Zöld kiút a válságból
Összhangban a környezettel
Forrong a gazdasági válság, amelynek egyik kulcsfontosságú felismerése, hogy a gazdaságélénkítést környezetbarát, megújuló energiákra épülő beruházásokra lehetne alapozni. Magyarország kapja a legtöbb uniós környezetvédelmi támogatást, a szakértők szerint a zöld területeken mégis sereghajtók vagyunk. Hogyan lehet a környezetet használni a válságban?
A jelenlegi válságot nem véletlenül hasonlítják az 1930-as évek fekete éveihez. A New York Times is ezt teszi, többek között a New Hard Times című videosorozatával, amelyben a nagy gazdasági világválság ma is élő tanúi igyekeznek túlélési tanácsokkal ellátni korunk emberét, akinek az életét leginkább a fogyasztás és a túlfogyasztás jellemzi. A párhuzam a válságból kivezető útra is kiterjeszthető, Obama gazdaságélénkítési csomagját gyakran hasonlítják Roosevelt New Dealjéhez. Az idén tavasszal elfogadott elnöki program egyik fontos alappillére a mostanra az Egyesült Államokban már szállóigévé vált Zöld New Deal. Ha megváltást nem is feltétlenül, de jó néhány évre mindenképpen iránymutatást jelent majd mind Amerikának, mind a világnak ez a 787 milliárdos gazdasági csomag. Ennek egyik kulcsfontosságú felismerése, hogy a gazdaságélénkítést környezetbarát, megújuló energiákra épülő beruházásokra kell alapozni. Az így húzóágazattá váló zöld ipar pedig a válság egyik legsürgetőbb problémájára, az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliségre jelenthet megoldást, hiszen több millió új munkahelyet hozhatna létre.
Európa is zöldül
Ugyanennek a filozófiának a mentén egyre több európai ország látta be, hogy a környezetvédelem történelmi lehetőséget kínál a válságból való kilábalásra. Ezt mutatja például az Európai Zöld Párt Green New Deal nevű programja is, amelynek mintájára indult Magyarországon a Lehet Más a Politika kezdeményezés és a Compass Közpolitikai Intézet Zöld Élénkítés című közös tanulmánya is. Sőt a köztársasági elnök is felismerte a lehetőséget: „A világméretű gazdasági válság váratlan katalizátorként egyik kitörési ponttá tette az energiagazdaságot és benne a megújuló energia termelését. Az úgynevezett zöld gazdaság ugyan már korábban is létjogosultságot nyert, vagy legalábbis meghaladottá tette a környezetvédelem és az ipari fejlődés kibékíthetetlen ellentétként való beállítását. A válság tette azonban világossá, hogy az »új energiagazdaság« nemcsak rengeteg munkahelyet teremt, hanem az új korszak húzóágazata lesz, s átveszi az utóbbi évtizedekben ezt a szerepet játszó informatikai ipar helyét" - hangsúlyozta Sólyom László az áprilisi Energia Másképp konferencián. De hogy lehetne a környezetet alkalmasan használni?
A klímaváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás káros következményeit már a lakosság is saját bőrén tapasztalhatja. Mivel a fosszilis energiahordozók készletei fogyóban, kitermelésük egyre drágább, amit az energiaárakon mindenki érezhet. Ahogy arra Stoll Barbara, a Greenpeace Energia és Klíma kampányfelelőse rávilágít, ezzel szemben a megújuló energiák - a szél, a nap, a geotermikus energia - legnagyobb előnye, hogy nem fogynak el, helyben vannak, kitermelésük nem jár károsanyag-kibocsátással, használatukkal pedig megszüntethetjük függésünket más országoktól. Amellett, hogy környezetbarát, a megújuló energiában rengeteg új munkahely is rejlik, hangsúlyozza a szakértő. Ugyanez igaz a hulladékgazdálkodás területén is. „Ha anyagában hasznosítjuk a hulladékot, akkor tízszer annyi munkahelyet teremtünk, mint ha ugyanazt a hulladékot elégetjük és energiát nyerünk belőle" - magyarázta az Antennának Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) elnöke.
Magyarország is zöldül?
