Törvényre várva
Szabályozási környezet
Magyarország 2004-es uniós csatlakozásáig az Antenna Hungária volt az egyetlen hírközlési szolgáltató Magyarországon, amely az országos és körzeti rádió- és televízió-műsorok szétosztását és szórását végezhette.
Fordulópontot jelentett a műsorszórás hazai történetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.). A 2004. január 1-jén hatályba lépett törvény a távközlési piac liberalizációjának további erősítése és a hírközlési piac szabályozásának az európai uniós jogszabályokkal és ajánlásokkal való összehangolása, valamint az információs társadalom felépítésének támogatása érdekében született, s csak 2004. május 1-jéig tartotta fenn az országos és körzeti rádió- és televízió-műsorok szórása és szétosztása tevékenységek (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével) koncesszióhoz kötöttségét.
A műsorszórási szolgáltatások az Eht. szerint továbbra is hatósági – maximált – árasak, míg az AH más hírközlési szolgáltatásai, például a műsorszétosztás, műsorelosztás (AntennaDigital) és egyéb tevékenységei immár szabad árasak, díjszabásuk a piaci feltételek szerint alakul. Az AH az ezt megelőző időszakhoz hasonló módon díjat fizet az államnak a szükséges frekvenciák lekötéséért és a használatáért.
Az Eht. és végrehajtási rendeletei teremtette szabályozási környezetben mára az üzleti kommunikációs piac szereplői, így az Antenna Hungária-csoport tagjai is valós piaci körülmények között szolgáltatnak: kialakult a verseny az üzleti kommunikációs szolgáltatások (bérelt vonali, internet-, VoIP, IP VPN, VSAT szolgáltatások) piacán.
Jelentős piaci erő
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) 2005-ben azonosította az úgynevezett 18. piacot, amelyet mint „Műsorterjesztési szolgáltatás tartalom eljuttatására a végfelhasználókhoz” definiált.
Az NHHT a 18. piacon belül hat különálló piacot határozott meg, azonban csak kettő olyant, ahol a verseny elégtelen. Ezek az országos földfelszíni analóg rádiós műsorszóró szolgáltatás nagykereskedelmi piaca és az országos földfelszíni analóg televíziós műsorszóró szolgáltatás nagykereskedelmi piaca.
Az országos rádiós és televíziós műsorszórásban, a de facto monopólium megléte miatt feltehetően az Antenna Hungária „jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet”, ezért várhatóan a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) különféle kötelezettségeket írhat elő majd számára.
Frekvenciakérdés
A digitális földfelszíni műsorszórás kiemelt stratégiai jelentőségű az AH jövője, valamint a DVB-T indítása és működtetése szabályozási környezetének kialakítása szempontjából. A digitális földfelszíni televíziós műsorszórásra történő átállás elsődleges kormányzati feladatait meghatározó 1021/2005 (III. 10.) kormányrendeletet 2005. március 10-én hirdették ki. Ez tartalmazza a kormányzat stratégiai céljait, valamint az analóg leállás legkésőbbi tervezett dátumaként 2012. december 31-ét határozta meg.
- Az országos közszolgálati műsorok jelenlegi analóg elosztása mindaddig folytatódik, amíg e programok digitális vételi területe nem éri el az adott műsorszóró adó vételkörzetében lévő lakosság legalább 85%-át és a háztartások legalább 85%-a nem rendelkezik műholdas, kábel vagy digitális földi vételre alkalmas berendezésekkel.
- Az analóg közszolgálati műsorszórás lekapcsolása akkor történik, ha azt az analóg adó vételi területén a lakossági lefedettség mértéke és a digitális vételre átállt háztartások aránya lehetővé teszi.
- Az analóg földi műsorszórással sugárzott kereskedelmi programok analóg elosztása mindaddig folytatható, amíg azt a műsorszolgáltatók igénylik, feltéve, hogy az az analóg leállásra meghatározott időkereten belül van.
Elavult médiatörvény
A szabályozói környezet egyik legfontosabb eleme a rádiós és televíziós műsorszórásról szóló 1996. évi I. törvény (a Médiatörvény), melynek módosítása várható a digitális technológiára és a digitális földfelszíni műsorszórásra vonatkozó szabályozások fejlődése miatt. A Médiatörvény előkészítésekor a digitális technológia még gyermekcipőben járt, a jogszabályt analóg technológiai környezetben állították össze, így annak szabályozását célozta. A médiakutatók különböző nézőpontokat képviselnek azt illetően, hogy a digitális földfelszíni műsorszórás kialakítása és elterjesztése érdekében szükséges-e módosítani a törvényt. Egyesek szerint a Médiatörvény technológiailag semleges, így a meglévő szabályozói környezetben semmi nem akadályozza a digitális műsorszórás elindítását. Mások szerint a törvény készítésekor a digitális technológia ismeretlen volt és a szabályozást az analóg technológia kritériumaira alapozták, így alapvető fontosságú a jelenlegi szabályozás módosítása a DVB-T indításához.
Az AH szakértői szerint ahhoz, hogy a műsorszolgáltatók és a hírközlési szolgáltatók képesek legyenek a digitális földfelszíni műsorszórás kritériumainak eleget tenni és lehetőségeit kiaknázni, valamint hogy a hatóságok a kritériumokat érvényesíteni tudják, a törvényhozásnak meg kell határoznia/alkotnia a digitális műsorszórás egyedi jellemzőin alapuló fogalmakat és szabályokat. Ezenkívül a Médiatörvény módosítása is szükséges, hiszen a jelenlegi szabályok akadályoznák a multiplexek tartalommal történő feltöltését és a digitális földfelszíni műsorszolgáltatás elterjedését.
