Toronyházak Budapesten
A legnagyobb törpék városa?
Évek óta tart a vita: legyenek-e felhőkarcolók Budapesten? Az ingatlanbizniszben érdekeltek lobbizása kontra városépítészek meccs még nem lefutott, de a toronyházpártiak előnybe kerültek.
Angyalföld az egekbe tör! 95-110 méteres házak állhatnak majd a Teve utcai zsarupalota, az Árpád hídi ikerpaloták szomszédságában. A XIII. kerület polgármesteri hivatala ugyanis építészeti ötletpályázatot írt ki, amelyen nem volt feltétel a jelenlegi – alig 30 méteres magasságot engedélyező – szabályok figyelembevétele. A „városrészközpont térfalainak építészeti kialakítására" kiírt pályázatra mérvadó (nem mellesleg közismerten toronyházpárti) építészeket hívtak meg – Rajk Lászlót, az egyik lehetséges Schneller-utódként emlegetett Z. Halmágyi Juditot, valamint Pálfy Sándort, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda tervezőjét –, a bírálóbizottságban ott van Finta József, szakértőként pedig Albrecht Ute, aki nemcsak a mostani fővárosi keretszabályzat-módosítást készíti. A döntnökök a pályázaton legmagasabb összeggel Tima Zoltán ideáját díjazták, aki olyan beépítést tervezett a városrészközpontba, melyben szerepel két 125 méteres felhőkarcoló és három 80 méteres toronyház. A 73 méteres nyugdíjfolyósító-irodaház és a 62 méteres rendőrszékház igencsak „összemenne" mellettük. A másik jutalmazott, Rosta Csaba is két 100 méter feletti (170 métert is elérő) tűtoronypárt álmodott a Róbert Károly körút és a Váci út sarkára. (Pálfy Sándor az Építész Stúdió Kft. színeiben horizontálisan terjeszkedett: egy lapos, zöld tetős épületet tervezett ide, olyat, amely ápol és eltakar, mivel lefedi a közlekedési csomópontot. Kiterjedésében ez a beépítés körülbelül olyan nyomot jelentene a jövő Budapestjének térképén, mint egykor az Újépületnek nevezett kaszárnya a régi Budapesten. Valószínűleg nyomasztó lenne. Ahogy Koszorú Lajos beépítési javaslata is, aki falszerűen venné körbe toronyházakkal a csomópontot.)
Finta: „Kövér törpék..."
A forgalmas utak által négyfelé metszett városközpont összekapcsolására szinte minden pályázatban szerepelt megoldás: ki hullámzó gyaloghidakat álmodott a Róbert Károly körút fölé, ki meg egész hídépületeket. Rajk László díjazatlan, de kétségkívül látványos terve is ilyen elképzelést mutat, egy hatalmas, modern diadalívre emlékeztető épületet, amely magasságánál fogva a megszokott pesti panorámába is bekandikálna. A zsűri az elképzelést a művészet kategóriába sorolta csakúgy, mint Z. Halmágyi Judit összetorlódott jégtáblákra emlékeztető vízióját.
Alig valamivel másabb tészta a Raiffeisen Bank a Róbert Károly körút és a Teve utca sarkára emelendő 110 méteresre tervezett székház-felhőkarcolója. Ugyanis ez – a Finta nevével fémjelzett projekt – is ellene megy a nemrégiben leköszönt Schneller István főépítész javaslatára négy évvel ezelőtt becikkelyezett városházi verdiktnek, miszerint Budapesten tilos az 55 méternél magasabb házak építése.
„Kövér törpék csúfítják Budapestet ahelyett, hogy karcsú óriások ékesítenék" – állt ki a toronyházlobbi mellett Finta József sztárépítész, aki már az 1960-as évek végén felhőkarcolókkal ékesítette volna a Duna gyöngyét. Tény: a főváros éppen a budapesti városrendezési és építési keretszabályzat (bvksz) módosítására készül, így a nagyra törő terveket dédelgető ingatlanfejlesztők – a XIII. kerülettel és az építészszakma jelentős részével karöltve – kemény lobbizásba kezdtek.