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja szerint „az uniós környezetvédelmi projektek - melyekkel hazánk az első helyen áll az új tagállamok között - jelentősen hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és gazdaságélénkítéshez". Amint az kiderül a minisztérium sajtóközleményéből, ez a 12 uniós környezetvédelmi nagyprojekt a jövőben új munkahelyek tömege mellett 155 milliárd forintnyi zöld beruházást is generál.
A kormány által jóváhagyott nagyprojektek között szerepelnek hulladékgazdálkodási, szennyvíztisztítási és árvízitározó-építési programok. A következő két évben a kormány több mint 600 milliárd forint uniós támogatást tervez szétosztani a szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek kiépítésére, szennyvízelvezetésre, ivóvízbázis-védelemre, környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre. További 34 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre energiatakarékosság, energiahatékonyság növelését, valamint a megújuló energiaforrások használatát célzó pályázatokra. Új kerékpárutak kiépítésére pedig 11,7 milliárd forintnyi uniós támogatásért lehet pályázni.
A szakértők kevéssé optimisták az uniós pénzeket illetően. Stoll Barbara szerint annak ellenére, hogy Magyarország kapja a legtöbb uniós környezetvédelmi támogatást, továbbra is sereghajtók vagyunk, leginkább a bürokrácia útvesztői miatt. A támogatások mértéke mellett elsők vagyunk az engedélyeztetési hatóságok számában és az engedélyeztetési eljárások hosszában is. „Ha valaki megújuló energiába akar fektetni, akkor nagy bonyodalmakat vállal magára és ez nemhogy ösztönözné, de inkább elrettenti a beruházókat" - érvel a Greenpeace. Ezt a problémát igyekszik azonban orvosolni a minisztérium az idén tavasztól működő egyszerűbb és átláthatóbb pályázati rendszerrel.
A Greenpeace szakértője nehezményezi, hogy a politikusok egy része továbbra is a korszerűtlen technológiákban, vagyis fosszilis energiahordozókban, elavult atomerőművek kibővítésében gondolkozik a hosszú távú fenntarthatóság helyett. A rövid távú szemlélet helyett a Humusz elnöke, Szilágyi László is egy alapjaiban más, „zöld szemléletváltást" sürget.
A szemét, a szigetelés meg a lámpa
Milyen környezetvédelmi projekteket támogatnak az európai pénzekből? Az uniós hulladékgazdálkodási projektek Győr térségében például az elavult hulladéklerakók felszámolását szolgálják. A 6,11 milliárd forint összköltségű beruházásnak köszönhetően „megszűnik a térség felszíni és felszín alatti vizeinek szennyezése és a környezetterhelés is csökken", állítja a minisztérium. Ezeknek a fontossága nem vitatható Szilágyi László szerint sem, de a Hulladék Munkaszövetség elnöke úgy véli, ezek az új telephelyek rövid távra nyújtanak megoldást. „A jelenlegi beruházások drágák. Tíz év múlva ezek a lerakók megtelnek, és akkor már nem lesz európai támogatás, ami újra segít nekünk. Nagyon komoly problémákkal fogunk küszködni." A szervezet szerint a zöld szemléletváltáshoz elengedhetetlen lenne az úgynevezett „szennyező fizet"-elv, amelynek értelmében annak kellene fizetnie, aki a rengeteg csomagolóanyag és egyéb hulladékká váló termék kibocsátásáért felelős.
Ahhoz tehát, hogy a zöld szemléletváltás a gyakorlatban is működhessen, a lakosságot kell érdekeltté tenni a környezettudatosságban. A válság Szilágyi László szerint azért is jó apropó erre, mert „az emberek átgondolják a saját életmódjukat és visszavesznek a felesleges, luxus fogyasztásból. Ez mindenképpen jó a környezetnek. Azt lehet látni az adatokból, hogy a gazdasági válság hatására például az egy főre jutó hulladéktermelés csökkent". A Greenpeace szakértője, Stoll Barbara is erre a fajta tudatosságra ösztönöz: „Ha jó nyílászárókat használunk, ha a falak rendesen vannak szigetelve, azzal már 20-30 százalékot meg lehet takarítani a fűtésszámlánál. Azzal is sokat lehet spórolni, ha energiahatékony berendezéseket vásárolunk, illetve ha áramtalanítunk mindent éjszakára, ha lekapcsolgatjuk a lámpákat. Így évente egy havi villanyszámlát tudunk megspórolni."
Szöveg: Karsay Noémi