A Médiatörvény jelenlegi szabályozása szerint a műsorszórási frekvenciát a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzése érdekében lefolytatott pályázati eljárás során a jogosultságot elnyerő műsorszolgáltató vagy az azzal szerződött műsorszóró részére jelölik ki. Miután a digitális átállásról szóló törvénytervezetet a parlament még nem fogadta el, továbbra is tisztázatlan, hogyan fog ez történni a digitális műsorszóráshoz szükséges frekvenciák esetében. Azért is különösen fontos ez a kérdés, mert a műsorszolgáltató és a műsorszóró mellett egy harmadik piaci szereplő is megjelenik.
A Médiatörvényben a televíziós műsorszóró infrastruktúra szabályozása idejétmúlt. Az EU új telekommunikációs csomagja az infrastruktúra szabályozását új alapokra helyezte azáltal, hogy bevezette az elektronikus hírközlő hálózat fogalmát; Magyarországon ezt az Elektronikus hírközlésről szóló törvény és nem a Médiatörvény tartalmazza.
Az Eht. 89. §-a értelmében a multiplex szolgáltatás a versenyszférába tartozó elektronikus hírközlési szolgáltatás, ilyen szolgáltatást bárki nyújthat. A Médiatörvény azonban nem szabályozza a multiplex szolgáltatást, és a szolgáltatást nem definiálja. Ugyanakkor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a multiplex szolgáltatást tartalomszolgáltatásként kívánja definiálni, és a médiahatóság pályáztatná a multiplex szolgáltatási jogot.
A Médiatörvény jelenlegi szabályozása szerint kiegészítő szolgáltatások – a programhoz kapcsolódó műsorszórási információk – nyújtására csak a műsorszolgáltatásra jogosultaknak van lehetőségük, és az értéknövelő szolgáltatásokat is elsődlegesen a műsorszolgáltatásra jogosultak végezhetik, vagy a műsorterjesztő kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatás megkezdésétől számított 180 napon belül nem kezdi meg valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás nyújtását. A kiegészítő szolgáltatás kérdése az AH-t leginkább az EPG (Elektronikus Műsorkalauz) esetében érinti, mivel ennek legfőbb célja, hogy a nézőknek további információkat közvetítsen a műsorszórással kapcsolatban.
A témáról a weben:
Frekvenciaalku Genfben
Genfben, a Nemzetközi Távközlési Egyesület 2006-os regionális rádió-hírközlési konferenciáján dől el, milyen és mennyi frekvenciát használhat Magyarország a digitális földfelszíni műsorszórás céljára.
A genfi frekvenciaosztás kiemelt stratégiai jelentőségű az ország jövője, a digitális földfelszíni műsorszórás beindítása és működtetése szempontjából. Magyarországon kormányrendeletben is lefektetett stratégiai célok közé tartozik a DVB-T frekvenciaigények megoldása, mivel az ország egyelőre nem rendelkezik a DVB-T céljára rendelkezésre álló frekvenciatartománnyal.
A ma már 190 országot és ennél jóval több távközlési szolgáltatót, berendezésgyártót és más, a távközléssel kapcsolatos szervezetet és vállalatot tömörítő, 1865-ben Párizsban alapított ITU a távközlési és hírközlési technológiák fejlesztését és felhasználásuk nemzetközi összehangolását tűzte ki célul. A szervezet regionális rádiókommunikációs konferenciáin rádiókommunikációs szolgáltatásokról vagy a hozzájuk szükséges frekvenciasávok elosztásáról egyezkednek az adott régióba tartozó országok. Mivel a frekvencia korlátos erőforrás, a rendelkezésre álló sávok optimális kihasználásához és a szolgáltatások földrajzi helytől független hozzáférhetőségéhez a résztvevő országoknak meg kell állapodniuk, ki milyen célra, mennyi és milyen frekvenciát használhat. A 2006-os regionális rádió-távközlési konferencián, melynek Genf ad otthont és az EU-tagországok vesznek részt rajta, a digitális földfelszíni műsorszórásra használható frekvenciasávokat fogják felosztani az országok között. A regionális rádió-távközlési konferenciák eredménye egyébként automatikusan nem változtatja meg a rádiófrekvenciák felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményeket, ehhez egy két-három évente tartott ITU globális rádió-távközlési konferencia jóváhagyása is szükséges, ám a regionális konferencián részt vevő országokat önmagában is kötelezi az itt született egyezmények betartására.
Az EU irányelvei és a magyar kormány stratégiai céljai szerint tehát Magyarország legkésőbb 2012-re átáll a digitális földfelszíni műsorterjesztésre, ám a magyar törvényhozás jelentős lemaradásba került ezen a téren, miután az Elektronikus hírközlési törvény (Eht.) a digitális műsorterjesztéssel összefüggő módosítását az előterjesztő Informatikai és Hírközlési Minisztérium az ellenzék távolmaradása miatt nem tudta elfogadtatni az elmúlt parlamenti ciklus végén. Az egyelőre „fiókban maradt” törvénytervezet célja olyan platform- és technológiasemleges szabályozási háttér megteremtése, amely nem csak a verseny élénkítéséhez járul hozzá, hanem javuló minőségű és magas hozzáadott értékű audiovizuális szolgáltatások kifejlesztését és a hálózati kapacitások hatékonyabb kihasználását is lehetővé tenné.
A genfi frekvenciaalkun az április 30-ig kidolgozott frekvenciatervek birtokában a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviseli majd az ország érdekeit. Az informatikai és hírközlési tárca szerint hazánk a törvényhozás fiaskója ellenére is jó eséllyel pályázhat 6-7 multiplexhez (digitális programcsomag – egy multiplex 5-6 digitális televízióadást tartalmazhat) elegendő frekvenciasávra az osztozkodás során.
