Médialabor a mához és a jövőhöz

Kitchen Budapest

„Számomra a legfontosabb motiváció az volt, hogy lehetőséget teremtsünk - hosszú távon - a lokális kultúrkörnyezetünk számára, hogy irhassák, ne csak fogyasszák a technológiát." - írja az idén tavasszal kiadott katalógus bevezetőjének szánt csoportos chatben Somlai-Fischer Szabolcs, a Kitchen Budapest, vagyis a KIBU médialabor programigazgatója.

Egyszerre nehéz és könnyű egy olyan jelenségről, szervezetről, csoportról, ügyről - nevezzük talán entitásnak - írni, amelyben olyan sokféle formában megnyilvánuló és a kor előtt, s így sok tekintetben a kor mindennapi nyelvezete előtt járó kreativitás működik és keresi a világba vezető útjait, mint a KIBU. Hogy miért nehéz, azt részben az imént leírtam. Amiért pedig könnyű, az elsősorban a szándék, az idea egyszerűsége és evidensen szükséges volta. Az alapelv tisztasága, a szemlélet, a világosan kirajzolt működés legfontosabb pontjai szerencsére nagyon is jól megragadhatók. Természetesen a projekteken, a produktumon keresztül lehet legszemléletesebben bemutatni egy kutatóhely, laboratórium tevékenységét - sorakoznak is majd a példák kicsit lejjebb -, de pár szót azért mindenképpen írnék a KIBU szemléletéről és modelljéről.

A Kitchen Budapest két éve létezik a jelenlegi formájában. Médialaboratórium, amelyben fiatalok valósíthatják meg újmédia-projektjeiket. Bárki jelentkezhet, s akik megkapják a jelenleg fél évre szóló ösztöndíjat, a többi kutatóval interakcióban láthatnak neki a fejlesztésnek - vagy folytathatják, amit már korábban megkezdtek. A fejlesztéseknek azután a világhoz való kapcsolódásban, bemutatkozásban, szakmai hálózatépítésben és piaci hasznosítás keresésében is segít a KIBU - utóbbiban csak azzal is, hogy a labort finanszírozó Magyar Telekom elővásárlási jogot kap a fejlesztések hasznosítására.

Digitális írástudás és személyes szabadság

„...bár konszenzus van abban, hogy milyen komoly szerepe van az új médiának, a kommunikációs technológiának életünkben, emberi kapcsolatainkban, tehat kultúránkban, kevés út vezet ennek alakitásához, ami pedig hosszú távon elemi érdek... ahogy ma már nem tudna senki a sajat szabadságát kivívni írastudas nélkül, ugy erződik a nyomás a technológia felől, hogy amíg csak felhasználói es importőrei vagyunk ezeknek a mindent atitató rendszereknek, egyre kiszolgáltatottabbak leszünk, es ezt most kulturalis értelemben mondom." - folytatja a projektjeivel a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonját (2006) és a központi pavilont (2008) megjárt Somlai-Fischer (33) a bevezető chatet, amelynek formája is leképezi a KIBU működését - nemcsak a születésének médiumában és nyelvezetében, hanem abban, hogy már a kötet bevezetője is közös kreatív munkában, egymásra reagálva, interakcióban születik egy chatben. Halácsy Péter, aki szintén a KIBU egyik operatív vezetője is, szintén a passzív szerepből az aktivitás, a részvétel lehetőségének megmutatását emeli ki ugyanitt, azt, hogy az újmédia felhasználása, újító importja (early adoption) mellett mennyire fontos a digitális írásképesség terjesztése, „... hogy érdemes programoznod akkor is, ha nem vagy informatikus". A magyar oktatásból hiányzó elem az együttműködés tanítása. „Hihetetlen, de még talán most is igaz, hogy 16 éven keresztül a versenyhelyzetben produkált egyéni teljesítményt pontozza az oktatás. Mostanában kezdenek terjedni a projekt alapú tanítási módszerek." - írja Halácsy. Az oktatási és képzési projektekért felelős Bircsák Eszter pedig mindehhez hozzáteszi, hogy „a technológia megismerése és lehetőségei itt kézzelfoghatóbb formában jelennek meg", és így kiderül, hogy a piac és a kultúra valójában összekapcsolódik.

Minden szempontból szerencsés együttállás tehát a KIBU: a kreativitás, az ambíció, az alkotó tevékenység potenciális hasznosulásait belátó és a fejlesztést szponzorálni hajlandó, s egy részüket nyilván hasznosító távközlési vállalat találkozása. Az elszórtan megnyilvánuló kreativitás itt interakcióban és az interdiszciplinaritásban sokszorozódó teljesítményként és együttes erőként mutatkozik meg. Vagyis valójában az történt, hogy amit Halácsy az oktatási rendszerből hiányol, a nem a tegnapban, hanem a mában, és kicsit a holnapban járó alkotók és piaci szereplő energiái létrehozták a nekik megfelelő, eddig Magyarországon nem létező struktúrát.

