svájciak bejöttek, és vannak, ahol az ő szempontjukból is adódnak szinergiák. Előttünk járnak mind a digitális földfelszíni televíziózás (DVB-T), mind pedig a digitális mobil műsorszórás (DVB-H) tekintetében. Jó ideje keményen dolgoznak azokon a szerződéses struktúrákon, amelyek a jövőben ezeket a piacokat jellemezni fogják. Az ő tapasztalataik a műszaki korszakváltásban azonnal beépíthetők a mi folyamatainkba. Nagyon kedvező, hogy az új tulajdonos igen rugalmas, nem kényszerített ki nálunk azonnali radikális változtatásokat ezen a téren. Először informálódik, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy minden tekintetben átvegyük az ő megszokásait, szabályait. Azt is vizsgálja, mit tud ő tanulni az AH-tól.
Antenna: Mit tud?
L. G.: Az üzleti kommunikáció területén lényegesen előrébb voltunk, mint a svájci anyacégünk, amely műsorszóró vállalat. Természetesen a Swisscom jelentős szereplő a svájci távközlési piacon, de mint alternatív szolgáltatónak, nekik is érdekes lehet a mi tapasztalatunk jó néhány kérdésben. Akár a toronyvállalati tevékenység, akár a vidéki környezetben történő szélessávú lakossági internetszolgáltatás területén. Ebben mi Magyarországon előbb indultunk – konkrétan abban, hogy zöldmezős beruházás keretében, viszonylag olcsó technikával, bérelt vonalon keresztül hogyan lehet ilyen szolgáltatást nyújtani. Összességében azt látom, hogy van egy sor olyan üzleti kérdés, ahol mi is tudunk újat mondani nekik. Mi pedig például a kontroll, riport vagy vezetési információ tekintetében azonnal integrálódtunk a svájci vállalatba, és már az ő rendszerükben tervezünk, és ellenőrizzük a terveink végrehajtását. Tehát ez egy kölcsönös tanulási folyamat.
Antenna:
Említette, hogy a most rajzolódó stratégia szerint a műsorszórás mellett új irányokba is indul az AH. A műsorszóráson kívül milyen irányokba?
L. G.: A legjelentősebb ilyen tevékenységeink korábban a távközlési üzleti kommunikáció területén voltak. Nagyon fontos terület ezenkívül az infrastruktúra. Ezen túlmenően mind az új médiában, mind a telekommunikációban vannak olyan új területek, amelyekre szívesen belépne az AH. Igyekszünk a lehető legjobb módon kihasználni azokat a szinergialehetőségeket, amelyek az Antenna Hungária infrastruktúrájából, szaktudásából és egyéb eszközeiből adódnak.
Antenna: Tehát elképzelhető, hogy új erős szereplő jelenik meg a távközlési piacon?
L. G.: Ez így leegyszerűsítő megfogalmazás. Inkább úgy mondanám, hogy vannak olyan területek, amelyek kevésbé érdekelnek bennünket, és vannak, amelyek jobban.
Antenna: A cég tehát bővíti a tevékenységi körét. Ugyanakkor tudjuk, hogy az AH alaptevékenysége, a műsorszórás, illetve a televíziózás területére mások is igyekeznek…
L. G.: Bizonyos területeken nincs olyan nagy tolongás. A mi hagyományos területeinket illetően elsősorban az IP televízió, illetve a mobil televízió az érdekes. A mobil televíziózás továbbra is feltételez egy olyanfajta szaktudást, ami nekünk van meg. Műsorjeleket szórni minél hatékonyabban, minél jobb műszaki paraméterekkel, amit az ügyfél valamilyen vevővel venni tud. Az IP televízió nyilvánvalóan nagyon komoly versenytársa lehet az Antenna Hungária szolgáltatásainak. A jövő egyre inkább arról fog szólni, hogy mi mennyire tudunk költséghatékonyan működni és versenyezni ezekkel a technológiákkal.
Antenna: Az internetpiacon már korábban lezajlott egy váltás: sok nagy szolgáltatónak, akik addig csak médiumot szolgáltattak, valamilyen módon be kellett lépniük a tartalomszolgáltatói piacra. Az AH gondolkodik ebben az irányban?
