Tévéadó, mint égen a csillag

Új csatornák a kínálatban

Minden eddiginél több magyar nyelvű adó kér csatornahelyet a szolgáltatóknál. A programcsomagok összeállításakor azonban gyakran nem az üzleti szempontok döntenek, a régi adók rendkívül erős szereplők a műsorkínálatban, így a verseny egyelőre nem olyan éles, mint azt várni lehetne. Milyen új adókat nézhetünk nemsokára, és vajon ki éli majd túl a nagy tülekedést?

Év végén és jövő év elején minden eddiginél több, egyes, talán túlzó becslések szerint akár tizennyolc új magyar nyelvű televíziócsatorna is indulhat itthon. A helyi médiavállalkozók próbálkozásai mellett mostanában a nemzetközi multinacionális médiaóriások is nagy lelkesedéssel vetik bele magukat a magyar televíziós piac küzdelmeibe, sőt van olyan mostanában beharangozott csatorna, amit egy költségvetési intézmény indítana el a közeljövőben.

Egyesek azért látnak lehetőséget magyar nyelvű tévécsatornák indításában, mert tudják, hogy a tematikus csatornák reklámbevételei lassan, de biztosan nőnek, és az analóg földi frekvenciák lekapcsolásával, illetve a digitális műsorszórás bekapcsolásával újabb lehetőségek nyílnak a kis tévék előtt, másokat viszont egyszerűen csak a kábelszolgáltatók által fizetett fejpénz motivál. Szórakoztatóipari óriások és helyi médiaszakemberek küzdenek meg tehát a mai csatornahelyekért, és egyelőre nem lehet tudni, hogy kik lesznek a befutók.

Nőnek a nagyok

Tavasszal bejelentett hír szerint erőteljes közép-európai terjeszkedésbe kezdett az NBC, az egyik legnagyobb amerikai médiavállalat, s emellett igazi rohamot indított a nézőkért az RTL Klub tulajdonosi köréhez tartozó IKO.

Az NBC első adóit jövő év elejére várhatjuk, és első körben a nevéből is adódóan tudományos-fantasztikus sorozatokat sugárzó SciFi Channel, a horrorfilmekre szakosodott 13th Street és a krimiket, sorozatokat adó, a dél-amerikai államokban az NBC A kategóriás sorozatairól (Vészhelyzet, Szökés) ismert Universal Channel fog megjelenni a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel piacon.

Az eddigi várakozásokat azonban módosíthatja, hogy a cég váratlanul felvásárolta a szintén amerikai Sparrowhawk Mediát, amely Európában a családi tévéfilmeket sugárzó Hallmarkról híres. Az akvizíció azért befolyásolhatja a magyarországi csatornakínálatot, mert a Sparrowhawk szintén terjeszkedésre készült a kelet-európai piacon, két új adót is indított volna ősztől. A filmekre szakosodott Movies24 és a gyerekeknek szóló KidsCo bevezetése már jóval előrébb tart, mint az NBC magyar nyelvű adói, ezért várhatóan az új tulajdonos első körben ezekre a csatornákra koncentrál majd.

Ha nem is ilyen nagy léptékben, de szintén terjeszkedni kezdett a Music Televisionről, a VH1-ről, a Viváról vagy éppen a Comedy Centralról híres Viacom is. A cég október elsején indította a Music Television magyar mutációját, de már belekezdett a várhatóan jövőre induló Comedy Central humorcsatorna szervezésébe is. (A tengerentúlon a South Parkról és a Colbert Reportról híres csatorna magyar változatán állítólag nagyrészt magyar humoristák műsorait láthatjuk majd.) Sőt iparági pletykák szerint 2008 végén már magyar nyelven is fogható lesz a harmincasok zenei igényeit kiszolgáló VH1 is.

