Két Haydn és egy Mozart
Zsenik, városok, évfordulók
Mit jelenthetnek nekünk sok százassal kezdődő évfordulók? Az egyik ünnepelt egy Esterházy-birtokon, „szolgasorban" alkotott, a másik Európát bejárva, „szabadon" kereste a megrendelők kegyeit. És a harmadik? Joseph Haydn, illetve Wolfgang Amadeus Mozart árnyékában ki volt Michael Haydn, s róla miért hallgatunk? Salzburg és Eszterháza mérlegen.

Míg Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) születésének 250. évfordulójáról számtalan sajtótermék ontja a cikkeket egész évben, Michael Haydn (1737-1806) halálának 200. évfordulójáról sem lenne illendő megfeledkeznünk. Hogy kiről is van szó? Joseph Haydn (1732-1809) öt évvel fiatalabb öccse a maga korának nagy komponistája volt. Az idősebb testvér zsenialitása azonban méltatlanul háttérbe szorította Nagyvárad és Salzburg egykor neves zeneszerzőjét. Szerencsére mostanában több művét felfedezték, előadják, ezen a nyáron például Fertőd-Eszterházán is, a Haydn-napokon.
Joseph és Michael
A Haydn fivérek a bécsi Stefanskirche fiúkarában kezdték zenei pályafutásukat, ahová alsó-ausztriai szülőfalujukból, Rohrauból kerültek. Joseph később az Esterházyak szolgálatába állt, és a család birtokán töltötte szinte az egész életét, Michael pedig húszévesen a nagyváradi püspöki udvar orgonistája és karmestere, aztán a salzburgi hercegérsek udvari zenekarának koncertmestere, 1781-ben pedig a salzburgi dóm zenei irányítását is átveszi Mozarttól. Haláláig hűségesen szolgálta a várost. W. A. Mozart még „csodagyerek", amikor a Haydn fivérek már „befutott" művészek – Joseph hercegi, Michael érseki szolgálatban.
Állítólag amikor Michael Haydn meglátogatta bátyját, kérte, hadd másolhassa le Joseph kánonjait. Ő így válaszolt: „Ugyan, menj már! Te magad sokkal jobbakat komponálsz." Joseph Haydn úgy vélte, hogy egyházi zenében öccse felülmúlja őt. M. Haydnt egyik leghíresebb miséjéért, a Missa Hispanicáért a Stockholmi Akadémia 1786-ban tagjai közé fogadta.
Kortársaik nem láttak olyan nagy különbséget a két testvér tehetsége között, mint az utókor. E. T. A. Hoffmann szerint M. Haydn „teljesen egyenrangú fivérével, sőt koncepciójának komolysága által gyakran fölül is múlja őt"; Schubert 1825-ben elzarándokolt Michael Haydn sírjához a salzburgi Szent Péter-katedrálisba.
Ki kinek a művét másolta le?
Érdekes a nagy művészek kapcsolata egymással, egymás művészetével. Michael Haydn baráti kapcsolatot ápolt a Mozart családdal; felesége, Maria Magdalena Lipp énekesnő W. A. Mozart első operáiban komoly szerepeket is kapott. A barátság kölcsönös volt: amikor M. Haydn betegeskedett, Mozart egy sürgősen megírandó hegedű-brácsa duett gyors megkomponálásával segített az általa is nagyra becsült szerzőn. Joseph Haydn Mozarttal nem is találkozott, pontosabban nincs feljegyzésünk ilyen esetről. Egyes találgatások szerint talán együtt kamarázhattak Bécsben, Gottfried van Swieten szellemi műhelyében, ahová mindketten bejáratosak voltak.
Mozart zenéjére egyaránt hatott Joseph és Michael Haydn művészete, ezt a tényt már számos műből levezették. Mozart M. Haydn jó néhány egyházzenéjét le is másolta, és többször koncertmester volt az idősebb zeneszerző műveinek bemutatóján. Amikor pedig gyorsan szimfóniát kellett írnia Linzben, elővett egy M. Haydn-szimfóniát, és bevezetőt tett elé. A „csel" olyan jól sikerült, hogy sokáig Mozartnak tulajdonították a művet. A „leleplezés" azt is bizonyítja, hogy W. A. Mozartnak bizony nem derogált egy Michael Haydn-mű ilyetén „segítségét" igénybe venni! Mozart Requiemének témái pedig igencsak hasonlítanak a húsz évvel (!) korábban a hercegérsek halálára komponált (1771) M. Haydn Requiemének fő témáira. S a sort még folytathatnánk...
Joseph Haydn zenéje árnyaltabban vett részt Mozart életművében, inkább reagáltak egymás alkotásaira, így például miután Mozart tanulmányozta J. Haydn Op. 33-as vonósnégyesének bécsi kiadását, válaszul ő is írt egy „csokrot", a művésztársnak ajánlva.
