„Osztódunk és koncentrálódunk”
Média Hungary 2008
Május 27–28-án a megszokott helyen, a Club Tihanyban tartották a 13. Média Hungary konferenciát. Az Osztódunk és koncentrálódunk – középpontban a fogyasztó címet viselő eseményen idén is, mint mindent évben, az ország médiapiacának, érintett politikusainak, szabályozó testületeinek és országos döntéshozó szerveinek reprezentatív képviselői jelentek meg megszólalókként vagy foglaltak helyet a sok száz fős hallgatóság soraiban. Az esemény főszponzora ebben az évben is – ezt már nevezhetjük hagyománynak – az Antenna Hungária Zrt. volt.
Az emberek szabadidejük 60%-át valamelyik médium fogyasztásával töltik. Ebből a Csermely Ákosnak, a konferencia elnök-főszervezőjének a programfüzetbe írott bevezetőjében is említett tényből kiindulva az eseményen a hangsúlyok a legtöbb előadásban a fogyasztói szokásokon, a fogyasztók igényein, érdekeinek és szempontjainak képviseletén, a számukra nyújtott szolgáltatások optimalizálásán volt. Mindehhez a technológiai kérdésekkel, a digitális hálózatokra kiírt pályázatok elbírálásával, a médiapolitika és -szabályozás kérdéseivel, a hírfogyasztással, a hirdetési piaccal és a politikának a médiában való jelenlétével foglalkozó előadások, kerekasztal-beszélgetések és fórumok adták meg a kontextust.
Új törvények, új szabályozók
Új médiatörvényre van szükség, hangsúlyozta az első előadó, Majtényi László, az ORTT elnöke, mert a jelenlegi hibás, és nem felel meg a digitális kor követelményeinek. Betartható szabályok intelligens alkalmazása, az állami beavatkozás csökkentése – így lehet összefoglalni egy új törvény és végrehajtása kialakításának szempontjait. Majtényi László emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a terjesztést, a tartalmat és a versenyt ellenőrző állami szerveknek összehangolt, világos politikát kell képviselniük, azok érvényesítésében fontos a következetesség, és a politika elveinek, valamint a testületek működésének is nyilvánosnak, láthatónak és átláthatónak kell lennie.
A következő felszólaló, Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, egyben az Európai Regulators Group (ERG) elnöke, a hírközlési piacról, illetve a médiapiacról szólva Álmok és valóság című, a szabályozói környezetről szóló előadásának bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a hírközlési piac még ma is jóval nagyobb, mint a médiapiac, ugyanakkor a médiapiac növekedési üteme jó másfélszerese a hírközlési piacénak. Az országos szabályozó testületek szerepköreit tisztázva a Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy az NHH infrastruktúra-szabályozást végez. Magyarországnak az elektronikus hírközlés, illetve a média területén az elmúlt tíz évben megtett útját reprezentálandó az NHH elnöke elmondta, hogy míg 10 évvel ezelőtt a három alapvető szolgáltatás, a hang, az internet és a televízió, a három legnagyobb infrastruktúra (a vezetékes, a kábel és a mobil) a keresztmetszetében úgy festett, hogy a telefonos szolgáltatások infrastruktúrája döntően vezetékes volt, televíziózni már lehetett kábelen is, és jelen volt már a mobiltelefonálás is. Pataki Dániel a döntően a piaci viszonyoknak, a versenynek tulajdonította, amit mint szabályozó az NHH is próbált elősegíteni, hogy mind a három alapvető infrastruktúrán mind a három szolgáltatás történhet, vagyis ezen infrastruktúrák mindegyike képes mindhárom szolgáltatás kiszolgálására. A mai, illetve a közeljövőbeni összkép fontos alakítója még a harmadik generációs mobil technológia és a digitális földfelszíni platformon megvalósuló televíziózás és mobiltelevíziózás. Mindezek mellett a műholdas technológia is egyre erőteljesebb szerephez jut, s az összes platform együtt versenyez a fogyasztókért.
Digitális átállás és piaci verseny
A digitális átállással kapcsolatban az NHH elnöke külön kiemelte annak fontosságát, hogy egy újabb platform tud majd bekapcsolódni a versenybe a televízió-előfizetőkért. A hazai háztartásoknak ma még több mint 20%-ához csak analóg platformon jut el a televíziós jel, s mindössze három országos csatornát foghatnak, a digitális átállással a választék jelentősen bővül, legalább tíz csatorna vételére lesz lehetőség ebben a szegmensben is. Az előadó utalt arra, hogy a földfelszíni televíziózás részesedése az elmúlt években csökkent, a kábel és a műhold teret nyert, ám a digitális átállás – ahogy ezt Jean-Francois Fenech, az AH vezérigazgatója későbbi előadásában hangsúlyozta is – várhatóan árnyalja majd ezt a képet. (Fenech, illetve az AH várakozásai szerint a digitalizáció jóvoltából a földfelszíni televíziózás piaci részesedése emelkedhet.)