Mindenhol plusz

Erőteljesen fejleszt a Film+ és a Sportklubot vagy a Coolt is üzemeltető IKO Romania Srt. is. Az RTL Klubban is tulajdonrésszel rendelkező IKO Productions romániai testvérvállalata hat új adót is indítana jövő év elején, és ezzel tulajdonképpen egy egész csomagnyi programot kínál majd 2008-ban. Az új csatornák közt van sport (Sportklub+) és film (Film+2) tematikájú, de külön adót kapnak a női sorozatok (Sorozat+), a dokumentumfilmek (Doku+), a bűnügyi filmek (Krimi+) és a vígjátékok (Poén) kedvelői is. (Az új adók indulásának az iparági szereplők közt már elterjedt hírét egyébként az IKO még nem erősítette meg hivatalosan.)

Kérdés azonban, hogy az IKO hogyan tudja majd mind a kilenc adóját bevinni a kábelszolgáltatók kínálatába, hiszen az analóg helyek beteltek, cserélni pedig a szerződések és a hűséges nézők ellenállása miatt nagyon nehéz. Az IKO azonban minden bizonnyal már most a digitális korszakra készül.

Oktatás nehéz helyzetben

A nagyok árnyékában két oktatási, ismeretterjesztő adó is indulhat. Az egyik a Magyar Tudományos Akadémia nevével fémjelzett csatorna, a másik pedig a magánszemélyek által bejegyzett Iskola Tv, amely jelenleg új befektetőkre vár, viszont esélyeit növeli, hogy már több kábelszolgáltatóval van érvényes szerződése.

Az MTA adójáról eddig annyit lehet tudni, hogy valószínűleg Akadémia Tv néven indul majd 2007 novemberében, a magyar tudomány ünnepén. A csatorna a hivatalos közlések szerint 1,5 milliárd forintos éves költségvetésből gazdálkodhat majd, a tudomány, kutatásfejlesztés témáit terveik szerint professzionális médiaeszközökkel jelenítik majd meg, de azért állítólag nem mondanak nemet azoknak a hirdetőknek sem, akik a magyar tudomány sikereinek közvetlen közelében akarnak majd reklámozni.

Az biztos, hogy az Akadémia Tv-nek nagyon nehéz dolga lesz, hiszen az egyik legzsúfoltabb szegmensben, a tudományos-ismeretterjesztő adók között kell megállnia a helyét, és olyan csatornákkal kell felvennie a versenyt, mint a Spektrum, a Discovery és különböző mutációi (Discovery Science vagy éppen Civilisation), illetve a Viasat Explorer és a History.Nincs hely

Hogy kik lesznek a befutók az egyre erősödő versenyben? Erre egyelőre nehéz válaszolni, hiszen a jelenleg még a legtöbb előfizetővel rendelkező analóg kábelhálózatokra szinte már lehetetlen bekerülni, lassan ugyanis nincs már olyan külföldi adó, amit gond nélkül ki lehetne venni a kínálatból, a magyar nyelvű csatornákkal pedig általában hosszú távú szerződésük van a szolgáltatóknak.

A silány vagy éppen minőségi, de kevéssé nézett programokat kínáló adókat sem lehet könnyen kihagyni a már meglévő kínálatból, hiszen minden tévének van rajongói tábora, akik nem örülnének, ha elvennék tőlük kedvenc adójukat. (A minőségi rétegtévékhez, illetve a speciális közönséget kiszolgáló csatornákhoz való nézői ragaszkodás példáiként elég, ha csak a magyar kulturális elitet megmozgató Mezzo-ügyre vagy a Nickelodeon lekapcsolása elleni sajtóharagra gondolunk az utóbbi pár évből.)

Ráadásul a tévécsatornáknak olyan szerződésük van, amely egyáltalán nem tartalmaz a nézettségre vonatkozó elemeket, például a kábelszolgáltatóknak akkor is a szerződésben foglaltaknak megfelelően fizetniük kell egy adóért, ha annak nézettsége drasztikusan csökken rövid idő alatt.

