Adatok millióknak
Binder László, a HungaroDigiTel Kft. vezérigazgatója
1990-es alapításakor a HungaroDigitel Kft. az alternatív távközlési piacon kívánt megjelenni, ám már 1993-ban egy másik terület, a műholdas adatátvitel piacának szereplője volt. A Magyarországon jó ideje piacvezető cég két tulajdonosa a 90-es évek közepe óta az Antenna Hungária Zrt. (55%) és a portugál PT Ventures SGPS S. A. A vegyes tulajdonú vállalat két ügyvezetője Binder László és António Felizardo. Binder László a cég vezérigazgatói tisztjét is betölti. Vele beszélgettünk.
Antenna: A cég mutatói imponálók: 1997-98 óta folyamatosan nyereséges, éves forgalma 1,4 és 1,5 milliárd forint közötti. A tőkéje egymilliárd forint körül alakul, a jegyzett tőke 875 millió. 60%-os piaci részesedéssel a hazai piacvezető a szektorában. De pontosan mi is ez a szektor?
Binder László: A HungaroDigitel, 1993 óta, egy szűk szakterületen, a műholdas adatátvitel területén működik. Ezt röviden VSAT-nak is szokták nevezni, ami egy angol műszó, a Very Small Aperture Terminal rövidítése. VSAT a kisméretű, nagyjából egyméteres átmérőjű antennákkal működő végkészülékekből, azaz felhasználói készülékekből és az ezeket kiszolgáló, náluk lényegesen nagyobb teljesítményű és méretű központi antennából, valamint az a mögött működő, a kétirányú adatkommunikációt biztosító technológiából álló rendszer. Döntően különbözik a műsorszórástól, ahol egy központi helyről egyidejűleg sok vagy egy helyre továbbítanak adatokat, de csak egy irányba. A VSAT ellenben kétirányú kommunikációs hálózat. A mi törzstevékenységünk csillagarchitektúrára épül, vagyis egy központi kezelő, vezérlő és adattovábbító központ és nagyon sok terminál között folyik a kommunikáció.
Antenna: Kik között?
B. L.: A HungaroDigitel alapításától kezdve máig kizárólag zárt felhasználói csoportok részére szolgáltat. Ezt nem szabad összetéveszteni a zárt hálózat fogalmával, ami mindig valamilyen kormányzati, katonai vagy hasonló felhasználást jelent. A mi szolgáltatásunk is zárt, de üzleti kommunikáció, ahol a partnereink kommunikációja a saját hálózatukon folyik, amihez mi biztosítjuk a technológiát, infrastruktúrát, a teljes megoldáscsomagot. Egy példa: az OTP kiemelt távközlési szolgáltatója vagyunk. Országszerte sok száz pont (fiókok, bankjegykiadó automaták, szupermarketek kasszatermináljai és így tovább) vannak összekapcsolva rajtunk keresztül az OTP központjával, és bonyolítják az autorizációs, magyarul kártyaelfogadó műveleteket és egyéb kommunikációt. De ilyen rendszereket üzemeltetünk egy sor különböző benzinkúthálózat számára is. A rendszerek mind ugyanazt az osztott erőforrást, a mi központunkat használják, de egymástól teljesen független hálózatokként. Még véletlenül sem fordulhat elő, hogy egymás adataihoz, információihoz hozzáférjenek, ezzel szemben mindegyik partnerünk teljesen transzparensen kommunikál a saját hálózatán.
Antenna: Ha ilyen mennyiségű bizalmas adat áramlik rajtuk, a rendszereknek nagyon erősen védetteknek kell lenniük...
B. L.: Igen, védettek, méghozzá különböző technikákkal. A hagyományos, tehát az előbb említett, tranzakció jellegű pénzügyi és hasonló információkat továbbító hálózatok esetében többnyire nagyon kis sávszélességre van szükség, hiszen egy-egy ilyen kártyaautorizáció nagyon kis mennyiségű információ átvitelével jár. Az adatokat egy speciális technológiával továbbítjuk. Természetesen minden adatot el lehet lopni valahogy, de ezt a rendszert nagyon bonyolult lenne feltörni. A felhasználók emellett még nagyon sokrétegű védelmet alkalmazhatnak, de ezt általában nem igénylik, itt ugyanis egy olyan hálózatról van szó, amelyiknek minden elemét központ kontrollálja, mégpedig interaktív módon.
Tehát, még ha valaki, aki nem tartozik a rendszerhez, veszi is a rádiósugárzást valamilyen eszközzel (akár ha szert is tesz egy ugyanolyan eszközre, mint amilyenekből az adott rendszer áll, és amelyik így elvileg dekódolni is tudná az adást), a felfogott jeleket nem tudja használhatóvá tenni, ugyanis az adatok egyenként az adott végponti berendezésekre kódolva és azzal interaktív, ellenőrzött módon közlekednek az adott rendszerben. A központ pedig nem enged ki információt olyan végpontra, amely nem része a rendszernek. A kontroll folyamatos. Ettől egy kicsit eltér a szélessávú eszközeink technológiája, ugyanis ezek egy európai szabvány szerint működnek. Ennek megfelelően a rendszer fizikai védettsége itt alacsonyabb szintű, mivel szabványosan gyártott, más gyártó által is ugyanezen szabványok szerint előállított készülékek kapcsolódhatnak hozzá. A szabvány leírása pedig publikus. Ezért itt az IP-technológia egyéb helyeken is alkalmazott titkosítási eljárásait használjuk, vagyis ez a rendszer legalább annyira biztonságos, mint bármelyik más, IP-hálózaton védett kommunikáció. Emellett itt is igaz, hogy a rendszer csak az általa regisztrált, nyilvántartott terminálokkal kommunikál. Tehát aki erre nem jogosult, ugyanúgy nem tud a kóválygó bitekből használható információt összeállítani.
