„Az ország bármely pontjára el tudunk jutni két órán belül”
Szvétecz Róbert – üzemeltetési ágazatvezető
Szvétecz Róbert az év eleje óta a teljes cégcsoport üzemeltetési feladataiért felelős, beleértve a partnercégeknek az Antenna Hungária által szerződéses alapon üzemeltetett telephelyeit is. Csapatának országszerte több mint ötezer telephelyre kell kiérni akár két órán belül, ha műszaki hibát észlelnek. A digitalizáció következtében egyre kevesebb a személyzettel ellátott állomás, a berendezéseket távfelügyeleti központokból vezérlik. A technológiai fejlődés folyamatos tanulást követel meg az üzemeltetőktől, akik a muzeális, elektroncsöves nagyadóktól a harmadik generációs bázisállomásokig bármilyen rádiótechnikai eszközt meg tudnak javítani.
Antenna: Elég szerteágazó a cégcsoport tevékenysége, és ha jól értem, most már minden műszaki, üzemeltetési feladatért az ön által vezetett részleg felelős, a tévéadóktól a mobiltelefonos bázisállomásokig.
Szvétecz Róbert: Igen. Az Antenna Hungáriának van saját infrastruktúrája, és van az az infrastruktúra, amit külső partnereknek üzemeltetünk. Adóberendezések, mikrohullámú berendezések, antennák és az ehhez kapcsolódó műszaki környezet, például az áramellátás, dízelaggregátorok, az épületekhez kapcsolódó legapróbb szerkezetek üzemeltetése, fenntartása mind ennek az ágazatnak a feladata. Ugyanakkor szolgáltatunk is: legnagyobb partnereink között vannak mobiltelefon-szolgáltatók vagy például a Magyar Honvédség, akiknek hálózatüzemeltetési szolgáltatásokat adunk el. Az egyik magyarországi mobiltelefon-szolgáltató teljes bázisállomás-hálózatának az üzemeltetését, fenntartását végezzük, míg egy másik mobilcég vidéki bázisállomás-rendszerét üzemeltetjük. A honvédségnek is van egy országos mikrohullámú távközlési hálózata, aminek a teljes üzemeltetése szintén a mi feladatunk. Több mint ötezer telephelyre járunk országosan. Ha bármi hiba adódik és a berendezés beavatkozást igényel, akkor oda el kell jutni, és meg kell azt oldani.
Antenna: Ezeket a feladatokat önállóan vagy alvállalkozók bevonásával végzi el a cég?
Sz. R.: Elsősorban vezeték nélküli távközléstechnikában vagyunk otthon, a műszaki, rádiós infrastruktúra működtetését teljes egészében mi magunk csináljuk. Alvállalkozóknak olyan feladatokat adunk, mint például a területfenntartás, fűnyírás vagy a légkondicionáló berendezések karbantartása, javítása. Van egy-két olyan kollégánk is, akik a tornyok, tehát a beton- és acélszerkezetek fenntartásáért felelnek. Nemrégiben felújítottuk a lakihegyi 314 méteres tornyot: újrafestettük, korrózióvédelemmel láttuk el, és statikailag is megerősítettük.
Antenna: A rádiótechnika elég gyorsan fejlődik, akár a GSM-et nézzük, akár a műsorszórást. Ez milyen kihívásokat jelent az üzemeltetésben?
Sz. R.: Elengedhetetlen a folyamatos tanulás a kollégák részéről, mert újabb és újabb berendezések kerülnek be, nem csak a saját, de a partnereink rendszereibe is. A GSM mellett megjelent a harmadik generációs hálózat, ennek a fenntartásához, üzemeltetéséhez, szervizeléséhez is értenünk kell. A gyártók által szervezett tanfolyamokon sajátítják el a kollégák az ehhez szükséges ismereteket. A GSM technológiával vagy a digitális televíziózással kapcsolatos alapismeretek megszerzése érdekében kollégáink elég nagy számban vesznek részt külső, pl. egyetemek által szervezett szakképzéseken is.
Antenna: A műsorszórás digitális átállása, az új típusú digitális szolgáltatások megjelenése milyen plusz feladatokat jelent?
Sz. R.: Nem csak a digitális átállással kapcsolatban lesznek új feladataink, bár valóban ez fogja generálni az új szemléletet. Nagyon sok olyan állomásunk van, ahol most még személyzet dolgozik, ahol az analóg technikából adódóan emberi jelenlét szükséges, pl. a hetvenes évek környékén telepített adóállomásokon. A solti adó nagyon jó példa erre: ez egy szovjet gyártmányú, nagyon nagy teljesítményű, akkori technikának megfelelő adó, amit nem lehet távkezeléssel fenntartani. A digitális átállás következtében viszont egyre több olyan berendezés fog megjelenni, amihez semmiképpen nem kell emberi jelenlét, mert távolról, távkezeléssel, távméréssel felügyelhető, kezelhető. Ez a jövő útja. Az üzemeltetés szempontjából ez mindenképpen nagy változás.
