Digitális átállás

Idén elindulhat

Már az olimpiára elindulhat az új, digitális földi sugárzású platform, miután tavaly év végén hatályba lépett a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény módosítása. Készül az új médiatörvény is, és mivel a médiaszabályozás alkotmányos alapjának tekintett frekvenciaszűkösség a digitalizációval és az új technológiák térnyerésével megszűnik, a médiaszabályozást a meghatározó véleményformáló képességre fogják alapozni.

2007. december végén hatályba lépett a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló, tavaly nyáron elfogadott törvény első módosítása. Ennek értelmében a digitális hálózatüzemeltetői pályázatokat legkésőbb 2008. december 31-ig ki kell írni, a digitális platformon részt venni kívánó országos kereskedelmi televízióknak pedig legkésőbb 2011. június 30-ig le kell kapcsolniuk analóg sugárzásukat. Az országos kereskedelmi televíziók a törvénymódosítással egy évvel többet nyertek a felkészülésre, hiszen a korábbi céldátum 2010. július elseje volt.

A rádiós lekapcsolás céldátuma 2014. december 31., amennyiben addig a lakosság legalább 94 százalékát eléri a digitális rádió-műsorszolgáltatáson keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás, és a lakosság legalább 75 százaléka rendelkezik a digitális műsorszolgáltatás vételére alkalmas készülékkel. Amennyiben ezek a feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatók, az átállás határnapja az előzőkben meghatározott feltételek teljesülésével esik majd egybe.

A törvénymódosítás az analóg földfelszíni műsorszórást végző szolgáltatókat felmenti a műsorterjesztőkre vonatkozó kötelezettségek bizonyos köre alól. Ilyen kötelezettség például az átviteli rendszeren egy adott műsorszolgáltató részére nyújtott szolgáltatások korlátozása, illetve a szerződéskötési kötelezettség a kapacitás meghatározott százalékára.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság a törvénymódosításra is figyelemmel átdolgozta a pályázati dokumentációkat, amelyeket a pályázatokat felügyelő parlamenti bizottság előzetesen jóváhagyott. Az új tervezeteket az érintettek nyilvános konzultáción vitathatják meg, majd a konzultáció feldolgozását és a parlamenti bizottság ismételt jóváhagyását követően az NHH várhatóan 2008 tavaszán kiírhatja a tendereket.

Az NHH bizakodó

Pataki Dániel és Rozgonyi Krisztina, az NHH elnöke és alelnöke az Indexnek nyilatkozva azt mondták, hogy a földfelszíni digitális televíziózás beindulásának az lesz az előnye, hogy új versenyző jelenik meg a műsorelosztási piacon. Az ország lakosságának 26 százaléka még mindig tetőantennán nézi a három földi sugárzású televíziót, számukra minőségi ugrás lesz, ha ez a kínálat kibővül tíz-tizenöt csatornára.

Ha csak rajtuk múlik, még tavasszal kiírják a tendert, amivel időben, már tavaly nyáron elkészültek, csak a politikai konszenzus hiánya akadályozta meg, hogy az eredeti, tavaly őszi határidőre kiírják. „Ha minden jól megy, az olimpiára el tud indulni a platform” – mondta Pataki az Indexnek.

Az NHH öt televíziós és egy rádiós multiplexet pályáztat, és ezek közül a rádiós, valamint három televíziós indulhat el az első körben. A három tévés közül az egyik mobiltévés multiplex lehet. A másik két multiplexen így a kódolás típusától függően tíz-tizenöt ingyenes vagy többnyire ingyenes tévécsatorna, és esetleg további néhány fizetős csatorna indulhat el.

Az NHH nem ír elő üzleti modellt, ezt majd a pályázók döntik el. A vevőkészülékre (set-top-boxra) vonatkozó kötelezettségek maguk után vonhatnak olyan üzleti megfontolásokat, amik az előfizetéses modell felé terelhetik a pályázókat, de ez az ő döntésük. Valószínűleg ingyenes és előfizetéses csatornák egyaránt megjelennek majd a kínálatban. Az NHH csak olyan kötelezettségeket ír elő, amik a vevőkészülékre vonatkoznak – hogy elérhető és ebben a 26 százalékos rétegben is megfizethető legyen.

Új médiatörvény készül

A Miniszterelnöki Hivatal Audiovizuális Média Kormánybiztossága (AMK) Sarkady Ildikó vezetésével elkészítette a Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia jogalkotási koncepcióját. A koncepció célja a magyarországi médiaszabályozási reform elvi megalapozása, fő irányainak kijelölése és a szakmapolitikai egyeztetéseket követően napirendre kerülő kodifikációs feladatok előkészítése.