Szolgalét...
A Haydn fivérek kenyere a „szolgalét" volt. Joseph évtizedeken át az Esterházyak birtokán „elbújva" teremtette meg a vonósnégyes és a szimfónia klasszikus stílusát, Michael élete végéig Salzburgot szolgálta. J. Haydn csak élete alkonyán döbbent rá, hogy Európában a kor egyik sztár zeneszerzőjének tartják. A nagyközönség csodálatával testközelből első londoni útján találkozott (1792-1793) – hatvanévesen! –, ahonnan sir ranggal és kitüntetéssel térhetett haza. Akkor szembesült először helyzetével, hogy – mint írja egy levelében – a kastélyban ő miért csak a cselédlépcsőt használhatja... Bécsbe költözésekor a város hódolattal fogadja, miközben Esterházy herceg is megtartja rangjában (ezen nincs mit csodálkozni: a Haydn név akkor már jelentett annyit, mint az Esterházy!).
...vagy szabad élet
W. A. Mozart gyökeresen más életet élt. A Salzburgban, polgári családban született fiú tehetségét édesapja korán felismerte és támogatta (támogatni tudta), így kamaszkoráig szinte egész Európát beutazta. A korának modern szemléletében nevelkedett Mozart a salzburgi szolgálat biztonságát és korlátait hamar felrúgva inkább a bizonytalan, anyagi viszontagságokkal teli, bécsi „szabad" művészpályát választotta.
Mi az oka annak, hogy míg a Haydn fivérek hosszú évtizedeken át szerény szolgálatban alkottak, addig Mozart erre nem volt hajlandó? Mozart korában és kultúrkörében az első művész, aki individualista alkotóként a független életet választotta. Az okokat a családi gyökereknél kell keresnünk. A Haydn fivérek paraszti sorból emelkedtek fel a zene által, míg a polgári Mozart család megengedhette magának, hogy a hatéves csodagyerek beutazza Európát.
A „csodagyerek" első körútján München, Linz, Bécs, majd Párizs, illetve London következett, és Németalföldön keresztül hazatérés Salzburgba. Az utazás 1762-től 1766-ig tartott, de 1768-ban már újra külföldön találjuk a fiút. S Mozart ekkor még csak 12 éves! Salzburgba visszatérve a hercegérsek szolgálatába veszi, az apa azonban újabb utazást készít elő neki: egymás után három itáliai útján (1770-1773) Mozartot egy életre szóló – mind zenei, mind emberi – benyomások érik. Ezután azonban egyre nehezebben viseli el a salzburgi érseki udvar kötöttségét. Újabb külföldi útjára anyja kíséri el 1777-ben, de akkor már nem kelt szenzációt, hiszen már nem „csodagyerek", hanem egy fiatal, tehetséges művész.
1781-ben végleg leszámol a salzburgi szolgálattal, Bécsben telepszik le, házasságot köt Constanze Weberrel, és megkísérli, hogy – mint szabadon alkotó zeneszerző – művei tiszteletdíjából, koncertezésből és tanításból éljen meg. Megélhetése a megrendelésektől függ, gyakran ellepik az anyagi gondok, mert szabadnak lenni akkoriban sem volt egy életbiztosítás... Gazdagságból nélkülözésbe, udvarokból gangi lakásokba, közmegbecsülésből távolságtartó tartózkodásba kerül, miközben zenéje egyre zseniálisabb.
Olyan zseni, aki közérthető, könnyed és életvidám művészetével hódította meg a világot, de ismeri a melankóliát, az elrévedő szomorúságot. Mozart végtelen dallamai az életigenlés és az élet szépségének örökös vágyát – az ember legmélyebb óhaját – sugározzák minden hallgatónak. Ezt könnyű marketingelni: Salzburg egész városkultuszt épített egykori lakója művészetére.
Városok és kultuszok: Salzburg és Eszterháza
Mozart személyiségéből és művészetéből megérthető kultusza egyszerűsége és az, hogy minden igazi művész megtalálja a „saját" Mozartját. A világ legnagyobbjai mindig szívesen mutatják meg képességeiket Mozart művein keresztül. Az egész város Mozart-kultuszban él, ebből szellemi és anyagi előnyöket teremtve. 2006-ban az összes operát és híres műveit a legnagyobbakkal (Madalena Kozena, Thomas Hampson, Ildebrando D'Arcangelo, Heinrich Schiff, Gidon Kremer, Andreas Steiner, Fazil Say), világhírű zenekarokkal (Berlin, Bécs, Amszterdam, Freiburg, London, Milánó, München) és a legnevesebb karmesterekkel (Muti, Rattle, Fisher, Harnoncourt, Norrington, Davies, Barenboim, Koopman) adják elő. Salzburg a zene Rómája egy kicsit. Az üzlet így teljes.