L. G.: Keressük a lehetőségeket. Többször nekifutottunk már, és örülök annak, hogy óvatosan mentünk előre. Annak idején sem internetes, sem más platformon nem indultunk el olyan költségekkel, amelyek később esetleg nem térültek volna meg. A tartalomszolgáltatás mindig is kényes kérdés lesz, mert az Antenna Hungáriának nagy ügyfelei a tartalomszolgáltatók. Tehát csak abban az esetben érdemes belépnünk a piacra, ha ezzel a nagy ügyfeleinket valamilyen formában segíteni, kiszolgálni tudjuk. Hasonló a helyzet a mobilszolgáltatókkal, akik számára gyakran mi is szolgáltatóként jelenünk meg. Vannak vállalatok, amelyek rájöttek, hogy például az infrastruktúra-menedzselés vagy a távközlési menedzselés nem az ő szakterületük. Ezeknél a tevékenységeknél szívesen vonnak be partnert, ha úgy olcsóbb, hatékonyabb. Olcsóbb és hatékonyabb pedig úgy tud lenni, ha az ezt a tevékenységet nyújtó szereplő több szolgáltatónak is eladja a maga szolgáltatását, és a méretgazdaságosságból, választékgazdaságosságból fakadó előnyöket így az ügyfél is kihasználhatja. Bízom benne, hogy ahogy az elmúlt években szépen haladtunk előre ezen a területen a mobilszolgáltatókkal, a tartalomszolgáltatók felé is nyílik ilyenfajta terjeszkedési lehetőség. Amíg kedvező piaci helyzetben vannak, a tartalomszolgáltatók szívesen forgatják vissza a pénzüket olyan tevékenységekbe, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységeik körébe. De ha élesedik a verseny, nagyobb lesz a kényszer, hogy költséghatékonyabb megoldásokat válasszanak.
Antenna: A piaci terjeszkedés, a nyitások, illetve az anyacégbe integrálódás radikális változásokat igényelt a cégstruktúrában?
L. G.: A szervezet többször átalakult az elmúlt években, és a struktúrája lényegében megfelel a cég jövőbeni működésének és fejlődésének. Nem volt tehát szükség komolyabb szervezeti átalakításokra.
Antenna: Végezetül egy nem technológiai, nem stratégiai, de a vállalat sikeres működésével azért szorosan összefüggő kérdés. Az Antenna Hungáiának kifejezetten nem az alaptevékenységéhez tartozó, de mégis jellemző, közismert tevékenysége a kultúratámogatás, a mecenatúra, a szponzorálás. A tulajdonosváltással ez a tevékenység megmarad?
L. G.: Természetesen. Ebben a tekintetben is jó, hogy éppen a Swisscom vásárolta meg az Antenna Hungáriát. Egy olyan vállalat jelent ugyanis meg Magyarországon, amelynek komoly tradíciói vannak a társadalmi szerepvállalásban. A Swisscom Svájcban több olyan eseményt, rendezvényt támogat, amely elsősorban Svájcnak fontos, és csak ezen keresztül a vállalatnak. Ez az AH esetében is pontosan így van: vannak olyan események, amelyeket azért támogatunk, mert úgy véltük, hogy az országnak fontos, és ezen keresztül az Antenna Hungáriának is – hiszen a nevét erősíti, elfogadottságát javítja. Bizonyos ésszerűsítéseket végre kell hajtanunk ezen a területen, de semmiképpen nem kívánunk visszavonulni. Talán még következetesebben törekszünk majd arra, hogy nagy, fontos nemzeti eseményeket, értékeket támogassunk. Olyan könyvek kiadását például, amelyek hiánya vagy meg nem születése pótolhatatlan veszteség lenne. Olyan művészeti eseményeket, tevékenységeket, amelyek keretében maradandó és megőrzendő értékek jönnek létre. És nem utolsósorban megmarad a Zempléni Fesztivál, illetve általában nagy jelentőségű komolyzenei események támogatása, ami azért fontos, mert abban a régióban, ahol a fesztivál zajlik, pótolhatatlan. Egy ilyen esemény nélkül az adott régió ugyanis nem elég erős ahhoz, hogy idegenforgalma, kulturális eseményeinek színvonala fejlődjön. A Zempléni Fesztivál szerintem hiánypótló és értékteremtő, és jól láthatóan az állam egyre kevésbé tud támogatni ilyen típusú rendezvényeket.
Remélem, hogy ezen a téren az állam koncentrálni fogja az erőit, és nem a fűnyíró elvvel él majd, hanem a kiemelt fontosságú eseményeket támogatja. Az Antenna Hungáriának is fontos lesz, hogy lehetőleg az állammal együtt támogasson ilyen eseményeket, mert e nélkül nem működik jól egy ilyen jellegű segítségnyújtás. Közcélokat szolgáló támogatásról van ugyanis szó. Az állam ezekből nem vonulhat ki teljesen.
Antenna: Zemplénben ez működik?
L. G.: Zemplén szerencsés hely. Az elmúlt évben sikerült egy olyan hármas finanszírozási rendszert kialakítani, ahol az állam és a megye, a helyi települések, vállalkozók, illetve az Antenna Hungária nagyjából egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban támogatja a fesztivált. Fontos pillér a helyi erőktől kapott támogatás. Nem horribilis összegekről van szó. Messze elmaradunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy több más kulturális esemény büdzséjétől, ugyanakkor színvonalában ezekkel összemérhető kulturális fesztivált hozunk létre. Nagyon fontos, hogy ennek finanszírozásából a helyi erők kivegyék a részüket, hiszen ők a legnagyobb haszonélvezői. Nekünk az a legfontosabb feladatunk, hogy az említett hármas finanszírozási rendszert fenntartsuk. Így lesz hosszú távon személyektől, vállalatoktól függetlenül életképes a fesztivál, és így jöhetnek létre a leghatékonyabban a már említett, maradandó, az érintett régiót és az egész ország kultúráját gazdagító értékek.
