Hazai galériák külföldi vásárokon
Társadalmi felelősségvállalás, kultúratámogatás
Április 28-án adták át az idei Antenna Képzőművészeti Díjat. A közvetlen célját és formáját tekintve egyedülálló támogatást idén a budapesti acb Galéria és a Berlinben működő LADA project nyerte.
Különleges, a hazai gyakorlatban teljesen unikális formát teremtett az Antenna Hungária Zrt. a magyar kortárs művészet nemzetközi reprezentációjának segítésére. A 2007-ben alapított s először múlt év tavaszán átadott Antenna Képzőművészeti Díj magyar művészek külföldi bemutatkozásához járul hozzá évi 3 millió forinttal. A bemutatkozás ugyanakkor jelen esetben nem csupán egy-egy kiállításon való megjelenésben ölt testet, hanem a nemzetközi műkereskedelembe való bekapcsolódás, az art trade vérkeringésbe való belekerülés elősegítése a cél.
Világos átjárások, szakmai kritériumok
A legmesszebbmenőkig elismerve a nonprofit szférában való jelenlét fontosságát, a díj koncepciójának megalkotói úgy vélték, hogy – amint az a nemzetközi trendekből is jól látható – a nem kereskedelmi vonal és a műkereskedelem kapcsolódásai mára világosan érzékelhetők. Olyannyira, hogy a magyar kortárs művészet egésze szempontjából tekintve is egyértelmű, mennyire fontos a hazai kereskedelem nemzetközi szintre emelése.
Mindezt szem előtt tartva az Antenna Képzőművészeti Díj pályázati rendszerét úgy alakították ki, hogy a támogatásért olyan, alkalmilag társuló 3-5 fős művészcsoportok jelentkezhetnek, akik egy galériához tartoznak. A támogatást a győztes pályázók galériájának a művészek külföldi vásáron történő bemutatására kell fordítaniuk. A színvonal biztosítása érdekében ugyanakkor a jelentős nemzetközi vásárokon való részvételt komoly feltételekhez kötik az események szervezői. Éppen ezért az Antenna-díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a pályázó csoportok galériái megfeleljenek a pályázatban megjelölt vásáron való részvétel kritériumainak.
A díj súlyát és szakmai színvonalát az is jól jelzi, hogy a szakértői kuratóriumba az AH Petrányi Zsoltot, a Műcsarnok igazgatóját, Zimányi Zsófiát, a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatóját, Spengler Katalin művészeti szakértőt, Sasvári Editet, a Kiscelli Múzeum igazgatóhelyettesét kérte fel, az Antenna Hungáriát pedig Tóth András, a vállalat kommunikációs igazgatója képviselte.
Nyolc csoport, hatvanegy mű
Az idén kiírt pályázatra nyolc galériához tartozó harmincegy művész 61 műalkotással jelentkezett. Az acb Galéria, az Inda Galéria, a Kisterem, a Knoll Galéria, a Körmendi Galéria, a LADA project, a NextArt Galéria és a Stereo Gallery művészeinek projektjei közül a kuratórium az acb és a LADA tervezetét találta a legérdemesebbnek a támogatásra, vagyis akárcsak a 2007-es díj esetében, idén is két galéria között oszlik meg a 3 millió forint. (Tavaly a Deák Erika Galéria és a Vintage Galéria művészei nyerték el a díjat. Az előbbiek az őszi berlini Art Forumon, a Vintage a Paris Photón szerepeltek).
Díj a közönségtől
Az Antenna Hungária épületében a földszinten működik az Antenna Galéria. Kézenfekvő volt az ötlet, hogy a beérkezett pályaművek közül néhányat itt bemutassanak a közönségnek. A zsűri az összes galériától kiválasztott 1-1 munkát, s ezeket a díjról szóló döntés megszületése után kiállították. Ennek eredményeként az AH dolgozóinak szavazatai alapján született meg az első Antenna Hungária Közönség Díj. A nyertes Göbölyös Luca lett, akit a Knoll Galéria képvisel, a díj összege pedig 300 000 forint.
A nyertesekről
Az acb Galéria Braun András és Szűcs Attila festményeit, Halász Péter objektjeit, Tarr Hajnalka grafikáit és Várnai Gyula printjeit viszi az Arte Fiera di Bologna nemzetközi kortárs képzőművészeti vásárra 2009 januárjában. A LADA project a 2008-as berlini Art Forumon mutatja be Lakner Antal, a Kis Varsó, Németh Hajnal, Sugár János és Komoróczky Tamás műveit.
Külön érdekesség, hogy a két galéria közül csak az egyik, az acb működik Magyarországon, mégpedig Budapesten, a VI. kerületi Király utca 76-ban. A LADA project székhelye Berlin, Gormannstrasse 16.
Az acb Kortárs Művészeti Galériát 2003-ban hozta létre Pados Gábor gyűjtő és a nonprofit szféra egyik elismert szaktekintélye, Szoboszlai János művészettörténész, kurátor. Kettejük közös erőfeszítéseinek köszönhetően hamar a galériás világ élvonalába került az acb. A hazai szcéna olyan kiemelkedő középgenerációs, illetve ígéretes fiatal művészeit képviseli a festészettől a videón, médiaművészeten, grafikán, digitális printeken és a legkülönbözőbb típusú installációkon át a szobrászatig, mint Ádám Zoltán (49), Batykó Róbert (27), Braun András (41), Csáki László (31), Csörgő Attila (43), Előd Ágnes (34), Halász Péter (39) Mátrai Erik (31), Soós Nóra (29), Szarka Péter (44), Szűcs Attila (41) és Várnai Gyula (52), valamint a holland Jurriaan Molenaar (40).
A LADA projectet a kortárs művészet egyik központi helyén, a berlini Mittében indította el két művész, Németh Hajnal és Lilla von Puttkamer. Magyar és külföldi művészek munkáit mutatják be, saját megfogalmazásuk szerint „egyfajta összekötő hídként funkcionálva” a hazai és a berlini kortárs közeg között. A független kiállítótér különös jelentősége a magyar kortárs művészet nemzetközi reprezentációja szempontjából, hogy nem egy-egy alkalomra szóló, hanem állandó kapcsolatot és folyamatos jelenlétet biztosít a hazai alkotóknak a kortárs szcéna egyik világviszonylatban legfontosabb városában. A LADA projecthez is a hazai szcéna több húzóneve, Lakner Antal (42), Szűcs Attila (lásd fent), Uglár Csaba (38), Szabó Dezső (41), Sugár János (50), a Kis Varsó, Szacsva y Pál (41), Komoróczky Tamás (45), az alapító Németh Hajnal (36), valamint a német Hőfner and Sachs (38, 34), a belga Noé Sendas (36) és a társalapító Lilla von Puttkamer (35) tartozik. A LADA idén másodszor vesz majd részt az Art Forumon.
Szöveg: Szabó Anna