A Haydn fivérek „kultusza" nehéz kérdés. Mint életük és karrierjük: egy ma nem igazán támogatott gondolkodást, az alázat, a befelé fordulás, a hit, a mértéktartás, a végtelen szakmai precízség, a rusztikus humor furcsa elegyét képviselik. Joseph Haydn zsenije egy szolgasorból származó ember alázatával nyúl mindenhez. Művei nap mint nap egyetlen embert szórakoztattak: a kor egyik legszéleslátókörűbb és legműveltebb arisztokratáját, „Fényes" Miklós herceget. Zenéje alapos, mértéktartó, aprólékos, megértése műveltséget és hozzáértést igényel, csendet, rákészülést. Nem hallgatható autóban, hivatalban; ha nem figyelünk, érthetetlen, színtelennek tűnik. Viccei átvitt értelműek (mindig zenei, zeneszakmai gyökerűek). Egy tipikusan nem „modern" ember zenéje, de nem is misztikus (mint pl. Bach), mivel egy szigorúan hierarchikus világ szülötte. Dallamai természetesek, de nem melankolikusak; mélysége inkább látszólagos távolságtartásában és önmérsékletében van. A kiváló akusztikájú termek Eszterházán remek gyakorlóterületnek bizonyultak Haydnnak stílusa csiszolására. Kortársai tisztelték, tanultak tőle, de semmilyen veszélyt nem jelentett számukra, mivel ki sem mozdult Eszterházáról. Élete ezért nem jó film- vagy könyvtéma. Ugyan minden nagy művész foglalkozik vele és tanulmányozza műveit, de előadásuk ritkább. Művészetének interpretálása nehéz, és mivel a közönség nem tartja „sztárszerzőnek", nem vonz milliókat.
És Michael Haydn? Hasonló életút, egy nehézkesebb, begyöpösödöttebb, műveletlenebb, ám magamutogatóbb alkalmazóval (két hercegérsekkel) és a nehéz akusztikájú dómmal. Érthető, kordában tartott zenét vártak el tőle, pedig fiatalkori alkotásai a kor legjobbjaiéval (C. Ph. E. Bach, J. Haydn) versenyeztek. Mégis későbbi, kiegyensúlyozott, himnikus műveivel vívta ki a korabeli világsikert.
Magyar kincs
Eszterházán most elsősorban a fiatal generáció (csatlakozva az iskolaalapító előadóművészekhez) jut lehetőséghez, hogy A HELYEN bemutathassa Haydn művészetét. Olyan művészek ők, akik világversenyeket nyertek, és mivel közük van Haydnhoz, zenéjével kialakítottak egy személyes viszonyt, el szeretnék játszani. A művészek számára ugyanolyan szakmai hívószó Eszterháza, mint Salzburg. Legyen hívószó minden zenerajongónak és érdeklődőnek, hogy felfedezze ezt a másképp tökéletes és kiegyensúlyozott életművet!
Eszterháza 2006-ban a helyhez meghitt kamaraérzést kínált műsorával. Fellépett a Musica Florea (CZ) Marek Stryncllel, az Orfeo Zenekar Zádori Máriával, a Solamente Naturali (SK) Milos Valenttal, a Cesky Krumlovi Barokk Opera (CZ). A szervezők a Haydn-napokra hívták Perényi Miklóst, Várjon Dénest, Gyöngyösi Zoltánt, Kemenes Andrást, Zempléni Szabolcsot. Koncertet adott a Keller Quartett, az Auer Vonósnégyes, az Accord Quartet, a Quatuor Ébene (FR), a Royal String Quartet (PL). S ezután Eszterháza készülhet Joseph Haydn halálának 200. évfordulójára, hogy majd 2009-ben méltóképpen emlékezzen meg a zseniális zeneszerzőről...
Az is említésre méltó tény, hogy mivel Michael Haydn halála után hagyatékát az Esterházy család vásárolta meg, Joseph Haydn „urára" hagyta életművének nagy részét, az Esterházy-hagyaték pedig az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárába került, így a hatalmas J. Haydn-gyűjtemény mellett M. Haydn egyházi műveinek 80 százaléka is Magyarországon van! Az OSZK-é a világ második legnagyobb egységes zenei gyűjteménye a salzburgi püspöki kottatár mellett. Ha valaki ritkaságok után kutat, olyan korabeli műveket keres, amelyeket a modern időkben még sehol senki nem adott elő, az egyik legjobb megoldás, ha az OSZK-ba megy. Gondoltuk volna? Ugye nem hagyjuk parlagon heverni ezt a lenyűgöző zenei gazdagságot?
A témáról a weben:
www.magyarzenetortenet.hu
www.zeneforum.hu
www.koszeg.hu/kultura/varszinhaz