A dokumentum az AMK szakmai álláspontját tükrözi, ilyen értelemben nem tekinthető sem a kormány, sem a koalíciós pártok szakpolitikusai által már elfogadott anyagnak. A koncepció alapját a 2007 októberében egyeztetésre bocsátott szakmai vitaanyag képezte.

A koncepció áttekinti a tartalomra vonatkozó szabályozás, a versenyszabályozás, a közszolgálatiság, az intézményrendszer, valamint a finanszírozás jogalkotási kérdéseit, azaz azokat az elveket, amelyek alapján a konkrét normaszövegek megszülethetnek.

A koncepció a tartalomszabályozás területén az Európai Unió által elfogadott irányelv rendelkezéseinek átültetésére hívja fel a figyelmet. A versenyszabályozás területén a véleménybefolyásoló képességre helyezi a hangsúlyt, a meghatározó vagy jelentős véleménybefolyásoló képességgel rendelkező műsorszolgáltatókat olyan kötelezettségek terhelik, amelyek erősítik a médiapluralizmust, illetve enyhítik a meghatározó véleménybefolyásoló képesség hatásait.

A közszolgálatiság tekintetében a feladatorientált és finanszírozott közszolgálati médiumokat javasol világosan meghatározott közszolgálati szerep mellett, a reklámok fokozatos megszüntetésével. Az intézményrendszer kapcsán az ORTT helyébe az Országgyűlés alá rendelt új, megfelelő szakmai, személyi és pénzügyi autonómiával rendelkező médiahatóság létrehozására tesz javaslatot, amelynek tevékenységét 2012-ig teljesen össze kell hangolni az NHH működésével.

A Nemzeti Audiovizuális Stratégia (NAMS) jogalkotási koncepciója alapján megindulhat az új médiatörvény és a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása, és remélhetően az Országgyűlés tavaszi ülésszaka során elfogadják az 1996-ban született, kissé már idejétmúlt jogszabály helyébe lépő, a magyar médiapiacot hosszú távon megnyugtatóan rendező és az európai uniós elvárásoknak is megfelelő törvényt.

Meghatározó véleményformáló képesség

A Nemzeti Audiovizuális Stratégia jogalkotási koncepciója szerint a korábban a médiaszabályozás alkotmányos alapjának tekintett frekvenciaszűkösség a digitalizációval és az új technológiák térnyerésével megszűnik, ezért a médiaszabályozást a meghatározó véleményformáló képességre (MVK) kell alapozni. Ez a szabályozás elsősorban a televíziós és a rádiós piacra vonatkozna, az MVK-küszöb meghatározásának alapja az éves átlagos nézettség vagy hallgatottság volna.

A tervezet indokoltnak tartaná egy alacsonyabb küszöbérték alapján meghatározott, kevesebb kötelezettséget tartalmazó kategória, a jelentős véleménybefolyásoló képesség (JVK) bevezetését is.

Az MVK-kötelezettségek 20 százalékos éves átlagos nézettség vagy hallgatottság, míg a JVK-kötelezettségek 10 százalékos éves átlagos nézettség alapján kerülnének megállapításra, figyelembe véve az egyéb média- és sajtópiaci részesedéseket is. Egyúttal eltörölnék a jelenleg érvényben lévő kereszttulajdonlási szabályokat a televíziós piacon és jelentősen enyhítenék a teljes médiapiacra vonatkozó tulajdonosi korlátozásokat.

Viszont „az internetes oldalak piaci jelentőségét a tulajdonosi korlátozások szempontjából vizsgálni szükséges” – áll a tervezetben.

Az MVK, illetve JVK státusú szolgáltatókat terhelő kötelezettségek körébe tartozna az európai művek és a nemzeti kultúra kiemelt támogatása. A hír- vagy közéleti műsort készítő MVK-szolgáltatót emellett a kiegyensúlyozottság kötelezettsége is terheli.

Ugyanakkor „a kereskedelmi műsorszolgáltatók közszolgálati feladatok ellátására nem kötelezettek”: az MVK, illetve JVK státusú szolgáltatók tartalomfejlesztési hozzájárulás fejében mentesülhetnének a közszolgálati feladatok, például a hírműsorok készítésének kötelezettsége alól.

A tervezet szerint a már eltörölt üzemben tartási díj visszaállítása helyett a központi költségvetésből kellene finanszírozni a közszolgálati médiát, a médiafinanszírozás pedig – az ORTT vagy jogutódja helyett – a Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésébe kerülne.

Szöveg: Bodoky Tamás