A Raiffeisen tavaly májusban szerezte meg a több mint 7 ezer négyzetméteres, jelenleg parkolóként használt területet az izraeli hátterű Metropolitan Kft.-től, amely 1999-ben – hiú álmokat dédelgetve – beépítési kötelezettséget vállalt a XIII. kerületi önkormányzat egykori telkére. Az akkor hatályos szabályozás nem tiltotta a magas házak építését a Hungária körgyűrűn kívül, mindössze egyedi elbíráláshoz kötötte engedélyezésüket. Ám az egyedi elbírálás részleteiről nem szólt a jogszabály, így a szocialista vezetésű XIII. kerület 2000-ben a területre vonatkozó kerületi szabályozási tervében (kszt) megengedte volna a toronyházépítést a Róbert Károly körút és a Teve utca sarkán, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 73 méter magas épülete és a Teve utcai „rendőrpalota" 92 méteres antennája mellett. Csakhogy a főváros nem adta egyetértését a kszt-re, a közigazgatási hivatal pedig elutasította a fővárosi tiltást megtámadó Angyalföld beadványát. Végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kerületi szabályozást, így a Metropolitan lemondott tervéről.
Majdnem jött Hundertwasser
Az elmúlt hónapokban ténylegesen változott valami – építészeti fronton is. Az egyebek mellett a bilbaói Guggenheim Múzeum folyami vitorlásra hajazó tömbjét is jegyző Frank O'Gehry például kis hazánkban járt – turistaúton. Pletykák szerint az Orco Property Group legfrissebb bevásárlása volt az apropó. Sokan a rendszerváltás óta arról ábrándoznak, hogy a száz évvel ezelőtti csúcsépítészet (lásd: Nyugati és Keleti pályaudvarok...) ismételten beteszi a lábát Pestre, netán Budára. S az alsó középkategóriás hazai bevásárlóközpont- és irodaépítészettel megvert város végre megélhet valami mást, újat, esetleg jobbat is, ha (neves) külföldi kéz nyúl hozzá. Eddig ugyanis csupán egyszer csillant föl a remény. A sógorok zsenije, az osztrák Friedensreich Hundertwasser Demszky Gábor kérésére 1995-ben majdnem megtervezte a Fővárosi Levéltár homlokzatát. A nemzetközi elitbe csak hébe-hóba sorolt Erick van Egeraat budapesti terjeszkedését csak nagy nehezen nyelte le a belterjes itthoni szakma, de végül kiegyezett a Dózsa György úti ING-irodaházzal. Szó mi szó, az országban serénykedő nemzetközi ingatlanfejlesztők sem kapacitálják túlzottan a külföldi építészek foglalkoztatását vagy akár a tervezés megpályáztatását, hiszen a helyi kamarák a magyar építészeket forszírozzák, akik amúgy is sokkal olcsóbban elvállalják a feladatot, mint amennyibe utaztatással, honorral együtt egy külföldi kerülne.
A luxemburgi bejegyzésű és Kelet-Közép-Európában másfél évtizede nyomuló Orco három belvárosi luxusingatlant és egy Váci úti telket vásárolt. (A cég korábban Andrássy úti palotákkal hívta fel magára a figyelmet: az Izabella utcai sarokház, a Lukács cukrászda épülete, valamint a Hajós Alfréd tervezte Bajza utcai szálloda az eddigi trófeakínálat.) Januárban az Orco aztán elnyerte a Divatcsarnokra kiírt tendert, amelyen a Kincstári Vagyonigazgatóság kívánt szabadulni a terhesnek vélt ingatlantól – amelyben „eredetileg" a Medgyessy-féle Guggenheim Múzeum, majd az építészeti múzeum és a zenecsarnok kapott volna helyet. A bevásárlást követően az Orco négy ingatlanra koncepcióterveket kért sztár- és majdnem sztárépítészektől, meghallgatott jó néhány itthoni építészt, majd prezentációkra hívta az illetékes főépítészeket, némiképp zavarba hozva őket, akiket eddig csak kész engedélyezési tervekkel és alkufelhívásokkal leptek meg a fejlesztők.
A pályázatra nem csak O'Gehry, de a Pritzker-díjas (építészeti Oscar) bejrúti születésű Zaha Hadid is eljött. A szakberkekben csak hiú matrónaként emlegetett sztár a kivitelezhetetlenség határát súroló amorf látszóbetonformái jelen pillanatban hat földrész legkeresettebb termékei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy a koncepciótervek többsége elnyerte a főépítészek tetszését. Mondjuk éppen Hadidnak a Szervita téri garázsépület helyére rajzolt kristálytornya kivételével, amiről külön-külön elsuttogták, hogy túl brutális és elnagyolt. De született a Duna Plaza mögötti telekre kicsavart periszkópot formáló felhőkarcolóterv a' la O'Gehry. És a szecessziós teret átszövő narancssárga, méhsejtcellás installáció a Divatcsarnokra is.
