„Előbb-utóbb mindenki belekezd…”

HD-szolgáltatás: technológiához a tartalom

Közpénzen kiszolgált plazmatévés tábor vagy a színes tévézéshez mérhető forradalmi újítás – sok a kérdőjel a nagyfelbontású tartalmak és sugárzásuk körül, de szerencsére válaszok is akadnak.

Magyarázó szószedettel jelennek meg mostanában a műszaki áruházak reklámbrosúrái: a futball-Európa-bajnokság és az olimpia előtt tévévásárlást tervezőket próbálják megtanítani arra, hogy melyik betűszó mit jelent. Egy GfK-felmérés arra is rávilágított, hogy a két évvel ezelőtti állapothoz képest (akkor volt focivébé) nagyjából háromszor több síkpaneles modellt hirdettek meg a kereskedők a különféle akciós újságokban.

Bármennyire is vonzók a nagyfelbontású televíziók, a HD-tartalmak vétele egyelőre kevesek kiváltsága, az ezeket előállító és terjesztő piaci szereplők ezért egyelőre kivárnak, s némi szkepszissel figyelik, hogy a pályára merészkedők nem égetik-e meg magukat.

Olimpia HD-ben

Az országos földi sugárzású televízióállomások közül az MTV kezdi el először a HD-felbontású tartalmak sugárzását, amihez az alkalmat a pekingi olimpia szolgáltatja. Bár tavaly ősszel jelentették be, a köztévé már egy évvel korábban, a közvetítési szerződés aláírásakor tudta, hogy lehetősége lesz a sportküzdelmekről HD-képet átvenni. (Ekkor egyéb HD-szolgáltatás még nem is volt az országban.)

Az MTV eredeti terve az volt, tudtuk meg Vigh Zoltán megbízott digitális igazgatótól, hogy az m2 analóg adását továbbító műholdas sugárzás helyett digitális HD- (nagyfelbontású) és SD- (ez a jelenleg széles körben használt normál felbontás) adásba kezdenek, erre volna kapacitás, amit butaság nem kihasználni. A cseréhez ORTT-döntés kellett, ami a napokban született meg. A médiahatóság által jóváhagyott ütemterv alapján fokozatosan áll át az új sugárzási rendszerre az m2, amelynek adása eközben a hagyományos SD-minőségben is fogható lesz. Az időközben HD-csomagokkal piacra lépő kábel- és műholdas szolgáltatók miatt azonban alternatív úton is eljuthat az olimpia HD-adása a nézőkhöz, még akkor is, ha ez egyelőre csak egy néhány tízezer, netán százezer fős piac lehet.

A műholdas és kábelszolgáltatók HD-csomagjaiban az eddigi néhány film-, dokumentum- és életmódcsatorna (Filmbox, History Channel, Voom HD) mellett minden valószínűség szerint augusztusban felbukkannak már a köztelevízió csatornái is. A többes szám nem tévedés: az MTV ugyanis nemcsak az m2-n, hanem az m1-en sugárzott olimpiai műsorszámokat is nagyrészt (de nem kizárólag) nagyfelbontásban adja majd. Ez akkor jön jól, ha bizonyos magyar vonatkozású vagy más okból kihagyhatatlan olimpiai műsorszámok egymással egy időben futnak.

Nem minden HD, ami lapos

Plazma- és LCD-tévéket bizonyára sokan azért vásároltak eddig, mert – a szabványok mélyebb ismerete nélkül – nagy képernyőre és moziszerű hatásra vágynak. A magyar piac nem túl nagy, a tévés szakemberek rendszerint az AGB piackutató tavalyi listáját emlegetik, amely alapján a hazai háztartások közel 7 százalékában volt olyan plazma- vagy LCD-televízió, amely elvileg – de nem bizonyosan – alkalmas HD-tartalom megjelenítésére. Ez az arány persze legutóbb karácsony körül bizonyára tovább emelkedett, s nyilván a nyári sportesemények előtt is sokan bevásárolnak tévéből. Legalábbis ez föltételezhető egy nemrég, a Szonda Ipsos által végzett felmérés eredményeiből, amely szerint a hazai családok 26%-a rendelkezik síkpaneles megjelenítővel. Ezzel persze a válaszadók közel sem azt állították, hogy valódi HD-képet produkáló tévékészülékük van.

De az üzletekben kínált akciós tévék jelentős része (többnyire a kedvezőbb árúak) csupán „HD Ready” címkéjű, vagyis a HD-adásokat a maga tökéletességében nem képes megjeleníteni, bár ahhoz igen hasonló élményt nyújt. A vételhez ráadásul mindenképpen kell valamilyen set-top-box, vagyis a nagyképernyős lapos tévé sem jelent feltétlenül HD-készséget.

Ha lehet, miért ne?

Az MTV tehát egyelőre a lakosság tehetősebb részének nyújt majd prémiumszolgáltatást, de Vigh Zoltán szerint más választásuk nemigen lehetett. „Az egész világ átáll a HD-re. Kereskedelmi szempontok miatt lehet ugyan ezt késleltetni, de mivel a köztévé – költözése során – többszörösen amortizálódott gyártósorát is lecseréli, kifejezetten pénzkidobás volna, ha nem egy modernebb, sokáig használható technológiát vásárolunk meg.” – magyarázza az igazgató.

