Öngólhelyzet
Futball-vb, hazai kommentárral
„- Vége a hosszabbítás első félidejének. Semmi sem változott. Semmi sem változott?
- Véleményem szerint az eredmény abszolút nem változott."
„Mekkora kis labda volt ez! Elég nagy."
„Zé Robertónak volt a leghányatottabb sorsa gyermekkorában, aktív gyermekbűnözésből élt."
„Maradona elégedetten mehet a büfébe. Csak azt sajnálhatja, hogy nem látja elemzésünket a stúdióból."
Emlékezetes aranyköpésekkel, bakikkal minden nagyszabású sportverseny kommentátorai bőséggel szolgálnak. A hazai televíziózás nagy kommentátorainak (nyelv)botlásaira a nézők az eltelt idővel egyre szívesebben emlékeznek. De vajon mi marad meg az idei, németországi futball-világbajnokság hazai kommentátorainak működéséből? Elszólások, bakik – mint fentebb látható – voltak jócskán, de sajnos igazi baklövések is.
A harmadik sárga
A legkínosabb talán az volt, amikor a hazai közvetítés szereplői a Horvátország-Ausztrália csoportmérkőzésen nem vették észre a bírói műhibát. Emlékezetes, hogy Graham Poll játékvezető a második sárga után elfelejtette kiállítani a horvát Simunicot, csak a mérkőzés végén mutatta fel neki a pirosat, amikor már a harmadik sárgát kapta. A játékos a második sárga felmutatásakor nem is hagyta el a pályát, de ezt a kommentátor nem látta (ahogy mi, nézők sem), mert a közvetítésben éppen valami más képre vágtak át. A spórolás bosszulta itt meg magát, hiszen mindez nemigen fordulhatott volna elő, ha a meccset a helyszínről közvetítik a kommentátorok. De nem voltak jelen, a takarékosság jegyében a csoportmeccsek időszakában, két hétig nem utaztak stábok Németországba.
Az itthonról való közvetítés kínos, még akkor is, ha a tévécsatorna nem titkolta, hogy nem akar a ministábok utaztatására nagyobb pénzt elkölteni. Főleg annak fényében kínos ez, hogy Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója büszkén nyilatkozta a sorozat után: „Negyven százalék fölötti share-eket mértünk, 1,8-2 millió embert." Az amúgy messze a legjobb teljesítményt nyújtó kommentátor, Hajdú B. István a Népszabadságban azonban így értékelte az első időszakot: „Nagyon lehangoló volt, és miután a néző pontosan tudta, hogy itthon vagyok, nem is akartam megjátszani magam."
Véleményes eset
A nézőket azonban mindez nem zavarta? Egy közvélemény-kutatás szerint az ötös skálán négyesre értékelték általában a közvetítést és a riporterek, kommentátorok munkáját. A TÁRKI telefonos közvélemény-kutatást végzett az RTL Klub megbízásából július 12-15. között azon 18-49 évesek körében, akik legalább néha-néha nézték a futball-világbajnokság televíziós közvetítését. A világbajnokság szakértőinek munkáját átlagosan 3,6-re osztályozták, a nézők többsége négyesre vagy annál is jobbra értékelte a tevékenységüket. Csak minden ötödik néző válaszolta azt, hogy volt valami, amit rossznak tartott vagy hiányolt. A fanatikus futballrajongók közül azonban minden harmadiknak volt valamilyen problémája. A részletes kérdezéskor kiderült, hogy a közvetítést nézők fele igényelte volna az olyan helyszíni tudósításokat, amelyek átadják a világbajnokság hangulatát is, az olyan helyszíni riportokat, amelyek a focisták meccseken kívüli életéről szólnak.
A fórumozók és bloggerek tábora kevéssé reprezentatív, viszont jobbára „hard core" nézőket jelent. A fórumok népe egyértelműen minden idők legrosszabb hazai vébéközvetítésének értékelte az RTL Klub, illetve a SportKlub teljesítményét. A leggyakoribb vád volt, hogy a csatorna olykor lemaradt a himnuszokról és szinte mindig levágta a mérkőzésvégi pillanatokat, amelyek pedig egy-egy igazi tétre menő összecsapás után olykor drámaibbak, mint maga a meccs.
