Tévhit, hogy lusta, aki otthon marad

Interjú Szabó Péterrel, a közép- és felsővezető-kiválasztással foglalkozó nemzetközi SpenglerFox vállalat menedzserével

Magyarországon értékesítőkkel, nagyvállalatok regionális képviselőivel kapott teret a távmunka. Ma már egyre több nagyvállalat nyitott a munkahelytől távoli foglalkoztatásra. Itthon is kezdi elveszteni a jelentőségét a munkavégzés helye, de azért a nemzetközi trendektől még le vagyunk maradva.

Antenna: Mikor jelent meg Magyarországon a távmunka?

Szabó Péter: Nem új keletű a dolog, azóta létezik ez a fajta foglalkoztatás, amióta a nemzetközi cégek megjelentek Magyarországon, és azok regionális értékesítőket kezdtek el alkalmazni. Eleinte főleg a gyógyszeriparban, néhány speciális munkakörben jelent meg a távmunka, de amióta az informatikai eszközök ezt lehetővé teszik, szinte bárki dolgozhat az irodától távol. Manapság, hála az IT-eszközöknek, egy mobillal a kezünkben és egy laptoppal az ölünkben akár egy autóból is lehet dolgozni, ennek megfelelően a távmunkások köre az utóbbi tíz évben jelentősen bővült. Jelenleg már nincs igazi akadálya annak, hogy aki nincs fizikailag a munkahelyéhez, mondjuk egy gyártósorhoz kötve, az otthonról dolgozzon.

Antenna: Mennyire nyitottak a cégek erre a fajta foglalkoztatásra?

Sz. P.: Azt kell mondjam, hogy egyre inkább. Főleg a külföldi nagyvállalatok, de manapság már a kisebb hazai cégeknek sem okoz gondot a távmunkarendszer bevezetése. Amióta inkább az eredmények szállítása és nem a munkaidő regisztrált kitöltése a cél, elvesztette a jelentőségét a munkavégzés helye, inkább annak minősége számít. Persze fontos tisztában lenni a kockázatokkal: a csapatszellemnek és a személyes kapcsolatoknak nem tesz jót az otthoni munkavégzés, ami végső soron a dolgozó közérzetének is árthat. Éppen ezért jól kell kialakítani a távmunka kereteit.

Antenna: Megbíznak a cégek dolgozóikban, ha nem látják őket munkavégzés közben?

Sz. P.: Ez nyilván cégenként változik. A kelet-európai régióban is egyre jellemzőbb a nyitottság, hogy az eredményekre fókuszálnak a munkaadók. Kezd kikopni az a tévhit, hogy aki otthon marad, az lusta. Főleg, hogy remek online és offline módszerek vannak a munkavégzés ellenőrzésére, amik magukért beszélnek. Arról nem is beszélve, hogy attól még, hogy valaki folyamatos ellenőrzés alatt áll, nem lesz hatékonyabb a stresszes környezetben, mint ha kétszáz kilométerre dolgozna, de felszabadultan. Igaz ez minden pozícióban: manapság, amikor cégvezetőt keresünk az ügyfeleinknek, egyre kevésbé merül fel, hogy pontosan honnan kell dolgoznia, csak az eredmények produkálása számít. A nagy magyar cégeknél ugyan még előfordulnak régi, rossz beidegződések, de a helyzet egyértelműen javul.

Antenna: Milyen feladatköröket lehet nálunk távmunkában végezni?

Sz. P.: Például értékesítést, amikor nem az ügyfél jön a céghez, hanem a cég megy az ügyfélhez. Jellemző, hogy az informatikai és pénzügyi területeken is egyre inkább terjed az otthoni foglalkoztatás, hiszen az ügyfelek problémáit távolról is lehet kezelni. Főleg, hogy az ügyfél nem is tudja, hogy a supportos hol van fizikailag, bár a SpenglerFox tipikusan a vezetőkiválasztás és humán konzultációs piac meghatározó szereplője, ezért mi inkább vezetői szinten találkozunk ezzel a kérdéskörrel.

Antenna: Elsősorban hazai vagy külföldi cégek keresnek ilyen munkaerőt?

Sz. P.: Még mindig érezhető, hogy a külföldi cégek nyitottabbak, de egyre kisebb a különbség.

Antenna: Nem jelent-e problémát a távmunkás karrierje szempontjából, hogy kevésbé van szem előtt?

Sz. P.: Mint említettem, ennél a foglalkoztatási formánál jellemzően a mérhető eredmény számít, ugyanakkor ez természetesen a karrier típusától függ. Ahol fontos a kapcsolatok jó kialakítására való képesség, a jó kommunikáció, ott több lehetőség nyílik az adott munkaadónál közvetlenül bizonyítani. Azoknak ajánlott ez a fajta foglalkoztatás vagy legalábbis a részleges formája, akik már elértek valamit: közép- és felsővezetőknek, akik amúgy sem találkoznának sokat közvetlen főnökökkel, és akiket motivállhat, nagyobb teljesítmény elérésére sarkalhat a megszerzett szabadság. A munkakezdő fiataloknak, akik most kerülnek ki az egyetemről és ezért kevés fogalmuk van a valódi munkavégzésről, jobban ajánlott a hagyományos beosztás. Aztán ha elsajátították az alapokat és kiépítették a megfelelő kapcsolatrendszert, már nem akadályozhatja meg őket a további előrejutásban a távoli munka.

Antenna: A dolgozók mennyire érdeklődnek a távolról dolgozás iránt?

Sz. P.: A magyar ember nem mobilis, nem szívesen költözik egy új munkalehetőség miatt. Éppen ezért sokan éppen a távmunkának köszönhetően tudnak belépni az országos munkaerőpiacra, ami a cégeknek is remek lehetőség: sokkal nagyobb merítésből válogathatnak, a költözésre alig hajlamos magyar társadalom legtöbb dolgozója elérhetővé válik a távmunkán keresztül.

Antenna: Adott-e valamilyen lendületet a távmunka előretörésének a válság?

Sz. P.: A munkaadók értékelik a flexibilitást, hiszen az növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket. Hosszú távon így többet tudnak fizetni alkalmazottjaiknak, tehát jobb dolgozókat tudnak összegyűjteni, arról nem is beszélve, hogy különjuttatásokkal is honorálhatják az otthoni munkavégzést.

Antenna: Milyen juttatásokkal?

Sz. P.: Volt olyan vezető beosztású ügyfelünk, aki otthonról dolgozott, lakásában alakította ki irodáját. Cserébe alkalmazója megvette a szükséges eszközöket, sőt juttatásként még bérleti díjat is fizetett a lakórészből kialakított iroda után, de még ilyen körülmények közt is sokat tud spórolni a vállalat a dolgozóra jutó, munkabér feletti költségekből, ami rendkívül vonzó lehet. Ráadásul a mostani időkben megeshet, hogy egy cég már nem tud komoly irodát fenntartani a régióban, mert az képtelen lenne hasznot hozni, kivonulni viszont nem akar teljesen a piacról. Ilyenkor jól jöhet a távmunkások hátrahagyása, akik csökkentett kiadások mellett is el tudják a munkát végezni.

Antenna: Van jelentős bővülés?

Sz. P.: Nem állítanám, hogy a válság hatására a cégek radikálisan átgondolták volna struktúrájukat, de mivel az otthoni dolgozás már jó ideje terjed, erre nincs is szükség: a távmunka egyre nagyobb szeletet hasít ki magának.

Interjú: Magyarósi Csaba