A kereskedelmi okokból való késleltetésre jó példa a két országos kereskedelmi tévéadónk, de külföldi példák is vannak a hezitálásra, visszatáncolásra: a miénknél sokkal nagyobb vásárlóerővel rendelkező Németországban idén év elején szüntette be HD-adását a Sat1 és a Pro7. A döntést gazdasági okok indokolták, vagyis az, hogy míg a HD-tévézés pluszpénzbe kerül, a vevőkészülékek száma még alacsony, s extra bevételeket sem generál a sugárzás.

Az MTV vezetése erre azt mondja, ha képesek lesznek legyártani a műsorokat HD-minőségben, akkor miért ne fognának bele sugárzásukba? A köztévé saját HD-műsorainak gyártására alkalmas berendezésekhez nemrég közbeszerzési eljárást írt ki. „Aki felelős műszaki beruházást végez ma, az nem vásárol SD-eszközt” – mondja Vigh, miért célszerűbb a húszéves berendezések helyett a legkorszerűbbet venni. „Az SD technológiájú tévék hosszú évekig elműködhetnek még a nappalinkban, de a gyártásukra már kimondták a halálos ítéletet: az uniós EU RoHS (Reduce of Hazardous Substances) környezetvédelmi direktíva szerint az ólomtartalmú katódsugárcsöves technológia nemkívánatossá vált” – emlékeztet. A HD-tévével rendelkező nézők pedig azért pártolnak el az analóg adástól, mert az egyszerűen rosszabbul fest egy plazmatévén, mint egy hagyományoson. Betudható ez egyrészt az analóg adás rosszabb felbontásának, másrészt annak, hogy az olyan zavarokat tartalmaz az alkalmazott technológiának, illetve a képméretnek köszönhetően, amelyeket ezek a tévék felerősítenek.

Klasszikusok HD-ben

Vannak, akik már a televíziózás történetének olyan mérföldkövéről beszélnek, mint amikor a fekete-fehér adást váltotta fel a színes. (A helyzet azért is hasonló, mert a színes műsorszórás hazai bevezetése idején is csak a káderdűlőkben volt színes tévé.)

Az Eb és az olimpia (előbbit a Eurosport HD-adásán láthatjuk élesben) megfelelő marketingeszköz a HD-csomagok népszerűsítésére. Kérdés persze, hogy a nyári sporteseményeket követően marad-e elég jó minőségű tartalom, amely kiszolgálja a drágább HD-s kábeltévécsomagokra előfizető nézőket.

A köztévé az olimpia után is folytatni kívánja a HD-adást, a nem ebben a rendszerben gyártott programokat stúdióberendezésekkel konvertálják fel. A „felskálázás” jobb képet ad, mintha csak az analóg adást néznénk plazmatévénken, de a HD-képhez legfeljebb csak hasonlít. Kiváló minőségben vetíthetik ugyanakkor a klasszikus filmsikereket, a 35 milliméteres filmre forgatott anyagok annak idején lényegében HD-minőségben készültek, s így is sugározhatók. A HD-adások moziélményéhez hozzájárul a Dolby Surround 5.1-es hangrendszer, ezt azonban a köztévé az olimpia alatt műszaki okokból nem tudja még kihasználni, egy évig még hagyományos sztereó hangjelet sugároznak.

Az MTV átáll, a kereskedelmiek kivárnak

Jövőre már elvileg az összes MTV-s tartalmat HD-ben rögzítik, kivéve a közvetítőkocsival, a regionális stúdiókban készített, illetve az archív anyagokat. A HD-adás nagyjából négyszer akkora sávszélességet köt le, mint egy hagyományos SD-adás, így ehhez már digitális szórás kell. A köztévénél arra számítanak, hogy a földfelszíni digitális hálózat üzemeltetési jogát megnyerő szolgáltató az év végétől az m1 és az m2 HD-adását is sugározza majd. Persze ennek élvezői azok lesznek, akiknek alkalmas tévékészülékük és set-top-boxuk is van.

Az RTL Klub egyelőre nem készül beindítani HD-sugárzást, de ha hirtelen mégis kelendővé és ezáltal finanszírozhatóvá válna itthon a szolgáltatás, akkor a komolyabb sporteseményeket (Forma–1) s a népszerű tengerentúli sorozatokat egyből hadrendbe tudná állítani, ezek sugárzása, illetve rögzítése már HD-ben történik. Hozzájuk csatlakozhatnak legelébb a csatorna saját gyártású show-műsorai. „De folyamatosan senki nem fog HD-ben sugározni” – vélekedik Róbert Ákos vezérigazgató-helyettes. Egyelőre nem látszik, milyen plusz bevételi forrást jelentene a HD-sugárzás egy tévécsatorna számára. Úgy tűnik, inkább lesz majd pár év múlva ügyfélmegtartó szerepe, mint most ügyfélszerző vonzereje.