Szövegek a söralátétre
Az egyszeri néző a szövegekben is sok mindenre felkaphatta a fejét. Az érzékenyebb fülűeket például kifejezetten bánthatta Héder Barna, aki minden egyes közvetítés előtt a stúdióból egy-egy tréfásnak szánt bon mot-val búcsúzott. Az RTL Klub sportközvetítéseire egyébként is jellemző, hogy bennük megkülönböztetik befogadás szempontjából a nőket és a férfiakat (Kokó egyenesen így köszön: Kezit csókolom a hölgyeknek, jó estét az uraknak...), de Héder a foci ürügyén ennél is tovább ment. Futball-alapfogalmakra rájátszó viccei arról szóltak, a nők bizonyára nem értik, mi mit jelent egy meccsen. A les – magyarázta a nőknek – tetszik tudni, nem a vadászok megfigyelőpontja, a kapáslövésnél nincs kapa a focista kezében, satöbbi. A rendkívül gyenge humoron túl még szomorúbb, hogy Héder fel sem ismerte, mennyire szexista. Bár végül is nem tudni, hogy Héder – akit Kolosi Péter, az RTL Klub műsorigazgatója a vébéprojekt „első számú szakmai felelősének" nevezett – kinek szánta a söralátéteken se túl szalonképes poénokat. A TÁRKI felmérése szerint ugyanis a vébét folyamatosan figyelemmel kísérők között lényegesen több volt a férfi, mint a nő. A vb-t néző férfiak 14 százaléka az összes meccset látta, 53 százalékuk sokat megnézett, és harmaduk csak néhányat. A nők 6 százaléka látta az összes mérkőzést, 40 százalékuk nézett meg sok meccset, és 54 százalékuk csak néha-néha nézett bele a mérkőzésekbe. Nos, nem valószínű, hogy ez a sörhumor fogja megszerettetni a női nézőkkel a sportközvetítéseket.
A klasszikus hazai közvetítési gyakorlatban egy riporter beszél végig. Nagy egyéniségeink Szepesi Györgytől Vitray Tamásig, Knézy Jenőig egyedül ültek (álltak) a feladat előtt. Az újabb hazai gyakorlat a nyugati standardhoz igazodik, egy kommentátor (riporter) és egy szakkommentátor közvetít. Ezek a párosok bizony nem voltak problémátlanok az idei focivébén. A legfeltűnőbb a szakkommentárok szakmaiatlansága volt. Az egykori játékosok, Kovács Kálmán és Urbán Flórián nem sokat tudtak hozzátenni a látottakhoz, előbbi bölcselkedő összefoglalókat mondott, utóbbi pedig szinte megismételte azt, amit láttunk. Verebes József, az egykori győri sikeredző volt az, aki a játék anatómiájába is bepillantást tudott adni, voltak kritikai megjegyzései és a mérkőzés folyamatait kollégáinál jóval pontosabban láttatni tudta. Arról nem szólva, hogy szórakoztató és „életes" volt, amikor felülbírálta a kommentátort, Világi Pétert, mondjuk egy les megítélésénél.
Tartalékos felállás
Léderer Ákos, Hajdú B. István, Világi Péter, Kovács Kálmán, Verebes József, Urbán Flórián, Bozsik Péter, Bicskei Bertalan, Nagy László, Kovács Kokó István, Gyulai Balázs – ez volt az RTL kezdő tizenegye a meccseken, illetve a stúdióban, a szakvezetői teendőket pedig Héder Barna látta el. Határozottan bírálta a „játékosállományt" Vitray Tamás, aki maga is többek között sportközvetítésekkel írta be nevét a tévé aranykönyvébe. A hazai televíziózás nagy öregje az Élet és Irodalom című hetilapban (Focivébé sakktáblán; június 23.) – feltehetően nem véletlenül – igen sarkosan fogalmazott: „Ennyi évvel utolsó meccsközvetítésem után talán már megkockáztathatom, hogy véleményem legyen jelenkori szaktársaimról. Pontosabban arról az egyről, Hajdú B. Istvánról, mert – bocsátassék meg nekem – a többi közvetítőt nem tekinthetem szaktársamnak." – írta a magyar televíziózás doyenje. Valóban, ha arra gondolunk, hogy a hetvenes-nyolcvanas években csúcsformát futó Knézy Jenő, Vitray, Novotny Zoltán, Vass István Zoltán, Gyulai István-csapat hogyan szólalt meg (a szó akusztikai, nyelvi és irodalmi értelmében egyaránt) akár a rádióban, akár a televízióban, nos, minimum arra a megállapításra kell jutnunk, hogy silányult a sportközvetítések nyelve. Vitray korábban sem rejtette véka alá véleményét az ifjabb tévés generációkról, de mindig finoman hozzátette, átalakult a televíziózás, háttérbe szorult a verbalitás, egyébként pedig mások a megszólalásmódok és a nyelvhasználatba bekerült némi – szerinte még elfogadható – pongyolaság is. Vitrayt sokszor kérdezik, hiszen a Színház- és Filmművészeti Egyetemről az ő keze alól is kikerültek olyanok, akik fontos szereplők a mai magyar tévés valóságban. (Többek között az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter is tanítványa volt.) Pedig a szakember – némileg önmaga ellen szólva – leszögezi, hogy a sportközvetítés önmagában véve nem nagy kunszt. „Némi befektetéssel szinte bárkiből válhatna kommentátor" – jelenti ki az Antenna Magazin kérdésére.