A digitális átállással kapcsolatban a mobiltelevíziózás hazai esélyeit latolgatva Pataki egy 2007-es NHH-s kutatásra utalva elmondta, hogy a kérdések alapján a felnőtt lakosság 40%-a nyitott arra, hogy kipróbálja a mobiltelevíziózást. Ugyancsak fontos tanulsága a kutatásnak, hogy a mobiltelevíziós szolgáltatás iránt érdeklődők több mint kétharmada nem lineáris tartalmakban érdekelt, nem a szokásos struktúrában szeretné nézni a televíziós műsort, hanem a kiadott műsorrendtől eltérően válogatná a műsorokat, a saját személyes igényeinek megfelelően.
Rádiózás a digitális korban
A rádiózás hazai viszonyairól szólva az NHH elnöke a kutatás alapján felhívta a figyelmet arra, hogy ma a magyarországi felnőtt lakosság 85%-a hallgat rádiót, s a rádióhallgatók 60%-a 2007-ben úgy nyilatkozott, hogy a hajlandó lesz a rádiózásért anyagi áldozatot hozni, ha a digitális átállás megtörténik. Mindez arra utal, hogy a rádiózásban ma Magyarországon – a szkeptikusok vélekedése ellenére – vannak lehetőségek, a piac potenciált rejt.
Az április 24-én lezárt, a konferencia idején még a kiértékelési szakaszban lévő digitális szolgáltatói pályázattal kapcsolatban az előadó bizakodó volt: úgy vélte, a jelenlegi állás alapján bízni lehet abban, hogy a digitális televíziós átállási folyamat 2008-ban elkezdődhet.
A televízió-előfizetési díjról
A közszolgálatiságot, a köztelevíziózás és a politika viszonyát érintő, s a közszolgálatiság funkcióját, s ehhez kapcsolódóan a televízió-előfizetési díj szerepét vizsgáló előadást tartott a konferencia első napján Bodoky Tamás médiaszakértő, az Index újságírója. Ön melyik televíziót foglalná el, ha választást nyerne című előadásában szólt arról, hogy bár mára sokan komoly érvekkel megkérdőjelezik az államilag támogatott közszolgálati televízió létjogosultságát, ha úgy döntünk, hogy szükség van a közszolgálati médiára, akkor a fenntartás megfelelő eszköze lehet a fogyasztók által fizetett előfizetési díj.
Bodoky ennek szellemében felhívta a figyelmet az Európai Műsorszolgáltatási Unió ajánlásaira a finanszírozásra vonatkozóan. A közszolgálati műsorszolgáltatók európai szervezete 2007-ben mintaszabályozást tett közzé, amelyben azt javasolja, hogy a közmédiumok finanszírozásának legfőbb forrása a közszolgálati műsor-szolgáltatási díj, avagy az üzemben tartási díj legyen. Ezt a díjat háztartásonként vagy állampolgáronként javasolják kivetni, méghozzá úgy, hogy az állam csak a rászorulók helyett fizessen. A díj mértékét a parlament legalább négy évre előre állapítsa meg, méghozzá úgy, hogy az az inflációt automatikusan kövesse.
Az Európai Műsor-szolgáltatási Unió Bodoky szerint a legjobb európai gyakorlatot fogalmazta bele a mintaszabályozásba. Elmondta: a BBC esetében például a kormány állapítja meg az előfizetési díj mértékét, de hét évre előre, az infláció beszámításával, így biztosítva a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget. Németországban az üzemben tartási díjnak nem csak a műsorszolgáltatás, de a fejlesztések költségeit is fedeznie kell, megállapítása szövetségi szinten történik. A közmédiumok egy független bizottságnak terjesztik elő költségvetési igényeiket, és ez a bizottság tesz javaslatot a tartományi kormányoknak a díj mértékére.
A médiaszakértő szerint fontos lenne, hogy az előfizetési díj összegét ne a mindenkori kormánytöbbség állapítsa meg az éves költségvetési törvény keretében, hanem automatikusan növekedjék az infláció mértékével. Véleménye szerint az országgyűlés által létrehozott, a kormánytól és a közmédiumoktól is független bizottságnak kellene szakmai alapon döntenie az üzemben tartási díjról.
A fogyasztó a hírközlésben
A fogyasztó a hírközlésben és a digitális átállásban címmel tartott előadást Rozgonyi Krisztina, az NHH tanácsának alelnöke. A szakértő kifejtette, hogy a jelenlegi viszonyok mellett, a szabályozási struktúrák bevezetési szakaszának lezártával az NHH számára a feladat a fogyasztóhoz fűződő viszony újraértelmezése. A piac élénkítését, a verseny fenntartását szem előtt tartó NHH-nak a fogyasztók képviseletét, tudatosságuk, tájékozottságuk növelését is fel kell vállalnia. A digitális átállás időszakában fokozott hangsúlyt kell kapnia a fogyasztóvédelemnek, s annak, hogy mindenki megfelelő tájékozottsággal, a lehető legtöbb információ alapján hozhasson döntéseket arról, milyen médiát fogyaszt és milyen platformon.
A fentiekben ismertetett előadások mindössze egy kis mintavételnek tekinthetők a kétnapos konferencián a több tucat előadásban felvetett, nem kevésbé érdekes és húsba vágó témák köréből. A következő oldalakon Jean-Francois Fenechnek, az AH vezérigazgatójának Tihanyban elhangzott előadásából adunk közre részleteket.
Szöveg: Tóth Tamás