Honnan lesz a tartalom?

A Chello Zone londoni központjából lakonikus választ kaptunk HD-terveikkel kapcsolatos érdeklődésünkre („a közeljövőben nem tervezzük”), a Sport 1-et, a Filmmúzeumot és a Minimaxot is üzemeltető Chello Central Europe azonban ennél nyitottabb volt. „Sok a bizonytalanság a megtérülést illetően, de számolgatunk, hogy mekkora beruházással járna a HD elindítása, s csak idő kérdése, mikor fogunk bele” – közölte Hajós Balázs, a cég terjesztési igazgatója.

Továbbra sincs hír a HD-tartalmak gyártását ígérő Magyar HD Média Konzorciumról, egy új szolgáltató, a Hello HD viszont beindult, s úgy fest, a piac felső néhány százalékát próbálja lefölözni. Egyelőre hét db HD-csatornát (Eurosport, HBO, Filmbox, History, National Geographic, Music Max Adult, m2) szerepeltet kínálatában. Hogy a módosabbakat célozza meg, az abból is látszik, hogy hűségnyilatkozat fejében kitelepített set-top-box helyett a szolgáltató megvásároltatja ügyfeleivel a vevőkészüléket, százezer forintért.

„A műsorterjesztők úgy tekintenek a HD-ra, mint egy olyan plusz bevételi forrásra, amellyel eladhatóbbá teszik digitális csomagjaikat” – magyarázza egy forrásunk, aki azt tapasztalja, nem tudják még a kábelszolgáltatók, érdemes-e a HD-adást nyújtó csatornák magasabb díjait megfizetniük. Ráadásul a HD-műsorok a nézők szemében igazán csábítók akkor volnának, ha nekik dedikált műsorszámokat sugároznának a tévécsatornák. Amíg azonban ugyanazt a focimeccset lehet megnézni rajta, mint a szimultán sugárzott SD-változaton, addig nem biztos, hogy tömegek pénztárcáját nyitja meg a nagyfelbontású tartalom.

Antenna Digital: HD teljes körben

Az Antenna Digital mindenesetre júniusban teljes mértékben elérhetővé tette előfizetői számára a digitális kábeltévé-szolgáltatást: bevezették a teljesen digitális beltéri egységet, amely HDMI (digitális) csatlakozóval is rendelkezik, és ennek megfelelően digitális módon adja át a tv-készüléknek a tévéadást. Az AH lakossági szolgáltatása ezzel egy időben kezdte meg a HD minőségű adások sugárzását is. A csomag ára ránézésre nem vág földhöz, az EuroSportHD-t, a NationalGeographicHD-t és az olimpia ideje alatt az m2 csatornát tartalmazó szolgáltatás 990 forintba kerül havonta, s emellé 799-ért választható még a HBOHD adása is. Belépési vagy telepítési díjat ugyan egyik csomagért sem számítanak fel, a szükséges digitális beltéri egység akciós bérleti díja azonban havonta további 1490 forint, s egyszeri díjként 4990 forintot kérnek el. A beltéri egységgel nem csak az új HD-csatornák, hanem az összes hagyományos adás digitális minőségben élvezhető – közölte lapunkkal az AH.

A HD-szolgáltatás olyan funkciókkal tehető még vonzóbbá, amelyekre az analóg kábeladások nem képesek; elektronikus műsorújság, a többnyelvű (magyar szinkron vagy eredeti) hangsáv, programozhatóság és számtalan más kényelmi szolgáltatás. Ilyen a PVR (Personal Video Recorder), vagyis olyan set-top-box, amelyet képmagnóként használhat az előfizető. (Az USB-s és a kártyás flashmemóriák fejlődésével a helyzet később durvulhat: közvetlenül a készülékbe dugott adattárolónkra rögzíthetjük a kiválasztott műsorszámot.) Vagy számba jön a VOD (Video on Demand) szolgáltatás, amely alatt az online műsorfüzetből kiválasztható filmnézést értjük, illetve ennek havi előfizetéses változata, az SVOD. A terjesztők csomagjaiban egyelőre nem találunk olyan különleges szolgáltatást, amely kifejezetten a nagyfelbontású képre alapoz, nem lehet például felnagyítani egy sportesemény visszajátszott képének egyes részleteit.

A sajtóban fél évvel ezelőtt született, HD-vel kapcsolatos áttekintések végkicsengése az volt, hogy fölösleges a borsos árú tévékészülékek vásárlásával sietni, érdemesebb megvárni, amíg csökken az áruk, addigra a programkínálat is gazdagabb lesz. Ehhez képest a köztévé, néhány kábelcsatorna és a műsorterjesztők mégiscsak belevágtak. Ahogyan egyik forrásunk fogalmaz: „Belekerültünk ebbe mind, mint Pilátus a krédóba. Mindannyian a versenytársak s a piac többi szereplőjének lépéseit figyeljük. De biztos, hogy előbb-utóbb mindenki belekezd az üzletbe, s még az is lehet, hogy megéri.”

Szöveg: Kiricsi Gábor