Jó, legyen magas...
Talán ennek is köszönhető, hogy a magasház-koncepció eddig kerékkötőjének számító Schneller is belátta, nem igazán szolgálja a város érdekeit az általa preferált, ellenlábasai szerint igencsak provinciális szemlélet. Sajtóhírek szerint ma már ő is patronálná azokat, akik a Hungária körgyűrűn kívül jelenleg érvényes 55 méteres korlátot jó 10-15 méterrel megtoldanák. Az ingatlanfejlesztők véleménye érthető, ők abban a városfejlesztési alternatívában érdekeltek, miszerint az csak jó, ha egy-egy toronyház megtöri a pesti látkép monotóniáját. Az építészszakma viszont kettészakadt: a Transzparens Építész Kör például liberális állásfoglalást juttatott el a főépítészhez, miközben Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint a városnak és lakóinak nem, csupán a befektetőknek érdeke, hogy felhőkarcolók épüljenek Budapesten, mondván, a város karakteréhez a négy-öt szintes házak illenek csak.
No de Csepelen vagy az északi végeken miért is ne nőhetne ki a magyar rögből egy kelet-európai Manhattan? A Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-nél, ahol a bvksz módosítása készül, nem vetik el az ötletet. Bár az is igaz, eddig kevés jó példa akadt: eddig igazából böhönc nagy monstrumok épültek és nem – Finta-féle – filigrán óriások. Az építészek persze replikáznak: szerintük a magas épületeket legalább 1:3 szélesség-magasság aránnyal illik tervezni, márpedig egy irodaház alapterülete 900 négyzetméternél kisebb nem lehet – a megtérülés miatt –, az így elért 30 méteres szélességhez viszont 90 méteres magasság passzolna. A magasságkorlátozás viszont „kövér törpévé" torzítja a székházakat.
Origo City
Az is biztos, hogy a budapesti skyline védelmezői egy csatát már elvesztettek. Messziről is látható lesz például a X. kerületi Mázsa téren néhány héttel ezelőtt jogerős építési engedélyt kapott Origo City lakó- és kereskedelmi épületkomplexum, amelyet az Árpád híd melletti Duna Towerről elhíresült osztrák Magnum-csoport húz fel 135 ezer négyzetméteren. A nem mellesleg Budapest geometriai origójának is számító Mázsa tér a Gellért-heggyel azonos magasságban fekszik, így az ott felhúzandó „alig" 50 méter magas épületegyüttes messze a szomszédos lakótelep fölé tornyosul majd. De kilógnak majd környezetükből azok az 55 méteres toronyházak is, amelyeket a Transelektro-csoportból kivált Prestige City Kft. épít a Duna Plaza mögött, a Meder utcától északra fekvő területen. Egy másik ingatlanbefektető pedig a Váci út és a Duna közt, a Forgách utca magasságában vár a szabályozás lazítására, és „hogy messziről látszódjék", még a magasház-korlátozás előtt „lezsírozott" 62 méteres Duna Towert és Europe Towert szeretnék felülmúlni.
Az ingatlanfejlesztőkkel szemben amúgy is engedékenynek ismert angyalföldi önkormányzat – a legitimálást elősegítendő – most ötletpályázattal igyekszik meggyőzni a közvéleményt: a Róbert Károly körút és a Váci út csomópontjában már álló két magas ház mellé még magasabb épületek – köztük a Finta menedzselte Raiffeisen-ház – illenének a legjobban.
Bár a Városházán már a múlt héten belefogtak a bvksz módosításába, a környezetvédők és a közvélemény ellenkezésétől tartva várhatóan csak az önkormányzati választások után – nem kizárt, hogy új, engedékenyebb főépítész előterjesztésében – tárgyalja majd az anyagot az új összetételű közgyűlés. A Raiffeisen a nyár elején három tervvariációt is a tervtanács elé tárt: bár még a legkisebb is 76 méteres ködcirkálót feltételez. 2009-re ugyanis, akármekkora is, de székháza lesz ott a Raiffeisen Banknak.