Antenna: Tehát nem a telephelyeken, hanem vezérlőtermekben dolgoznak?
Sz. R.: Távkezelő vezérlőtermekben gyűlnek az információk ezekről a berendezésekről: bármilyen paramétere változik az adónak vagy az adott berendezésnek, jelzésként megjelenik az üzemeltetési központban. Ez részben már ma is így működik, egyre kevesebb olyan adónk van, ami feltétlenül igényli az emberi jelenlétet. Ez az egyik változás. A másik az, hogy a digitális hálózat üzemeltetési szempontból más felépítésű: más a frekvenciakiosztás, a frekvenciatervezés, a hálózattervezés. Több telephelyen, kisebb teljesítménnyel működő, más hierarchiájú adóhálózatról van szó.
Antenna: Új tornyokat kell építeni?
Sz. R.: Nem feltétlenül. A meglévő tornyaink is megfelelők erre a célra, de elképzelhető, hogy új tornyokat is építünk, vagy pedig olyan helyekre települünk be, ahol már meglévő távközlési szolgáltatások működnek.
Antenna: Hány olyan tornya van az Antenna Hungáriának, ahol más szolgáltatókkal közösködnek?
Sz. R.: Nagyon sok. Üzleti alapon is kínáljuk partnereinknek a betelepülést. A nagyobb telephelyeinken, tehát az olyan tornyokon, amelyek stratégiai helyeken vannak – hegytetőkön, például a Széchenyi-hegyen, messziről is látni lehet a rengeteg antennát, az nem mind a miénk. Mobilos betelepülés szinte minden nagyobb telephelyünkön van, és több telephelyet adunk bérbe, mint amennyit mi bérbe veszünk. A távközlési és az üzleti kommunikációval foglalkozó részlegünk pedig a mobilosok telephelyeit is használja.
Antenna: Nagy szervezeti átalakítások történtek a cégnél, területi üzemeltetési központokat hoztak létre. Ez mit jelent?
Sz. R.: Az év elején volt a szervezeti átalakulás, ami a cégcsoport műszaki üzemeltetési tevékenységeit egy ágazatba, szervezeti egységbe terelte. Öt területi üzemeltetési központot hoztunk létre, amelyek az adott országrész műszaki infrastruktúrájáért, annak üzemeltetéséért felelnek.
Antenna: Nekik tehát mindenevőnek kell lenni, vagyis a műsorterjesztéshez és a távközléshez is kell érteni?
Sz. R.: Így igaz. Vannak átfedések szaktudásban és infrastruktúrában is, és vannak olyan szakemberek, akik jobban értenek az egyik rendszerhez, mint a másikhoz.
Antenna: Működik valamiféle riadólánc, hogy ha valahol meghibásodik valami, kinek, honnan és mennyi időn belül kell odaérnie?
Sz. R.: Ha belső a szolgáltatás, tehát műsorterjesztés vagy távközlés, akkor a szabályzatban szerepel, hogy mennyi időn belül kell kiérni. Ha külső cégnek van problémája, a szerződés tartalmazza, hogy milyen típusú hibákat mennyi időn belül kell elhárítani. Erre ügyeleti rendszert tartunk fenn. Minden üzemeltetési központban minden szolgáltatáshoz ügyeletes párosul a nap 24 órájában, az év 365 napján. Természetesen nem ül bent feltétlenül a hibára várva, éjszaka lakásügyeleti rendszer működik. Úgy van felépítve ez a rendszer, hogy az ország bármely pontjára két órán belül el tudunk jutni bármikor. Ezt az öt területi központ földrajzi elhelyezkedése is lehetővé teszi.
Antenna: Mit jelent a távközlésben vagy a műsorszolgáltatásban a minőség-ellenőrzés? Ha valaki betelefonál, hogy „hangyás” a kép, akkor kivizsgálják?
Sz. R.: Természetesen mindenképpen kivizsgáljuk. Ugyanakkor komoly automata mérőrendszerek működnek, amelyek az adók kimeneti paramétereit ott helyben is mérik, és folyamatosan beküldik az üzemeltetési központba, ahol bármikor be tudunk avatkozni, ha szükséges.