A KIBU tehát fejlesztőközpont, „think-tank", a digitális média legkülönbözőbb hasznosításaival kísérletező „újmédia-játszótér". Csak néhány példa a fejlesztésekre:

Mob.Mov

Egy városban barangolva egy-egy helyhez rengeteg általános információ mellett sok közösségi vagy egyéni tudás, emlék, aktivitás kapcsolódhat. A Mob.Mov mobil internetes és GPS-es alkalmazás segítségével ezekhez a helyekhez fájlokat, üzeneteket, képeket, videókat, játékokat rendelhetünk, s ezekhez a felhasználó éppen az adott helyen férhet hozzá. A fejlesztők, Halácsy Péter, Haraszti Gina és Szalai András a projektleírásban azt a példát hozzák, hogy a felhasználó például az Oktogonon állva lekérheti a többi felhasználó által korábban ott forgatott videókat, és maga is tölthet fel. „A rendszer azonban nem csak a felhasználók által generált részből, de hivatalos oldalból is állna" - írják. Információval és játékokkal a Mob.Movval új helyszínekre, kirándulásra, városnézésre, kiállításlátogatásra stb. lehet ösztönözni, s a helyhez kötődően közösség is kialakulhat.

3D Computer Interface

Hogyan lehet úgy kezelni egy számítógépet, hogy nem érünk hozzá, nem használunk egeret, és nem is a hangfelismerésre bízzuk a dolgot? A KIBU-ban fejlesztett eszköz a kéz helyzetét és mozgását érzékeli. A készülék mérete minimális, nem kell hozzá felvenni semmilyen segédeszközt, az ultrahangra épülő megoldás a mozgásunkra reagálva fogadja az utasításainkat és viszi az adatokat a számítógépbe.

ZUI prezentációs alkalmazás

Szövegeket, grafikát, álló- és mozgóképes tartalmat rendezgethetünk prezentációvá elképesztően egyszerűen a ZUIPrezi-vel. Eredetileg saját felhasználásra fejlesztették, de a nagy érdeklődés miatt már felhasználói alkalmazásként is elérhető. A Harvard Business szerint a szoftver „Insanely great", a CNET pedig azt írta róla: „Pretty amazing".

Csoma Kereke

Médiaművészeti projekt, technológia és tradíció ötvözése a KIBU által készített imamalom. A kerékpáralkatrészekből, LED-ekből és betondisplay-ből álló installációban a kereket forgatva áramot termelhetünk, s ettől kigyulladnak a LED-ek. A fény egy optikai szálakkal beszőtt betonkijelzőn hoz létre kis felbontású képet. Az installációt tavaly szeptemberben avatták fel Zanglában, Kőrösi Csoma Sándor egykori himalájabeli lakhelyén.

Hímes pendrive

Adathordozó és ékszer, vagy inkább kiegészítő a Hímes, egy pendrive, amit a KIBU a 100% Design Tokyo dizájnkiállításra és vásárra tervezett. Az apró, 3,5 cm-es pendrive-ot fülbevalóként, függőként, kulcstartóként lehet hordani. Attól tud ilyen parányi lenni, hogy superslim flash drive-ot építenek bele.

Mindössze párat soroltam fel a több tucat már elkészült vagy folyamatban lévő fejlesztésből, pedig a legtöbb megérdemelné, hogy megemlítsem. Csak még néhány: Készül a KIBU-ban a térbeli látást fejlesztő 3D-s malom, projekt vizsgálja a p2p hálózatokat. A Japánban kifejlesztett, QR elnevezésű, világszerte egyre több helyen használt kétdimenziós vonalkódokat készítenek a laborban kézzel és nyomtatnak ábraként pólókra, s az üzeneteket mobiltelefonon dekódolhatjuk a készülék kamerája segítségével, a megfelelő szoftverrel. A statUS pedig egy kereső, amelyiktől megtudhatjuk, hogy az ismerőseink merre járnak éppen, vagy hogy éppen milyen a hangulatuk, mit szeretnének csinálni - persze csak akkor tudhatjuk meg, ha hozzájárulnak.

Ahogy ez egy médialaboratóriumtól elvárható, az összes projektről, kutatásról, programról, ösztöndíjról folyamatosan tájékoztat a KIBU honlapja. Így aki többet szeretne tudni a fejlesztésekről, látogasson el ide: www.kitchenbudapest.hu.

Szöveg: Kozma Zsolt