Éppen ezért jó üzlet csatornát indítani Ma-gyarországon, és nem csak a multinacionális nagyvállalatoknak, hanem a viszonylag tőkeszegény magyar vállalkozóknak is. Ha egy médiavállalkozónak sikerül két-három éves szerződést kötnie valamelyik kábelszolgáltatóval, akkor biztonságban érezheti magát. A csatorna az előfizetők után kapja az előre kialkudott összeget (egy általános tematikájú adó előfizetőnként havonta 30-80 forintot kérhet, míg mondjuk egy tudományos csatorna akár 50-150 forintba is belekerülhet a kábelszolgáltatónak), és ezt a havi pénzt igen kevéssé befolyásolja, hogy milyen műsor megy éppen a csatornán.

Digitalizációra várva

A multinacionális cégek éppen ezért (már ha ismerik a magyarországi állapotokat) már a digitalizációra és az azzal járó csatornabőségre várnak. A cégek, cégcsoportok teljes, sok tematikát lefedő csomagok összeállításán fáradoznak azt remélve, hogy előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor a nézők maguk válogathatják meg, hogy milyen adókat akarnak nézni és milyen csatornákért nem hajlandók egyetlen fillért sem áldozni.

Kérdés az is, hogy az előfizetők hány százaléka akar majd maga válogatni a kínálatból, és mekkora hányaduk nem akarja majd például saját kezűleg összeállítani a neki legmegfelelőbb programcsomagot.

A nagyoké a jövő?

Persze mindezeken túl az is fontos egy csatorna túlélése szempontjából, hogy milyen tematikájú, illetve milyen tartalmakat kínál. Jelenleg például túlkínálat van ismeretterjesztő-, tudományos-, film- és sportcsatornából, viszont van még jó néhány olyan témakör, amelyre Nyugat-Európában sikeres adók épültek, de nálunk még nem foglalkozik velük senki sem. Így minden bizonnyal jó eséllyel indulna egyes nézői csoportok kegyeiért egy horroradó, egy divattal és trendekkel foglalkozó női csatorna, sőt akár egy magyar nyelvű erotikus adó is.

Az ilyen tematikák viszont eleve gazdaságtalanná teszik egy adó működését a nem túl nagy magyar piacon, ezért az ilyen szűk célcsoportokat vonzó tévéket általában regionális szinten, több nyelven érdemes elindítani. Ez pedig a multinacionális nagyvállatoknak megy igazán könnyen, még akkor is, ha a Tv Deko, a Tv Paprika vagy éppen a Sport1 példája ennek ellentmond némiképp.

De nem csak a többnyelvűség miatt vannak hátrányban a magyar alapítású adók a multinacionális cégek tévécsatornáival szemben, hiszen például a kis hazai tévék a műsorvásárláskor is nehezebb helyzetbe kerülnek a nemzetközi vásárokon. Nem is beszélve a saját gyártású műsorokról, amelyek költségvetése egy magyar adó esetében csak töredéke egy nagy nemzetközi mamutcég produkciós költségének. És akkor még a reklámköltségekről, az egész világon bejáratott márka erejéről nem is esett szó. Éppen ezért közép- és hosszú távon a multik adói minden bizonnyal talpon maradhatnak a magyar piacon is, bár szakértők szerint a már bejáratott, színvonalas kis magyar csatornák a reklámpiac hangsúlyeltolódásai miatt szintén túlélhetik a versenyt.

Az biztos, hogy az elkövetkező két-három évben jelentősen átalakul a piac, és ezzel együtt a szolgáltatók programkínálata, emellett megszűnik majd a kábelszolgáltatók kvázi monopolhelyzete, és további teret nyerhet majd a földfelszíni digitális műsorszórás és az IPTV.

A helyzet tehát fokozódik, és van rá esély, hogy tényleg a nézők legyenek a nyertesei a nagy médiacégek versenyének.

Szöveg: Szabó Zoltán