Ehhez szerinte mindössze két dologra van szükség: a sportág alapos ismeretére, valamint olyan – hangsúlyozottan aktív – szókincsre, amely alkalmassá teszi a kommentátort gondolatainak megfelelően gazdag kifejezésére – már ha vannak neki, teszi hozzá Vitray. Szerinte a fentieken túl a jó sportriporterek képzéséhez már csak megfelelő szakmai műhelyek kellenek – mint ahogy őmellette „nőtt fel" Hajdú B., a valaha jobb napokat látott Héder Barna és a fiatalabbak közül Szántó Dávid. A sokak által mesterként tisztelt Vitray azonban csak a szükséges mértékig elfogult saját tanítványaival, hiszen – a helyenként igen vitriolos ÉS-cikk dacára – több sportriporterrel is elégedett. Igaz, ők mind a Sport1-re szerződtek évekkel ezelőtt, az RTL Klubnak így már csak a gyenge sportújságírás paneltömegeit szajkózó kommentátorok maradtak, akik értelmezés helyett legtöbbször pusztán regisztrálják a pályán folyó eseményeket. Közreműködésük így – Vitray megfogalmazásában – sokszor nem tekinthető többnek kellemetlen zajforrásnál. Ezért ő, ha tehette, ezen a vb-n lehalkította tévéjét a meccsek közben.
Alternatívák
Akik a vébé ideje alatt a magyar közvetítésből kiábrándultak, megpróbáltak más csatornákhoz fordulni. A nyugati határszél majdhogynem kétnyelvű lakói osztrák, német adókat fogtak antennáikkal, ám a kábelesek jó része hiába próbálkozott. Az a szóbeszéd járta, a ZDF, az ARD és a RAI adásait az RTL Klub kapcsoltatta ki. Nos, ezt e helyről cáfoljuk, a kódolás, illetve kikapcsolás nem az RTL Klub üzleti érdekei miatt történt, jogi okai voltak. Mint Szűcs László, a UPC Magyarország sajtókapcsolatokért felelős embere tájékoztatott, a ZDF-et és az ARD-t képviselő ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány) levélben fordult a kábelszolgáltatókhoz, hogy mivel a két, Németországban ingyenesen fogható csatorna a meccsek közvetítési jogaival csak Németország területére rendelkezik, kapcsolják ki a vébé idejére ezeket. A UPC-nél ezt úgy oldották meg, hogy mindennap bizonyos időszakokra kiiktatták e két csatornát. A RAI éppen ilyen jogi okokból, önmaga kódolja adását bizonyos programok (főként futballmeccsek) esetében. Egy hazai csatorna – fejti ki Szűcs László – minthogy itt jogosultságokról van szó, nem is kérhetne ilyesmit a kábelszolgáltatóktól. Az azonban biztos, hogy az ASVA kérésének nem mindenhol tettek eleget, volt, ahol két német csatorna látható volt a vébémeccsek idején.
Visszavágó a láthatáron
A szeptember közepén (lapzártánk után) kezdődő BL-közvetítéssorozat a Magyar Televízióé lesz, mint ahogy a 2008-as labdarúgó-Eb is. Nos, az MTV most megmutathatja, méltó önmaga tradícióihoz. Schulek Csaba Telesport-főszerkesztő szavaiból kitűnik, éppen erre készülnek, bár a nagy feladat a pekingi olimpia lesz. Az már biztos, hogy minden meccsre helyszíni tudósítót fognak küldeni, méghozzá egyet, tehát a jelenlegi kettős szereposztás helyett visszatérnek a klasszikus egyfős közvetítéshez. Jelöltjeiket már a BL-sorozatban szeretnék kipróbálni, elsőként a VIASAT3-on már bizonyított testvérpárt, Somos Ákost és Somos Zoltánt. Schulek szerint nincs új a nap alatt: fel kell készülni az esemény hátteréből, gazdasági, sportszakmai, társadalmi vonatkozásaiból, valamint több, helyszínen forgatott háttéranyagot kell készíteni. Kérdésünkre, hogy a véges hazai szakmai kommentátori mezőnyből hogyan merítenek majd, kitérő választ ad: szerinte az RTL Klub esetében nem igazán a szakkommentárokkal volt gond. Ami az MTV-t illeti, a stúdióból a BL-meccseken is, és meglehet, az Eb-n is Egri Viktor vezeti majd a műsort, a szakmai kommentárokat Bozsik Péter, a magyar válogatott szövetségi kapitánya mondja majd.