Antenna: Abból, amit elmond, arra lehet következtetni, hogy az ország lakosságának a zöme áttételesen a HungaroDigitel szolgáltatásait használja...
B. L.: Igen, jó néhány millióan. Akik bankkártyát használnak, döntően a mi szolgáltatásunkon keresztül is teszik. Nem minden magyarországi bankkártyaterminál van rajtunk keresztül összekötve, de legnagyobb részük igen. Egy másik terület, ahol sokan kapcsolódnak hozzánk, a Sulinet. Ez egy több mint 7000 végponttal működtetett hálózat, amelyben különböző szolgáltatók biztosítják a kommunikációt. A rendszer mintegy egytizedében nem elérhető a földi szélessávú átvitel. Sem vezetékes, sem mikrohullámú. Ezekre a helyekre, ahová fizikailag nehéz, gazdaságilag pedig nem éri meg szélessávú hálózatot kiépíteni, a VSAT technológiával biztosítunk nagy sávszélességű kapcsolatot. A csatorna elég speciális cső, mert az információt először felküldjük egy a Földtől 36 000 kilométerre lebegő műholdra, s onnan jut el a jel a felhasználóhoz, és visszafelé ugyanilyen utat tesz meg. Ez teljesen zárt, koherens műholdas kommunikációs rendszer, szemben a korábban több helyen alkalmazott, és nem igazán bevált vegyes megoldásokkal, ahol a nagyobb sávszélességet műholdon biztosították, a visszirányú csatorna pedig valamilyen földi, mobiltelefonos vagy más rendszer volt.
Antenna: Ezek szerint egy központi adó sugározza a jeleket a műholdra?
B. L.: Igen. Itt mellettünk, a szomszéd épületben van a központi adó, és körülötte egy tucatnyi antenna. Ezek közül a kisebbeket ellenőrzésre, kísérletezésre és egyéb célokra használjuk. A nagyok központi funkciót látnak el: különböző műholdakat tudnak elérni. A rendszereink üzemszerűen egy olyan műholdon működnek, ami kifejezetten a mi területünkre sugároz kiemelt módon, és a környező országokat is lefedi. Ebből következően a környező országokban, illetve a régió más területein is szolgáltatunk. Nem mindenütt, de nagyobb mértékben jelen vagyunk például Bulgáriában, ahol egy saját, 100%-os leányvállalatunk is működik. Van olyan ország is, például Szerbia, ahol csak a műszaki partnerünk van, és itthonról tartjuk a kapcsolatot a végfelhasználóval. Horvátországban, Romániában, Ukrajnában ugyanígy működnek végpontjaink. 2500 végpontjával a HungaroDigitel ma Kelet-Közép-Európában a legnagyobb szolgáltató. Ehhez és a további növekedéshez elengedhetetlen a folyamatos műszaki fejlesztés. Természetesen mindig használjuk az adott időpontban rendelkezésre álló legmodernebb technikát. Ez azt is jelenti, hogy már a negyedik rendszerünket helyezzük üzembe.
Antenna: Vagyis nagyjából három év alatt elöregszik egy rendszer?
B. L.: Nagyjából. A legelőször installált rendszert egészen a múlt évig használtuk, amikor elsősorban gazdasági okokból kiselejteztük, de három különböző rendszerrel dolgozunk most is. Ez azt is jelenti, hogy mindig az adott feladathoz legalkalmasabb szolgáltatást tudjuk biztosítani. Ellentétben a többi, Magyarországon velünk együtt indult társasággal, akik nem léptek tovább technológiában. A fejlesztés tehát folyamatosan követi a technikát. Az előbb említettem, hogy mindig az optimálist próbáljuk az adott feladathoz alkalmazni.
Antenna: Tehát a legfejlettebb technikával elérhető optimális szolgáltatásokat tudják nyújtani. Az ügyfelek oldaláról mennyire van erre fogadókészség? Mennyire követik ők a technológiai fejlesztéseket? Gyakran kell nekik elmagyarázni, hogy már újabb dolgokat is tud a rendszer, vagy inkább ők jönnek igényekkel?
B. L.: Mindkettőre van példa. Nem ritka, hogy az ügyfelek tájékozatlanok, ami egyáltalán nem csoda, hiszen a VSAT nem elég széles körben ismert technológia. Sokszor egy felhasználó informatikusának, távközlési vezetőjének nem is jut eszébe, hogy ez a technika létezik. Előfordul, hogy amikor egy feladatot definiálnak, pályázatot írnak ki, látjuk, hogy ebben mi szóhoz se juthatunk. A számukra szükséges szolgáltatást mindenképpen maximálisan tudnánk nyújtani, de a kiírásba belevesznek olyan dolgokat is, amiket ez a rendszer nem tud teljesíteni – jóllehet az adott feladathoz nem is lenne szükség rá. Ugyanakkor nagyon sok mindent csak mi tudunk megcsinálni. Hogy egy példát mondjak: Mondjuk egy autópálya-építésnél működik egy helyi központ a főtelephelyen, ahol van, mondjuk, mobiltelefon. Ugyanakkor adatkommunikációt elég nehéz csinálni. Ráadásul ez a helyi központ egy hónap múlva máshol működik majd. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben a műholdas kommunikáció az optimális megoldás. És – ahogy mondtam – sok olyan többletszolgáltatás van, amit a digitális nagy sávszélességű földi csatornák nem tudnak nyújtani, mi viszont igen.