Antenna: Hogyan védekeznek az ellen, ha valaki a fejébe veszi, hogy rácsatlakozik valamelyik adótoronyra és a saját műsorát sugározza rajta?
Sz. R.: A telephelyeink fizikai védelemmel is el vannak látva. Ehhez előbb be kellene oda törni, ismerni kellene a berendezéseket, és rá kellene csatlakozni a saját műsorral. Ha nincs személyzet az állomáson, a kamerás biztonsági rendszer akkor is riasztana, és rögtön oda tudnánk küldeni valakit.
Antenna: Történt már ilyesmi?
Sz. R.: Nem tudok róla. Arról hallottam, hogy egy-egy jeles nemzeti ünnepen a hetvenes években még kivonultak az erre feljogosított szervek a stratégiailag fontosnak ítélt adókhoz. Fegyveres őrség a mai napig működik két stratégiai fontosságú telephelyen, a Széchenyi-hegyen és Solton.
Antenna: Melyik a kedvenc tornya az országban?
Sz. R.: Műszakilag a solti vagy a lakihegyi tornyaink a legérdekesebbek. Mindkét torony egy több mint 300 méter magas acélszerkezet, ami egy tenyérnyi területen áll. A solti adóberendezés ritkaságnak számít: gőzzel hűtjük az elektroncsövet, ami előállítja ezt a rádiótechnikában egyébként páratlan teljesítményt. Ma már léteznek olyan adók is, ahol csak félvezetőket használnak. Külön vízdesztillálója van a solti állomásnak, ami arra szolgál, hogy a vizet, amivel hűtjük a berendezést, ott állítjuk elő. Tehát az elektronikában jártas embereknek ez egy igazi csemege, be is tudja sugározni középhullámon az egész országot.
Antenna: A rádiótechnikán kívül mi mindent kell még üzemeltetniük?
Sz. R.: Viszonylag nagy gépjárműflottánk van, aminek az ügyes-bajos dolgait intézni kell. Erre van egy külön szervezetünk, amelyik a flottamenedzsmenttel foglalkozik. Az ingatlanjainkat is fenn kell tartani. A Gerecse tetején van a legkevésbé jól megközelíthető tornyunk, régebben ott még olyan szolgálat működött, hogy egy hétig laktak fönn az ügyeletesek, és hetes váltásban dolgoztak. Ma már nincs ott személyzet.
Antenna: Hogyan került az Antenna Hungáriához, és miért érdekli a rádiótechnika ennyire?
Sz. R.: Már apró gyerekkoromban rádióamatőr-klubba jártam, világéletemben érdekelt a rádiózás. Ezért is mentem az akkori Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolára, ami a Posta szakképző főiskolája volt, ott végeztem a vezeték nélküli távközlési szakon. A vezeték nélküli területen nem találtam állást, úgyhogy a Matávnál helyezkedtem el. Akkor kezdődött a telefonközpontok digitális átállása Magyarországon, ebbe sikerült belekerülnöm, az Ericsson-központokkal foglalkoztam a győri Rendszertámogató Központban. Aztán amikor elindult a Pannon Magyarországon, ott is szerettem volna kipróbálni magam, és sikeresen megpályáztam egy állást. Ebben nagy segítség volt a matávos tapasztalat, mert mind a kettő telefonrendszer, mind a kettő digitális rendszer, hasonló alapokon, csak az egyiknél van még egy vezeték nélküli technológia is. A Pannontól ide, az Antenna Hungáriához akkor kerültem, amikor a cég elkezdte előkészíteni a harmadik mobilszolgáltató indulását, és erre létrehoztak egy projektirodát. Miután a projekt befejeződött, az üzemeltetés környékén maradtam, akkor még mint szervizközpont-vezető. A belső átalakulások óta az általam vezetett csapathoz tartozik a teljes műszaki üzemeltetés.
Antenna: Mivel foglalkozik a szabadidejében?
Sz. R.: Sokáig intenzíven rádióamatőrködtem, most már kevesebb időm van rá. Van egy újabb hobbim, ami szintén gyerekkori álom volt: három-négy éve tanulok repülni. Motoros kisrepülőgéppel repkedek. Régebben a hifi is érdekelt, szeretek hátradőlve klasszikusokat, dzsesszbe hajló dolgokat hallgatni.
Antenna: Az Antenna Hungária által sugárzott műsorok közül melyeket hallgatja?
Sz. R.: Érdekes módon a közszolgálati adók érdekelnek a legjobban. Nem szeretem, kevésbé hallgatom a kereskedelmi rádiókat. Autóban reggel a Kossuth, ha éppen nem tetszik, akkor a Petőfi a következő.
